Méhészeti programok

Kis kiegészítés:

 "írja heute.at. A németországi tesztek kimutatták, hogy a szupermarketekből származó méz 80 százaléka hamisított, azaz cukorsziruppal keverték. Ausztriában az ORF nemrégiben végeztetett el hasonló vizsgálatokat, és megdöbbentő eredményre jutottak, amelyek jogi okok miatt még ejtve maradnak."



"A probléma az, hogy a hamisított mézet nagyon nehéz felismerni. A hamisítók folyamatosan új módszereket fejlesztenek ki a gyakori tesztek megkerülésére. „A hamisítványok mára olyan jók lettek, hogy megfelelnek a szabványosított EU-tesztnek” – mondta Sebastian Theissing-Matei, a Greenpeace mezőgazdasági szakértője az ORF-nek. A német és európai hivatásos méhészszövetség ezért a szupermarketek polcairól származó mézmintákat egy modern észtországi laboratóriumba küldte, ahol a mintákat DNS-elemzéssel vizsgálták. Így derült fény a tömeges hamisításra.

"Ha a botrányos német teszteredmények Ausztriára is igaznak bizonyulnak, akkor az elmúlt évek egyik legnagyobb fogyasztói megtévesztéséről beszélünk. Lehet, hogy mindannyiunknak van már otthon cukorsziruppal higított méze." Felhívta a figyelmet arra is, hogy a német és osztrák méhészeknek fel kell venniük a versenyt a külföldi méz rendkívül alacsony árával."


Üdv:Kira

Koki idézetének ez a mondata nem igaz!
"Ha a botrányos német teszteredmények Ausztriára is igaznak bizonyulnak, akkor az elmúlt évek egyik legnagyobb fogyasztói megtévesztéséről beszélünk."
Ugyanis ez nem fogyasztói megtévesztés, hanem élelmiszer hamisítás, ami BŰNCSELEKMÉNY.
Ezen kéne dolgoznia az illetékeseknek, hogy ne megtévesztésnek, meg mit tudom én milyen laza kifejezésnek nevezzék, hanem bűncselekménynek.
Addig amíg nem így lesz, semmi nem fog történni.
Nagyernyei Attila

Én egyáltalán nem bízom abban, hogy a hamisítást laboratóriumi módszerekkel fogják visszaszorítani. Ezért kételkedek ebben az észt módszerben is. Azt tudni kell, hogy ez a DNS vizsgálat egyáltalán nem tartozik abba a körbe, ami jelen pillanatban esélyes lehet arra, hogy az alapján kimondják egy mézre, hogy hamisított. Van itt már 12 éve létező módszer a rizsszirup kimutatására, de a két ével ezelőtti Kaptárakból vizsgálatsorozat is csak annyit mert leírni, hogy hamisítás gyanúja merült fel. A kutatólabor állítólag kapott 3 évet, hogy bebizonyítsa, hogy a gyanú az nem gyanú, hanem tény. Ebből kettő már letelt, tehát van még egy év. Na akkor majd nem rizsből, hanem krumpliból vagy búzából fog készülni a hamis méz. Ha ne adj isten a DNS vizsgálat majd ki tudja mutatni a krumpli DNS-ét, akkor arra azt mondják majd, hogy a méhek a krumpli virágjáról vitték a DNS-t a mézbe. A búza virágporát pedig a szél vitte rá a nektárt adó növényre. Azért lehet kimutatni belőle az idegen DNS-t. Tudtommal a rizs is szélporozta növény, így a rizs DNS kimutatása nem bizonyíték.
Századszor is leírom! Lassan, hogy a Bross Péter is megértse. A kritikus szabályozási pont a hamisítás esetén nem a laborvizsgálat. Bár ebben konkrétan szerintem egyetértünk. Abban nem értünk egyet, hogy a jogszabályt kell érvényteleníttetni. A jogi alapja az, hogy ha nem tudjuk megbízható módon kiszűrni a hamis mézeket, akkor a keverés engedélyezésével minden mézből hamis lesz. Ugyebár pontosan ezt  írtam le a hsz elején, hogy miért nem tudjuk kiszűrni megbízható módon a hamis mézeket. Tehát érvényteleníteni kell azt a jogszabályt, amely megengedi a keverést. Az már legyen a jogalkotók baja, hogy meghatározzák azt, hogy mi is a keverés. Mert két méhész mézének összekeverése is annak számít logikai alapon. Vagyis csak termelői mézek lehetnének a piacon, ha a legdurvább helyzet állna elő. Az pedig miért is lenne baj? Hát az Aranynektár nem pont arra kapott támogatást, hogy ilyen kis tételes mézek üvegezését, a megfelelő nyomonkövetés  biztosításával tudja megtenni? Az Aranynektár letarolhatná a nyugati piacot a termelői üveges mézekkel. Akkor miért nem áll emögé az OMME? Ellensége az Aranynektárnak? Vagy "még fentebbről jön az ukáz"? Nagyobb szavuk van azoknak, akik erre nem képesek?

Neo írásának jó részével egyet értek, de van benne egy olyan pont (véleményem szerint) ami kivitelezhetetlen.
Mégpedig a termelői mézek keverése, az-az egalizálása.
Nézzük az akácmézünket.
Mivel tájegységenként, évjáratonként, kaptár típusonként komoly eltérések vannak a pergetett akácmézek között, ez így egyesével, nagy tételben nem eladható, csak úgy ahogy a piacozós mézek áruljuk.
Ezer tonna számra méhészenként nem lehet eladni, mivel a fogyasztók mindig egyfajta minőséget keresnek, azt amit megszoktak!
Tehát sok termelőnek a mézét ha összekeverik abból lesz egy átlag kiváló minőség (így kéne lennie normális piaci viszonyok között), és ez már piacképes.
Amennyiben valakinek mondjuk az akácméze 19%-os víztartalmú azzal mi lesz?
És sorolhatnám, hogy egy nógrádi akác zöldes árnyalatú, egy homoki meg víztiszta.
Ha pedig a "gyűrücske" megfesti, akkor erősen sárgul, ha a gyalogakác (ámor virágpora) akkor pedig rózsaszín.
Ezektől a méhészektől akkor milyen mézként lehet felvásárolni?
Ezért egalizálják a termelői mézeket (nem hamisítják), hogy egyenletes minőséggel tudják a piacot kielégíteni.
Tehát a valódi mézek keverése üzleti szempontból kikerülhetetlen.
Az egyéb szutykok (pl.kínai rizsszirup) hozzáadása pedig élelmiszer hamisítás, tehát bűncselekmény.
Nagyernyei Attila

Azért ezzel is lehet vitatkozni. Valóban vannak eltérések tájtól de még évjárattól függően is az akácmézekben.
Na de, a vevőt vajon érdekli, hogy hányas annak a méznek a pollenje? Vagy hogy melyik tájról származik? Nem. A vevőt két dolog érdekli a legfontosabbon kívül ami ugye az ár.
1. Ne legyen híg.
2. Ne kristályosodjon be pár hónapon belül.
Ennyi. Hogy kinek melyik évben milyen a méze az nagyban függ a helyi adottságoktól valamint az időjárástól. Párás esős időben a méhek nem fognak tudni olyan sűrű mézet csinálni mint szárazságban. Aztán, aki szerencsés helyen van, az mindenféle hókuszpókusz nélkül tud csinálni tiszta akácmézet, akit meg körbe raknak repcével az meg ha megfeszül se. Mert néhány kivételtől eltekintve szinte minden évben összeér. Arra Attilán kívül más méhész nem képes, hogy egy éjszaka alatt elveszi a repcét, kipörgeti, a méhek kinyalják a maradékát, majd másnap már akácot hordanak bele. Sőt, olyan is van, hogy családon belül a méhek egy része még a repcére megy, a másik része meg már áttájolt az akácra. Hogy csinálsz ott tiszta mézet? Sehogy. Vagy úgy hogy vársz, és akkor pörgetsz majd olyan repcét ami meg 2 hónap múlva megerjed, mert láttam olyat is.

Ezt szeretem amikor a hozzászóló magával diskurál, és meg is adja saját kérdésére a választ.
Íme:
"Hogy csinálsz ott tiszta mézet? Sehogy."
És ha ezt a mézet akácként adják el?
Az valóban néhány hónap múlva bekristályosodik, de a vevő szereti az egyenletes minőséget.
Hogy nézne ki, ha egyik szállítmány erősen sárga lenne, kicsit opálos, a következő meg víztiszta?
Tehát meg is adtad a választ.
Emiatt kell egalizálni, hogy ezek a különbségek eltűnjenek, mert ha nem így lenne akkor egy csomó akácnak leadott méz vegyes virágméz lenne.
De mivel akár 500 tonnás tartályokban összekeverik a termelői mézeket, a 16.5-ös víztartalmú, simán elviszi a 19-est, és így tovább.
A pollennél is így van.
Egy magas (erősen 20% fölötti) pollenű mézet összekevernek egy 5% körülivel, és simán megütik közösen az elvárásokat.
Ebből is látszik, hogy külön-külön a mézünket nem lehet exportra vinni.
Ennyi.
Nagyernyei Attila

Attila!
Előre bocsátom, hogy persze nagyon sok igazság van abban, amit írsz. Én arról a helyzetről írok, ha nekimennénk a jogszabálynak azzal, hogy "nyilvánvaló mérlegelési hibát tartalmaz", akkor abból mi lenne. A kulcsmondat az, hogy ha nem tudja kiszűrni a hamisat, akkor a keverés hatására  minden valódi mézből hamis lesz. Ez pedig egy jogszabály esetén megengedhetelen, mert így a hamisítás törvényi biztosítéka lesz, ha megengedi a keverést. Szóval a bíróság nem tehetne mást, mint hogy érvényteleníti a jogszabályt. Az már ne a mi gondunk legyen, hogy egy új jogszabály életbe lépéséig csak termelői mézek forgalmazása lenne lehetséges. Az a jogalakotói és a lobbikör felelőssége, hogy utóbbi mohósága miatt nem gondoltak arra, hogy a jogszabály itt hatékonyan támadható, és nincs beépítve biztosíték arra vonatkozóan, hogy valódi paraméterek előírásával különböztessék meg a mézet a sziruptól. Látszat előírások vannak, amit a szirup is tud teljesíteni.
Én mondjuk olyannal még nem találkoztam, hogy a különböző pincészetek borait összekevernék azért, mert a fogyasztó az egységest keresi. Meg olyant sem hallottam, hogy Heineken sört összekevernék a Sopronival. Nem ismerem a sörfajtákat, ezért elnézést, ha ne adj isten a Heineken gyártaná a Sopronit (meg ha egyáltalán létezik Sopronoi sör).
Szóval ez a kiindulási alap lenne. Egy új jogszabály megalkotásáig. Amely jogszabályba például be lehetne ültetni a minimális pollentartalom előírását. Meg jó néhány paramétert. Amit ebből a jogszabályból a mohóság miatt kihagytak. Ami azt szolgálná, hogy  ezeknek a feltételeknek megfelelő mézeket egymással keverhetnék, azaz homogenizálhatnák. Akkor viszont fordulna a kocka. Mi ráérnénk, akinek az új szabályozás lenne az érdeke, az lenne lépéskényszerben.
A baj az, hogy most fordítva van. Most az egalizált mézeket forgalmazók érdeke az időhúzás. Ezzel viszont kivéreztetnek bennünket. Tehát, ha a méhészeti érdekképviselet nem lép, akkor az a kivérzést gyorsítja. Azt az energiát, amit az antidömpingbe fektettünk, azt a jogszabály megtámadásába kellett volna fektetni. Azért, mert ha sikerül is az antidömpinggel valami hatékony eredményt elérni, akkor majd Indiából hozzák az olcsó, korlátlan mennyiségben előállítható "mézet". Ez további időhúzás. Ami már közel negyed évszázada tart. Most megint el fog telni 20 év, hogy ez a helyzet konzerválódik?

Mivel tájegységenként, évjáratonként, kaptár típusonként komoly eltérések vannak a pergetett akácmézek között,

Tájegységenként is. Évjáratonként is. De legfőképpen kaptártípusokként.
De mennyinek kellene lennie? Nekem a 22-es akácom 37 pollenes, 15,6 16,5 vízzel. A tavalyi meg mint már írtam 51. Mondom ÖTVENEGY a pollen.

Erre emlékeztek? Volt olyan akácméz, amiben egy pollen sem volt. Hogyne. Meg akácméz sem volt benne.

Takács Ferenc   
 Hozzászólás témája: Re: OMME hírekHozzászólásElküldve: 2020.03.14. 17:10
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2020.01.03. 00:38
Hozzászólások: 119   
Oszkár írta:
"Hááát legyen ,paraméter ( fajtajellemző) akkor!
Csak azokat ne a kereskedők ,OMME elnökök döntsék márel!!
( A méhek már eldöntötték ) csak meg kell vizsgálni egy párat, és papírra vetni! "

Ismét egy ritka pillanat, amikor 100% egyet tudok érteni itt valakivel!
Legyenek paraméterek, de olyanok amilyeneket a megtermelt méz mutat!
OMME összeszedetett a szaktanácsadókkal kb. kétszáz akác mintát, olyan méhészektől, akik elismertek az adott megyében. Mi jött ki?! Ha jól emlékszem a vizsgált mézek egyharmadánál öt százalék alatti akácpollen tartalom volt. Voltak olyan gyönyörű akác tételek is amelyekben egy akác pollen sem volt!
Te, milyen pollen előírást határoznál meg az akácmézre?

Üdv: Kira

Emiatt kell egalizálni, hogy ezek a különbségek eltűnjenek,

Nem ennyire egyszerű ez.

Én mondjuk olyannal még nem találkoztam, hogy a különböző pincészetek borait összekevernék azért, mert a fogyasztó az egységest keresi.

Ott a pont. Nekem sem mondta még egyetlen vevőm sem, hogy valaki máséval össze kéne keverni az enyémet. Azt sem mondta még egyik sem, hogy kevés benne a pollen. :-) Azt már mondta egyik másik, hogy ő azt szereti amelyikben megáll a kanál, annyira alacsony a víztartalma. Meg azt is mondta egyik, hogy már azért is megérte eljönnie hozzám, mert itt 3000-ért kapott rendes akácmézet, máshol meg 4000-ért kínálták neki a hígat. Meg olyat is mondtak már, hogy a kisvárosban ahol lakik ismer 6 méhészt, mindegyik akácából vásárolt már, de valahogy egyiknek se olyan az íze mint amit tőlem vett, ezért inkább kifizeti a fuvart is csak vigyek neki 3db 5 literes üveggel.

Hogy a gyengébb vagy repcés akácokkal mit lehetne egyébként kezdeni nem tudom, de ezektől függetlenül is működnie kellene a termőföldtől az asztalig, azaz kutyulás kizárva! Mert akkor kizárólag a termelő által előállított mézeket lehetne keverni.

Rátérve a borra, azért akinek van megbízható ismerőse kérdezze meg tőle hogy a borok esetében ezek a dolgok hogy működnek. Nagyjából ugyanígy, azokat is kutyulják, sőt tovább megyek, neves bortermő vidék mellől (pincészetből) lehet venni olyan bort aminek köze nincs az adott vidék szőlőjéhez, mert azt külföldről hozzák bele. :-) Meg ha elvinnék laborba és megvizsgálnának benne minden alkotóelemet akkor elég cifra dolgok derülnének ki. Ahogy a mézek esetében is.

A mézhamisítás nagy üzlet, ha legalább az országok mézét nem lehetne kutyulni már az is jó volna. Egyék meg a fogyasztok tisztán a kínai “ ákácot” és tisztán a magyar akácot. Már az is nagy eredmény lenne, ha amire ráírják, hogy méz azt a méhek gyűjtötték volna. Kb tízszerezni kellene a bírságokat mézhamisítás esetén + gyárbezárás stb. Először is megbízható, elismert mézvizsgálatokra lenne szükség, a mézirányelveket lebutították , tehát manapság az is mézmek számít ami 10 éve még hamisítvány volt. Tehát törvényszerű a hamisítvány?

Nem szeretném sértésnek venni, de nem találok megfelelő kifejezést wr hozzászólásnak!
Emiatt ezeket a mondatokat szűk látókörűségnek tartom, de mindjárt meg is indokolom, hogy miért.
Itt ezer tonnákban kell gondolkodni, nem néhány mázsában!!!!!
" Nekem sem mondta még egyetlen vevőm sem, hogy valaki máséval össze kéne keverni az enyémet. Azt sem mondta még egyik sem, hogy kevés benne a pollen. :-) Azt már mondta egyik másik, hogy ő azt szereti amelyikben megáll a kanál, annyira alacsony a víztartalma. "
A mézek minősége évjáratonként, tájegységenként igen változó!
Én eddig 41 szezonban pergettem akácmézet, volt olyan évem, amikor sikerült háromszor is, de volt amikor csak egyszer,de azt is csak néhány kilót!
A nagy európai üzletláncokba a változó minőségű termék ELADHATATLAN!
És talán nem is kis kishitűségről kell beszélni, hanem arról, hogy a termelői mézek értékesítésekor tök igaza van wr-nek.
De amikor a mézeket egalizálják (keverik) pont az a cél, hogy a multikat egyenletes minőséggel tudják kiszolgálni, mert az ottani vevőkör ezt szokta meg, ezt igényli.
Nekünk meg ha tetszik, ha nem ehhez kell igazodnunk.
Az teljesen kivitelezhetetlen, hogy mondjuk egy nógrádi méhész terméke után szereljék ki egy alföldi, majd egy zalai méhészét.
Sem színben, sem pollenben, sem vizatartalomban nem lesz azonos minőség!
Az egalizálás emiatt kötelező, nincs más út.
Sajnos ebben viszont benne van a hamisítás lehetősége is, amit sok betyár ki is használ.
Ha a termelői mézeket keverik a piac igényének megfelelően, az rendben.
Ha idegen anyagot (rizsszirupot, izomixet) tesznek hozzá, az egész szállítmány hamis, és kukázni kéne.
Nagyernyei Attila
(A következő hozzászólást kérem a megfelelő rovatba írjátok!)
Ide!
Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak