Méhek vs. növényvédelem

  • 1407 válasz
  • 579438 megtekintés
*

ata67

  • *****
  • 525
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #165 Dátum: 2014. Június 19. 15:01 »
A másik ilyen betegség,amit sikerült megismerni az a tafrina volt...
Többszöri nekifutásra is úgy olvastam, hogy tarifa...
Végül is..., ha túl magas, és mi fizetjük, az meg a gazdasági élet betegsége...

*

BCS

  • *
  • 17
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #166 Dátum: 2014. Június 19. 15:38 »
Tisztelt Lindzyy!
Welcome to the jungle! És most mondhatnám, hogy a kukoricatermesztő, a repce- és napraforgó termelő is hasonló cipőben járnak. Nekik is "kiszáradak" a növényeik, ha nem avatkoznának közbe. Mivel most nincs már a kezükben egy jó és megbízható megoldás, hát majd megoldják. Csak a "sötét oldal"-ról jövő megoldások még sok álmatlan éjszakát fognak okozni mindenkinek. Ezt köszönhetjük a "vegyi anyag szakértők" áldásos munkájának.
Uff!
Tisztelettel Csorba Cs.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #167 Dátum: 2014. Június 19. 16:18 »
Nekem az a szerencsém,hogy "kis tétekben" játszom:lesz befőtt,vagy nem lesz befőtt.No idén lesz,de kénytelen vagyok az összeset kimagozni,nem sikerült túl jól a vegyszerezés. Csöppet kukacos.Minden gyümölcsfánk más fajta,nem tömegtermelünk.A gyümölcs és a többi egyéb növény is nálunk csak önellátásra megy,nem várunk tőle bevételt.Viszont nem irigylem azt,aki ebből akar megélni és beüt neki valami...
„Ha meg tudjuk változtatni önmagunkat,
a tendenciák is megváltoznak a világban.
Ahogy az ember megváltoztatja a saját természetét,
úgy fog irányába megváltozni a világ hozzáállása.
Nem szabad arra várnunk, hogy lássuk, mások mit tesznek.”

*

irido

  • ****
  • 488
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #168 Dátum: 2014. Június 19. 20:52 »
Ezt köszönhetjük a "vegyi anyag szakértők" áldásos munkájának.
Lassan már Mórickának fogok tűnni, hogy mindig ugyanazt a Méhek világa című filmet idézem, de ehhez is van egy rész benne. Azt a mondja a 15000 méhcsalád tulajdonosa : Fausti alkut kötöttünk a mandulatermesztőkkel.... Vagyis feláldozzuk a méheket, hiszen a mandulatermesztők megfizetik az árát. Nálunk itt a baj: nincs megporzási díj, mely alapján itt is meg lehetne kötni a Fausti alkut.  Persze csak abban az esetben, ha minden kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy ezek a vegyszerek végzetes veszélyt jelentenek a megporzókra. És itt a bökkenő: a méhészekkel még csak-csak lehetne alkut kötni, de a természetes megporzók nevében ki köt alkut? Egyáltalán: meg van az írva, hogy mindig lesz olyan szer, amely jó a növénytermesztőnek is, és a megporzókat sem károsítja ? Ebben az esetben termesztési övezeteket kellene kijelölni: mondjuk az ország egy harmadán lehet adott kultúrát termeszteni, ott a beporzók véghasználatra kerülnek, máshol pedig majd lehet méhészkedni.  Az adott filmben nagyon durva volt, ahol azt mutatta be, hogy Kína egyes részén az embereknek kell beporozni  az almafákat, mert MAO Ce Tung kiirtatta a verebeket, melynek következtében elszaporodtak a rágcsálók, és azok elpusztításával a méhek is elpusztultak. Én eddig ezt a hol volt-hol nem volt kategóriába soroltam, hiszen meddig tart méhekkel újratelepíteni egy területet ? De ezek szerint ott nem lehet, hiszen MAO mikor meghalt már ? Tehát százszor meg kell fontolni egy-egy döntést, mert adott esetben visszavonhatatlan károkat képes előidézni.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #169 Dátum: 2014. Június 20. 08:17 »
Anno,amikor írtam a szakdolgozatomat agrárpolitikából kezembe került egy „módszerváltás” előtti mű,amiben operációkutatás segítségével  akarták még hatékonyabbá tenni a honi mezőgazdaságot. Ez egy több tényezős matematikai modell volt, ami talaj,napsütéses órák száma és sok egyéb alapján megyékre, tájegységekre lebontva megadta volna,hogy hol mit kell termelni. Nem tudom, hogy kipróbálták-e élesben a dolgot,ha igen,akkor sem maradt nyoma sem.  Tagadhatatlan,hogy vannak a nagyüzemi megatábláknak,monokultúráknak gazdasági előnyei(kevesebb fix költség jut egységnyi terményre),de piszok sok hátránya is van. Hajnalban volt egy film az egyik természetcsatornán (csak pár pillanatra néztem bele),egy durva homokverésről volt szó,helyszín USA,úgy néztem talán learatott kalászos,fekete-fehér felvétel…
Ha ilyen termelési övezetek lennének,akkor nem játszik gondolom a vetésforgó,ami azért nem egy rossz dolog.Úgy rémlik,hogy vannak bizonyos növénycsoportok,amik közel ugyanazokat az anyagokat „vonják ki” a termőtalajból,ugyanazt a gyökérzónát „használják”,hasonló kártevőik vannak. Tehát ha ugyanazt a növényt vagy rokon növényt rakok oda,akkor már eleve ott lesz egy csomó kártevő,ami már az elejétől „szekálja” a növényt. Ha mondjuk pillangós után pillangóst rakok,akkor meg túl sok lesz a nitrogén a talajban. Nekem az jött le,hogy ha nincs vetésforgó,akkor: több növényvédő szer,több műtrágya, több talajfertőtlenítés→nagyobb környezetterhelés,hosszú távon szerintem piszok nagy árat fizetnénk a „hatékonyságért”.
Mostanában nem nagyon nézegetem az országos agrárelemzéseket, de 2008 előtt szembetűnő volt,hogy aránytalanul nagy a gabonafélék  és a kukorica vetésterülete. Magyarán nem működhet teljesen jól a vetésforgó. A „választékot” főként takarmánynövényekkel lehetne bővíteni,de mivel az állattenyésztés jelentősen visszaesett 90 után,ezért pillanatnyilag ez nem túl esélyes. Akkortájt volt indulófélben az „SPS”, abba próbáltak olyan ösztönzőket beépíteni,amik „felpörgetik” az állattartást. Így utólag úgy tűnik,nem igazán jött be. Valószínűleg ezért ötletelnek azon, hogy esetleg állattartáshoz kötnék a földalapút…
Én személy szerint azért sem szimpatizálok a monumentális méretű táblákkal,mert szeretem,ha a méhek többféle növényről is tudnak gyűjteni. Szerintem ők is jobban szeretik ezt a verziót,mivel ha módjuk van rá meg is teszik.( Idén,ahogy nézegettük az egyik repcetáblát észrevettük,hogy a tábla melletti mezővédő erdősávban található virágzó kocsányos tölgyet járják a méhek, közben persze ott voltak a repcén is.)
Hirtelen ennyi jutott eszembe termelési övezet témában. Ja még annyit,hogy ha én most kimennék a határba és közölném a kisbirtokossal,hogy „bácsi,jövő évtől itt csak kukorica lehet” akkor valószínűleg csak azért nem vágna szájon,mert nőből vagyok…  :) Demokratikusan csak úgy lehetne ezt megoldani,ha egy kézben vannak a földek és az adott tulaj mindig pont azt a terményt akarja termelni,mert ehhez fűződik gazdasági érdeke…
„Ha meg tudjuk változtatni önmagunkat,
a tendenciák is megváltoznak a világban.
Ahogy az ember megváltoztatja a saját természetét,
úgy fog irányába megváltozni a világ hozzáállása.
Nem szabad arra várnunk, hogy lássuk, mások mit tesznek.”

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #170 Dátum: 2014. Június 28. 05:59 »
Csávázott vetőmag és környezetvédelem
NAK - 2014. máj. 30. péntek

A NAK és a Vetőmag Szövetség közös programot indít a vetőgépek deflektorral történő felszerelésére. Az igények feltérképezése céljából kérdőíves felmérést indítunk, az első 750 válaszadó számára a vetőgép típusától  függően teljesen ingyen biztosítunk deflektort.



Csávázással, a hagyományos permetezéshez vagy a talaj sorkezeléséhez képest, nagymértékben csökkenthető a felhasznált növényvédőszer mennyisége, így a környezeti terhelés. A hatóanyagok fejlődésével együtt fejlődtek a különböző csávázószer formulációk, eljárások is. Egyik fontos - ha nem a legfontosabb - mozgatórugója a fejlesztéseknek a fokozódó környezetvédelmi és egészségvédelmi elvárásoknak való megfelelés.

A vetőmagipar a csávázás során maximális gondossággal jár el, de egyes vetőgép típusokban a csávázott vetőmagok egymáshoz dörzsölődése így is porleválást okozhat, amely a vetés során a szabadba juthat. A felhasznált csávázó szer hatóanyagától (inszekticid, fungicid) függetlenül, ma már minden növénytermesztő számára jogszabályi kötelezettség a pneumatikus szívólevegős vetőgépek esetében ezt a port, megfelelő csővezetékkel, az úgynevezett deflektorral a talaj felszínére vagy a barázdába levezetni. Ezt a kötelezettséget a növényvédelmi szakhatóság folyamatosan ellenőrzi!

Iparági felmérések azonban azt mutatják, hogy a hazai szívó levegős elven működő vetőgépállomány kb. 70%-a nincsen felszerelve deflektorral. A helyzet javítása érdekében, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács együttműködésével, a Bayer és Syngenta növényvédőszer gyártó cégek anyagi támogatásával, közös programot indít. A program elsődleges célja, hogy szakmai és anyagi segítséget nyújtson a gazdák számára vetőgépeik deflektorral történő ellátására.

A konkrét igények felmérése érdekében kérjük töltsék ki az itt elérhető kérdőívet. A közreműködésért köszönetnyilvánításként 750 válaszadó számára típustól függően teljesen ingyen biztosítunk deflektort.

(NAK)

 

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #171 Dátum: 2014. Július 01. 12:12 »
Ha jól látom, Tomipapa elfelejtett egy bocsánatkérést megtenni. De hát azt csak Európában szokás, Gönyün nem divat.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #172 Dátum: 2014. Július 01. 12:42 »
Geddekassunk!

Gönyűt Európában Gönyű-ként szokás írni, de ez önnek, aki oly messze bicegett az európai szemlélettől, mint Hephaisztosz az Olümposztól, kár is lenne elbeszélnem...

Nem tudom, miért lennék kénytelen e helyt bocsánatot kérni, de ha ön úgy látja szükségesnek, álljon itt  a volt OMME elnök fórumos nickje: "Bocsi"! Mindent a frusztrált "kutatók" kedvéért, akiket egykor letaszítottak az Olümposzról...

Elégedett...?

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #173 Dátum: 2014. Július 01. 13:13 »
Nem.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #174 Dátum: 2014. Július 01. 13:15 »
Gondoltam...!

Sajnos, nem tudok önért többet tenni...

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #175 Dátum: 2014. Július 01. 22:01 »
A bocsánatkéréssel a bocsánatot kérő saját magán segít. Emberi méltósága gyarapszik annak aki képes erre.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #176 Dátum: 2014. Július 03. 21:39 »
Sziasztok!
Bogár 21 már kimásolta az alábbi cikket a neonikotinoidok topikban.
http://www.teol.hu/tolna/kozelet/szolo-es-mehek-kinek-mi-fontosabb-561100
A Tolna Népújságban "Méhek, szőlő,feszültség" címet adott az író.
Felhívom a tisztelt olvasók figyelmét,hogy a témához való hozzászólásom csak és kizárólag a magánvéleményem,és nem törődök azzal kiért velem egyet.
Én a szekszárdi történelmi borvidéken kezdtem méhészeti pályafutásomat 31 évvel ez előtt, és ma is ott, a szőlőbirodalmak között űzöm a szenvedélyem. Több száz hektár szőlőültetvény van körülöttem. Soha semmi gondom nem volt még a gazdákkal, és nem mérgeztek még le,amit gyorsan le is kopogok.
Az ügyet kirobbantó méhészek némelyike valótlan dolgok sorozatát állítja, ebből pár méhésznek valóban jogos a panasza.
Én is kaptam meghívót a "szőlőkabóca konferenciára" de elfoglaltságom miatt az elsőre nem tudtam elmenni, a másodikra már nem is hívtak. Ennek ellenére tudok minden momentumot.
Egy tőlem nem messze tanyázó méhész arról számolt be,hogy 70 méhcsaládja pusztult el,vagy súlyosan károsodott.
Érdekes kis történetet hozott össze a fiatal úr. A részletekbe nem kívánok belebonyolódni, de megjegyzem,hogy a közvetlen szomszédja alig bírt a méheivel,olyan bombák voltak,és egy csomó rajt értékesített.
Mi lehet a köztük lévő különbség oka, hiszen csupán alig száz méterre van a két méhészet egymástól?
Az a kolléga akinek bombák a méhei akác óta serkentette az állományt, tehát etetett.
A másik is, csak ő a méhészeket a süket szakmaiatlan elméletével.
Igen tisztelt méhésztársak. Ez a napraforgóig ilyen év volt. Etetni kellett, de ne egymást etessük!
Elhihetitek én már átlátok a szitán. Nem cumizom be az agyament meséket.
A méhészeti tartástechnológiánkat teljesen át kell alakítanunk, gondoljatok csak Koós Péter cikkére a MÉHÉSZET szaklapban. A témát folytatni fogom. Vannak kis parcellás felelőtlen szőlősgazdák, de a fent említett méhészet nem is ilyenek közelében tanyázott.
Az meg egyenesen blődség, hogy a szőlősorok között lévő virágzó,mézelő gyomnövényeket tömegével látogatták a méhek. Hárson? Igaz a hárs csapnivalóan rosszul sikerült, de a méhek építettek,virágport és kevéske nektárt is gyűjtöttek róla.
A sikertelenséget nem kéne a borászokra fogni.
Ha egyenleget nem tudják tartani a méhcsaládok azonnal etessünk. Így sem lesznek olyanok a méhcsaládjaink,mintha külső hordásból gyarapodnának. A folyamatos népesség fenntartásához nyáron legalább két keret nyitott fiasításnak kell lennie. Ez kőbe vésett igazság, mondta Dr.Hegedűs Dénes állatorvos! Különben felborul a méhek munkamegosztása! Itt kezdődik a szakmaiság. Ehhez a feladathoz fel kell nőnie az új generációnak is, vagy hamarosan méhészetek fognak eltűnni.
Ez a magánvéleményem.
Nagyernyei Attila


« Utoljára szerkesztve: 2014. Július 03. 21:45 írta Nagyernyei Attila »

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #177 Dátum: 2014. Július 13. 18:35 »
Szép estét, jó szurkolást kívánok a VB döntőn!
Ma járt nálam egy Tolna megyei méhész.
Elmesélte, hogy az önkormányzattól kapott felszólítást a helyi szúnyogirtásról.
Mi ebben a hír? A permetezés a kihirdetett időpontban elmaradt, de másnap elvégezték.
A méhészek felháborodtak, és a permetezést végző céggel találkát kértek.
Ott elmondták, hogy bizony a napraforgó termésük egy része kimarad, mivel a kijáró méhek zömét elvesztették, így kártérítést (bánatpénzt) kérnek! És szerintetek mi lett belőle?
A szokásos módi? Majd kivizsgáljuk, felmérjük, ha jogos az igény megtérítjük?
Tévedtek!
Egy 24 órán belül a kárt szenvedett méhészeknek 4.300 Ft/ méhcsalád kártérítést utaltak a számlájukra!
Részleteket a MÉHÉSZET szaklap augusztusi számában olvashattok a nem mindennapi ügyről.
Hiába, Tolna megyei méhészektől még a szúnyogirtók is tartanak. Kemény kis csapat! Gratula!
Nagyernyei Attila

*

kiskakas

  • *****
  • 3249
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #178 Dátum: 2014. Július 14. 21:52 »
QUQURIQ!

Szomorú, de mégis szép estét Mindenkinek!

Ezek a permetezési hírek, mindig felborzolják a tarajamat! :o
Milyen mezőgazdasági morál van Tolnában??? (szúnyog irtási)
Ez a kártérítés 5 kg napraméz ára! (csak)!!! RÖHEJ!
Röhögve kifizetik!!!
Szándékos állat (rovar) kínzás!
Letöltendő börtön büntetés a tetteseknek!
Így elgondolkoznának a károkozásért!
MI A FENE VAN TOLNÁBAN?
Jó volna jobban utána nézni, hogy ki adta ki az engedélyt a méhek irtására....
Ha nem lesz nagy botrány, minden évben továbbra is megismétlődik a méhirtás!!!

A felháborodott Kiskakas!

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #179 Dátum: 2014. Július 15. 07:17 »
Sziasztok!
Előkerültek ám a hiénák is.
"Nálam is kár keletkezett, én is kérek kártérítést."
A megbeszélésre viszont nem volt hajlandó elmenni, amikor tudta az összefogás eredményét odasomfordált.
A pénz szaga, olyan mint a hiénának a vér szaga.
Gusztustalan.
Nagyernyei Attila