Méhészeti programok

Tisztelt Méhésztársak!
2017.január 2-án ismét Szekszárdi Méhészklub!
Helyszín: Babits Mihály Kulturális Központ, Csatári Terem.
Időpont: 17 óra.
Előadónk:
Lászka István Attila
"A magyarországi méhlegelők méhész-erdész szemmel."
Gyertek az évadnyitó Szekszárdi Méhészklubra!
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila

Kedves Attila!

Kérésednek eleget téve regisztráltam az oldalatokon Erdész-Méhész néven! Ha felmerülnek további kérdések a méhésztársak részéről, szívesen válaszolok, amint tehetem! Köszönöm a lehetőséget és gratulálok a pezsgő klubéletetekhez!  Baráti üdvözlettel: István

Hú ez érdekes előadás lehetett. Kár, hogy ilyen messze lakok.

Tisztelt Méhésztársak!
Tegnap a Szekszárdi Méhészklub vendége, előadója Lászka István Attila volt!(Erdész-Méhész)
Akkor kértem meg, hogy nyújtson a a Méhészklubunk számára szakmai segítséget, mert regisztrálásával hiányt pótol.
Látom ezt megtette, amit nagyon szépen köszönök.
Fő csapás iránya a hárs.
Ebben kell rendet raknunk, mert "Arisztaiosz" vagy "Tomipapa" teljes káoszt okozott.
Tegnap István megpendítette, hogy a nagy levelű hársnak 6 alfaja létezik, és azok is szerteágazóak, valamint országrészenként más a virágzások kezdete.
Így, egy ilyen szakemberrel felvértezve már rendet tudunk tenni hárs ügyben, reményeim szerint a Fekete-Fehér Méhészklubot olvasók legnagyobb örömére.
Nagyernyei Attila

Ezúton szeretnénk megköszönni, hogy felajánlotta segítségét és szakmai tapasztalatait az Országos Magyar Méhészeti Egyesület számára, annak érdekében, hogy Egyesületünk minél magasabb színvonalon tudja képviselni a hazai méhészek érdekeit.
 
Tisztelettel meghívom Önt az OMME Méhegészségügyi Munkacsoportjának első ülésére.
 
Helyszín: Lurdy Ház 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12-14. (2-es terem)
Időpont: 2017. január 11. (szerda) 10:00 óra
 
Az első ülés célja a munkacsoport működésének elindítása továbbá a munka legfőbb irányvonalainak meghatározása.
 
Első fontosabb feladatunk:
A Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal meghívta egyesületünk vezetőit azon apropóból, hogy a 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló jogszabály módosításában részt vegyünk. A jogszabály módosítását nem az OMME kezdeményezte, azonban a szakma szempontjából szükséges módosítási javaslatokat megtesszük.
 
A jogszabály aktuális szövegét a következő linken érheti el:
Természetesen várjuk az Önök szakmai javaslatait is, melyeket az ülés során megvitatjuk.
 
Kérem, hogy 2017. január 9. (hétfő) 12:00 óráig jelezzen vissza e-mailben részt tud-e venni az ülésen.
 
Felmerülő kérdések esetén az alábbi elérhetőségeken állok szíves rendelkezésükre.

Tudjátok-e, hogy milyen felháborodás volt az OMME elnökségi ülésén a méhegészségügyi rendelet módosítása kapcsán? Cserényi doki szerint a rendelet úgy jó ahogy van. Ennél jobbat nem lehet csinálni. Természetesen ezt úgy mondta el, ahogy szokta, jelentkezés nélkül. Pedig még az elnökségi tagok is jelentkezni szoktak.
Hegedűs doktor természetesen rávilágított a módosítandó dolgok egy részére és elmondta, hogy a módosítási igény az állatorvosi kartól indult el a minisztérium felé. Januárban tárgyalják a módosítási javaslatokat és le is zárják gyorsan.

Tudod-e hogy miért szégyen az OMME-ra nézve ez az egész történet? Mert nem az OMME kezdeményezte. Ha az OMME érdekvédő egyesület lenne, akkor az OMME kezdeményezte volna. De így bizony szégyenteljesen kullog az események után és nem az lesz a rendeletben, ami a méhészeti ágazatnak jó lenne, hanem az lesz majd a jogszabályban, ami az állatorvosoknak jó.

Feltettem a Méhegészségügyi munkacsoport tagjainak kiküldött meghívót. Mi a szégyen benne? Csak a jelenlegi jogszabály van belinkelve, miközben az OMME vezetésének birtokában van az állatorvosi kar módosító javaslata is, de azt nem küldték ki nekünk méhészeknek, nehogy már fel tudjunk készülni egy jó javaslat kidolgozására. Nehogy már az OMME érdekvédőként tudjon fellépni. Elég az, ha rágcsáljuk a gumicsontot és látszattevékenységet csinálunk a Lurdy házban. Az OMME elnöksége meg jó lakáj módjára kipipálja, hogy ebben is eleget tett a minisztérium kérésének.

Ébresztő! A lovon fordítva ül az OMME. Nem nekünk kötelességünk teljesíteni az miniszter és a minisztérium kérését, hanem a minisztérium van miértünk és a minisztériumnak kötelessége teljesíteni a mi kéréseinket.

Mivel a mezőkövesdi rendezvénybe van nemzeti program pénz, ezért kutya kötelességük az előadásokra bárki számára szabad belépést biztosítani. Semmilyen korlátozás nem alkalmazható. UFF.

El ment a polihisztorunk a méhegészségügyi bizottság ülésére?
(Tudjátok aki mindegyik bizottságba jelentkezett?)

Ha igen, akkor milyen szakmai tapasztalat alapján marasztalták és választották be tagnak? 

Tegnap volt a Méhegészségügyi Bizottság első ülése. Az összehívás időszerűségét az adja, hogy a minisztérium apparátusa felé állatorvosoktól érkezett módosítási javaslat.

A bizottságba nagyon sokan jelentkeztek, de az ülésen alig több, mint a fele jelent meg. Természetesen polihisztorunk ott volt és néhányszor hozzá is szólt, de többségében azért "nézett körbe, mint a himlős gyermek", merthogy gyakorlati tudás hiányában nem sok esélye volt megszólalni. Persze, ha Csuját kellett leugatni, akkor rendesen kieresztette hangját a fujjoló kórusban. Egy ilyen téma volt, a műlépüzemekre vonatkozó szabályozás. Persze ehhez nyilván kevesen értenek és Ő meg aztán biztosan háttal áll ennek az ügynek, de mindannyian tudjuk, hogy lehurrogáshoz nem kell sem ész, sem tudás, csak pofátlanság.

Bross Péter vezette le az ülést. Értem is, meg nem is értem a szerepét. Szerintem az lenne a logikus, ha a Méhegészségügyi Bizottságot egy állatorvos vezeti. De ez az én személyes véleményem. Végül is az ülés levezetésének módjával, hangnemével nem volt semmi probléma. Elfogultságot nem mutatott, jó tempót diktált, jól tagolta az ülést.

Első félidőben, tehát ebéd előtt a fő problémákról szóltunk hozzá. Elsősorban az állatorvosok és a méhegészségügyi felelősök szóltak hozzá. Fölösleges ismertetni, mert mindannyian tudunk ezekről. Javaslatok is elhangzottak. A legnagyobb vitát és ellenállást dr. Hegedűs Dénesnek a mézkoszorú vizsgálatára vonatkozó javaslata ébresztette. A tiltakozás nagyon erős. Magas költségekre hivatkoztak és a vizsgálati eredményeket is haszontalannak tekintik. Csuja  véleménye az volt, hogy ahol zárlatot rendelnek el, ott indokolt legyen a góc körül 1 km sugarú körben levő méhcsaládok mézkoszorújának megvizsgálása állami költségen. Ez a javaslat nem ébresztett tiltakozást.

Jandácsik Attila vetette fel a méhészek egészségügyi minimum vizsgájának bevezetését. Általános támogatást kapott.

Ugyanígy általános támogatást kapott Csuja javaslat, hogy a zárlati területet csökkentsük le 3 km sugarú körre.

Nem arról volt szó, hogy a hozzáértő egyénekből állítják össze a szakbizottságokat? 

A 3 km az hogy jött ki? 

A méhek 5 km-es sugarú körben gyűjtenek/rabolnak.
Ha nem visznek haza semmit a mézgyomrukba az 5. km-en lévő nyúlós kaptárból a benne való járkálásukkal a testük tele lesz spórával, amit viszont hazavisznek.

Értem én a 3 km-t, mert akkor az eddig zárlat alatt táborozó népnek legalább a felét szélnek lehetne ereszteni.......

Szerint meg még méh eü felelőst beállítani + a járványügyi nyomozást nagyon komolyan venni.

Polihisztor barátunk a lényegi munkára nem volt káros hatással, így elviselhető volt.

Ebéd után elővettük a jelenlegi miniszteri rendeletet és mondatról mondatra végigmentünk rajta. Bár az elnökségi ülésen Cserényi tiltakozott a rendelet módosításával kapcsolatosan, de most aktívan és korrekten viselkedett.

A rendelet mondatain most kár lenne részletesen végigmenni, hogy mik hangoztak el.

A műlépek minőségével tudjuk, hogy mi a helyzet. Sok az ótvar műlép, amiben viaszon kívül talán minden van, ami szobahőfokon nem hajlandó megolvadni. Ez méhegészségügyi következménnyel jár. Ezzel kapcsolatba tett szöveges javaslatot Csuja.

(2) A méhészek számára értékesített műlép a méhek által termelt viaszt tartalmaz. A műlépben az egyéb anyagok mennyisége nem haladhatja meg a …%-ot és erről az üzemeltető a vásárló számára műbizonylatot állít ki. Az üzemeltető felel az általa értékesített műlép minőségéért. Külföldi eredetű műlép esetén a forgalmazó felel a műlép minőségéért.

Azonnal felháborodott a novaji műlépgyártó, mondván, hogy azt a "szart" (ezen szavakkal illette az általunk bevitt sonkolyt viaszt) kapja vissza a méhész, amit behoz. Ezen természetesen Csuja kiakadt és elég hangosan kiosztotta a műlépgyártót. A többiek nem értették vagy nem hallották a műlépgyártó kijelentését és nem álltak Csuja mellé. Ez meglepő volt, hiszen általános a panasz a műlépekre.

Az enyhébb költésrothadás gyógyszeres kezelésére továbbra sincs lehetőség és előfordulása is ritka a nyúlóshoz képest. Legtöbbször a nyúlóssal együtt fordul elő.

Most ennyi jutott eszembe, de majd még biztos lesz másnak is hozzátenni valója.

Hogy jön ki a 3 km?

Egyszerű. Gyűjteni akár 5-8 km-re is elmennek a méhek, de rabolni már 1 km-re se szívesen.
Miért?
A méz több mint 80%-os cukoroldat és a szállításához vízre van szüksége a méhnek. A 80 %-os cukoroldat vízelvonó hatású, ezért nem tud messze menni vele a méh.

Van ahol már elfogadták a 3 km-t? (Külföld)

Ezt csak azért kérdezem, hogy van-e tapasztalat, mert ez így csak feltételezésnek tűnik.

Kéne kérdezni ez ügyben a solidágóra  a kis Balatonhoz vándorló és ott kutatást/rablást átélő méhészeket, hogy az milyen kiterjedésű?