Koki!
Nem láttalak pergetésekkor a segítők között.
Az adatok emiatt falsak, de ezt már megszokhattuk tőled.
No akkor nézzük kinek "falsak" az adatai!
Én valóban nem voltam a segítők között amikor pergetted a tisztítót, amit galagonyának nevezel.
Akkor sem voltam ott amikor az akácot pergetted. Viszont volt ott egy méhész, akitől az infó származik, és egy nagyon bonyolult számítási mechanizmussal most bebizonyítom, hogy vagy Ő vagy Te nem mondasz igazat. Ha az a másik méhész hazudott, hát együtt küldjük el csudába Attila, rám számíthatsz.
Leírnám azt a bonyolult számítási módszert, és egy egyszerű történettel bizonyítanám.
Még éppen nem kezdtem meg az általános iskolát, amikor már ezt a (számomra ugyan egyszerű) matematikai feladatot megtanultam.
Nagyanyámnak volt egy kemencéje. Gyakran sütött kenyeret, és a szomszéd nénik is hozták szakajtóban (ez szinte egy kas fejre állítva) a kelt kenyérnekvalókat. Mivel még elég jó a memóriám, arra is emlékszem amikor a kenyeret kivették a kemencéből, és ahova a keresztet karcolták bele, na annak a jól megbarnult repedésnek, kicsit néha égett peremét a Jenőke (az én voltam) már forrón tolta be a pofijába. Néha előfordult, hogy egyéb munkák miatt nem volt idő kenyeret sütni. Na kit küldtek el kenyérért iskolakezdés elött nyáron a boltba? Természetesen engem, mert igen kajak gyerek voltam. Kaptam 8 forint 20 fillért. A kétkilós kenyér 7 forint 20 fillér volt. A +1 forint a jutalom nyalókáért járt, amit olyan gyorsan toltam befelé a búrámba, hogy amikorra hazaértem, már csak a pálcika volt. Remélem Attila tudsz követni!
Történt egyszer, hogy a boltban valaki 1kg kenyeret kért. Ekkor Emil Bácsi a boltos elővett egy nagy kést és a kétkilós kenyeret kettévágta a pulton előttem. A vásárló pedig nem adott annyi pénzt mint én. Na most aztán alig vártam, hogy hazaérjek, mert 7 évesen ezt nemigazán tudtam felfogni. MONDTAM ATTILA, HOGY NEM EGY EGYSZERŰ MATEMETIKAI FELADAT.
Szóval aztán Nagyanyám elmagyarázta, hogy a kenyeret kettévágva az csak fele lesz. Fele pénzt is kellett érte fizetni a bácsinak, vagy néninek, arra már nem emlékszem. 55 éve volt. Tehát én megtanultam azt a metematikai számítási módszert, ami úgy működik, ha valamit kettévágunk, akkor az a fele + fele lesz. Se több se kevesebb. Egyedül egy dolog lesz nagyobb, akármennyit is veszünk el belőle, az a gödör. Ebből következik az, hogy valaminek úgy kapjuk meg a fele mennyiségét, ha azt kettővel elosztjuk. Mondtam már az elején, hogy rohadt bonyolult számítás, néhány első osztályos gyerek még mikulás táján sem érti, én meg ezzel terhellek Attila. Bocs!
Na most akkor beidézem az én informátorom által közölt eredményt, akit éppen úgy hívnak mint téged Attila, Nagyernyei Attilának, ott van az idézetben felül. Gondolom véletlen egybeesés, névrokon vagytok, arra véletlenül sem gondolhatok, hogy esetleg ismered. (Nem röhög!)
... összességében ezek olyan 30-35 kilót emelkedtek, de az átlagom ennek a fele körül lehet.
Tehát mivel a 30-35 kilogrammnak a fele -mint írtam- 15+. Tehát valamelyik Nagyernyei Attila írása nem felel meg a valóságnak.
Megírjam a galagonyát és a napraforgót is, vagy ennyi elég?