Nagyon komoly felkészülést követően, minden szava ült az előadásnak. Köszönjük.
Számomra egyetlen a tanulság:
Az emberi önzés és a kapzsiság az, amelyik a rövidtávú előnyöket előnyben részesítve, a nehézséget kerülve szeretne azonnal minél több pénzhez jutni.
Néhány gondolat: A közmunkások állami pénzen megvett motoros kaszákkal állami bérezés mellett irtják az árokpartok virágzó növényeit, amelyek a méheknek és más beporzók élettere.
Ha van egy gazdának egy elgyomosodott táblarésze, akkor kapjon közmunkásokat, akik azt vegyszermentesen, kapafixxel gyomtalanítják. 1. a közmunkás értelmes dolgot csinál. 2. A közmunkás nem rombolja a környezetet, nem irtja a virágos növényeket. 3. A gazda természetbeni támogatást kapott ahhoz, hogy ne vegyszerezzen. Ha vegyszerrel csinálja, akkor sokszorosát szórja ki a vegyszernek.
A hatóságnak vizsgálnia kellene a köztes termékek, mint pl. liszt beltartalmát. Ha a glifozát tartalom a lisztben megnő, akkor olyan súlyos bírságot szabjon ki, hogy a malmok kezdjék el bevizsgálni a búzát is.
A méhek esetében is több, megalapozott vizsgálat kellene. Szakmailag vezetett, nemzetközi szinten is unikális kísérlet, és megalapozott értékelés kellene. Olyan, amilyen az oroszoknál már volt. Emlékeztetlek benneteket Mannapov professzor, a Moszkvai Tyimirjázev Mezőgazdasági Akadémia Méhészeti Tanszékének vezető professzorának szavaira: "Nem nanogrammokat kell méricskélni - mert az módszertanilag hibás. Azt kell megnézni, hogy a méhek viselkedésében, fiasításában, stb. milyen változás áll be." Ha belegondolunk nemcsak érthető, de triviális is. Hiszen minél erősebb hatású egy molekula, annál kevesebb kell belőle. Azon molekulák, amelyek már pikogramm (ha leírjuk a piko-grammot akkor a nulla és vessző után előbb 11 darab nulla, majd jön egy egyes) mennyiségben is hatnak no azok bivalyerősek, és pont azokat nem tudja a labor kimutatni.
Ha a hatóság nem hiszi el a nemzetközi szakirodalom professzorainak, pl. a glifozát hatásait, a rákkeltő hatását, akkor végeztessen magyar állatkísérleteket egy "független" konzorciummal. Nézze meg, gyors fejlődésű egyedeken, majd valamely más szervezeten a "három generáción át ette" hatását.
És sok helyen már van helyettesítő: a búzának is van olyan vállfaja, amelyik sokkal kevesebb kémiával nagyüzemben termeszthető. Csak a vetőmag drágább, amely persze a végtermék árában nem érvényesíthető. Megint a kapzsiság. Csak amiatt nem megy át. Meg botrány nélkül az istenadta sem érti.
Mellesleg hol van a jövő generáció Ombudsman, amikor a 100 év alatt bomló mérgekkel szórja tele valaki a termőföldet?