Kaptártípusok összehasonlítása

  • 1036 válasz
  • 682031 megtekintés
*

Koki

  • *****
  • 604
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #1035 Dátum: 2026. November 16. 11:38 »
A keretméret kérdése állandó vita, sőt veszekedés alapja.
Szerintem ez ettől egyszerűbb kérdés.
Ki melyik rendszerben, és milyen keretmérettel sikeres, és ez, hogy illik az egyéniségéhez.
Akinek pakolászni akad kedve, és hajkurászni a rajokat, ő ezt gondolja a legjobbnak.
Aki kisebb állománnyal is beéri, mert a méhészkedés számára csak kiegészítő foglakozás, az lehet hogy egy nagy keretes kaptár mellett dönt.
A mérleg mindkét serpenyőjébe bele kell raknunk azokat a dolgokat amik ahhoz kellenek, hogy számunkra megfelelő döntést hozzunk.
Kár azért címkézni, vagy lehülyézni valakit azért, mert nem úgy méhészkedik ahogy mi.
Kritikánk lehet, ezt én is megteszem, de attól még a másik módszere működhet.
Én is járok olyan méhészetekben ahol az NB léptől jóval "mélyebbek" a fészek lépek, és ritka szép eredményeket érnek el velük.
A telelés ezeken sokkal biztonságosabb, de én mégsem választanám.
Néhány kifogásom ami ez ellen szól.
Nem szabványos, nehézkes az ilyen lépeken lévő családokat eladni.
Sok mézet emészt fel a fészek a termelési időszakban is.
Ha több méztér van rajta nehézkes a mozgatásuk, vándoroltatásuk.
Gyakorlatilag annyi "kacat" van vele mint egy "rendes" rakodóval.
A kétfajta keretméretet mindig öszvérnek tartottam, és ezt nem rosszindulatból mondom.
Ami még mellette szól, hogy ne csak a negatív dolgokat említsem, a nagy fészek miatt a rajzási hajlam minimális.
Ezért szép a méhészkedés, mert mindenki másként csinálja.
Nagyernyei Attila

Bizony ám!
Gondolom Te Attila amikor olyan méhészetben jársz, ahol még az NB-től is mélyebbek a keretek, akkor azok nem rakodók.
Sokszor leírtad (nem akarom idézetekkel széthúzni a hozzászólást) a magas fészeklép a fiasítás felett sok mézet elnyel és még azt le is szorítja. Napraforgón -nem csak a gyenge családoknál- némelyik a 12-es Hunorban is képes 2-3 keretnyire korlátozni a mézelvételre (ez nálam egyben a méztérlevétel is) a fiasítás mennyiségét. Na amikor a méztérben is dugig vannak akácmaradék, bálvány, hárs, napraforgómézzel a lépek, hogyan tűzzem meg a fészket a kivett, sokszor aljáig fedett lépek helyét üres léppel? Másik családoktól, vagy kipergetettekkel meg sem próbálom, mert 10 perc múlva akkora kutatás lenne az idegen mézes léptől, hogy aznap már biztosan nem lehetne dolgozni. Tehát csak este naplemente után lehet ezt elvégezni. Szerencsére(?) mert sok esetben tudom a méztérben kevesebb mézessel tűzni, és azok feljegyzés után egyik de van ahol 2 etetésből kimaradnak. Na aki egész évben folyamatosan benne van a családokban, szinte a méhekkel együtt él, az az ember gondolja végig csak ebből az egy szempontból, hogy neki két keretmérettel kellene dolgoznia. De mondom még egyszer ez csak egy dolog a sok komplikáció közül.
Jól írod, a vándorlás egy katasztrófa lenne. Nemcsak azért, mert a stabilitás nagyon rossz lenne, hanem a szellőzés miatt. Mindenképpen kellene alsó szellőzés. A szél sokkal könnyebben felborítaná, a fészek "gömb" alakja hiányában a hőveszteség a kaptárfalon keresztül megnőne, és azt nem ellensúlyozná a meleg levegő felfelé mozgása. Az alacsonyabb keretméretnél is eképpen működik.
A rajzásra milyen hatással van a keretméret? Erős családnál felébred. Ha leszorul a magas lépben a felső vastag mézkoszorú miatt az igaz, hogy előbb felébred. De  mi ezt az alacsonyabb és több kerettel megoldjuk, ha bírunk velük. Ahol 4 hosszú lép van a fészekben, ott hogyan csapoljunk? Kivesszük a két szélsőt, és rázunk hozzá népet? Aztán ki az a kemény legény aki egy hosszú keretről be tud úgy rázni méheket, aminél nem töri zúzza azokat, és a lép sem szakad ki. Sepregetésre nincs idő, csak a párcsaládos méhészetekben. Mi marad ott? Aztán a lép alsó részén kihűl a fiasítás, akár a csapolásnál, akár a csapoltnál. A csapoltnál a kivett 2 lép helyére hova rakjuk a műlépeseket? Két szélére? Tűzni? Nem is sorolom tovább, mert felesleges, habár órákig lehetne arról írni, hogy miért nem fog működni. Akinek van ideje, kedve játszani az próbálkozzon, de nehogy valaki kezdő beletoljon sok pénzt, mert úgy jár mint a geddekasos marhasággal történt.
« Utoljára szerkesztve: 2026. November 16. 11:43 írta Koki »

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #1036 Dátum: 2026. November 16. 11:52 »
Kokinak igaza van!
A rakodó rendszer határa a Hunor keretméret, esetleg a KB, de inkább már az sem!
Ezt mire alapozom!
Részben arra a 45 évre amit a méhek és méhészek között töltöttem, és amiket tapasztaltam és láttam.
Amint a Hunor (27 cm mély) lépmagasságot el kezdjük növelni, azonnal megjelenik a fiasítás fölötti mézkoszorú, ami teleléskor előny, akác pergetéskor viszont hátrány.
Ezt írja Koki:
"Gondolom Te Attila amikor olyan méhészetben jársz, ahol még az NB-től is mélyebbek a keretek, akkor azok nem rakodók."
Nem bizony, a fentiek alapján nekem erről ez a véleményem, vagy viccesen?...az összes pakolós a fekvőn kívül.
Túl vagyok a sérv műtéten, én már biztosan nem fogok pakolászni.
üdv: Nagyernyei Attila