A méhcsaládok általános állapota

A vírushívőknek jó szándékkal: nagyon gyorsan nézzék meg a herefiasítást, mert van atka. Nem sok, de van. Abból meg igensok lesz hamarosan, aztán jön a vírus duma. Egyébként nekem 111.

Üdv: Kira

Ez azért ne sikkadjon el. Köszönjük a jelzést! Csak annyit tennék hozzá, hogy azt sosem állítottam, hogy komoly vírus kártétel  lenne atka nélkül. Legfeljebb annyit, hogy egyik másik vírust a Nosema terjeszti, nem az atka. A vírus elleni védekezés csakis az atka irtásával működik. Más esetben a Nosema irtásával.

A környezetemben nagy a veszteség, szinte egyedül vagyok. Van atka az építtetőkben. 10-15 atkamentes, aztán tegnapelőtt találtam olyat amiben 27 volt, meg amit még nem láttam.

Mivel itt beszélgettünk róla, ezért ide írom. Én most már lassan biztos vagyok abban, hogy Attilától eltérően a bajság gyökerét az atkában látom. Arról talán még nincsen szó, hogy nem tudjuk elérni a 99 százalékot a hatékonyság csökkenése miatt. A legnagyobb valószínűsége a dolognak az, hogy a tavalyi, és az azt megelőző évben is nem 99 százalékot kellett volna elérni, azaz 1000-ből 990-et, hanem többet. A hosszabb fiasításos időszak miatt. Ha havi duplázódással számolunk, akkor 2 hónap plusz azt jelenti, hogy egy atkából egy évben nem száz, hanem 400 lesz. Ekkor a képlet az lesz, hogy 400-ból egy maradhat. Azaz 1000-ből nem tíz, hanem 2,5 maradhat. Ezt már nagyon sokan nem tudják megugrani. Ezért aztán megkapja a szomszéd. Az meg méginkább nem tudja, mert neki még ott vannak az "eredeti" sajátjai is. Tehát neki ezerből inkább egy, mint két atkát szabadna meghagyni. Itt jön képbe a két év. Az már halmozottan emelkedett éves ráta. Tehát már ugrani kéne a tízezerből tíz alatti számra, de a tízezreből az egy-kettő szám is reális lehet, vagyis 9998-at kell kirtani ahhoz, hogy beálljon az egyensúly, és ne szaporodjon az évszakra jellemző aktuális atkaszám.   
Ugye ez az az eset, amikor az atka gazdát cserél. Eléri a fertőzöttség a 10 százalékot, és a méh megy kifelé, kiürül a kaptár. Ez a vírus nélküli eset. Vírus esetén annyi látszik, hogy fogy a nép. Mert nem éri el a tíz százalékot  a fertőzöttségi szint, hanem amelyikbe az atka beoltotta a vírust az elpusztul, a méhek kihordják. Télen mi a helyzet? Ezek az elpusztult méhek a kaptár alján vannak. Az atkaszám pedig lehet, hogy csak 50-100 körüli, de lehet akár 20 is.  Azért, mert egy atka több telelő méhet is felkeres, és beoltja. Ez egy szélső érték, alacsonyabb vírusfertőzöttségnél nem vehető túlságosan észre a megnövekedett téli egyedpusztulás. Csak annyi, hogy kicsit gyengén teleltek ki. A "vírusmentes" atkás családok, de helyesebb vírusszegényet írni, a téli időszak melegebb napján hagyják el a kaptárat, és mennek el a szomszédba.
Ez az egész csak arra hívja fel a figyelmet, hogy atka vírus kombó esetén sokkal veszélyesebb az atkairtás nem megfelelő hatásossága. Sokkal kisebb atkaszám tud ugyanakkora galibát okozni. A módosult DWV esetén más a helyzet, ott elég a gyenge hatékonyságú kezelés is. De azt nálunk senki nem tudja, hogy ezzel a módosult DWV-vel ki, hogyan áll. Külföldön azért vizsgálják rendesen.
Most abba nem akarok belemenni, hogy ahol  mézharmat hordás is volt, ott mennyinek kellett lennie annak, hogy elpusztuljon a család. Az a vékony csík, amit Jenő mutatott ugye egy kipergetett állapotra utal. De nálam pl.semennyi mézharmat nem  volt. Tehát nem tudjuk azt, hogy az ország mekkora részét érintette a mézharmat probléma. A gyengülő család tetézve a virágporhiánnyal pedig a Nosemához vezet, ami viszont a vírusszámot  tudja sokszorozni.
Szóval én nagyon kíváncsi leszek a nyári és őszi atkaszámokra, no meg az irtások hatékonyságára, és arra, hogy milyen atkaszámok fognak látható családgyengüléseket okozni. Attilának az a mondata, hogy az általa említett méhészet akác után lazán kiirtja ezt az atkamennyiséget, nálam fejcsóválást idézett elő. Remélem majd beszámol róla, hogy mennyi atka jött le akác után ebből a méhészetből, és mennyi ősszel. Ez ugye már azt a problémát feszegeti, amit én még nem feltételezek (98 százalékos hatékonyság a 99 helyett országos szinten). Szerintem a kilábalás hosszú folyamat lesz. A méhcsaládszámok helyreállítása már nem fog olyan könnyen menni, mint régen. Szélsőséges esetben pedig országos katasztrófa is lehet belőle. Ez alatt azt értem, hogy legalább 3 éven keresztül fennáll egy olyan folyamat, hogy az országos kitelelő állomány nem éri el az előző évit, azaz csökkenő tendencia alakul ki. Persze a jelenlegi közgazdasági helyzetben ez atka nélkül is előfordulhat. Tehát csak akkor igaz a dolog, ha javul a közgazdasági helyzet,és ennek ellenére fogyási tendencia lesz. A közgazdásági helyzet javulását azért nem zárnám ki.
Szóval Jenő, ebből talán látod, hogy atka kérdésben nincs köztünk vita. Ha az normálisan el van végezve, akkor a vírus sem okozhat gondot. Ha az atkairtással gond van, és vírus is van, akkor van halmozott probléma. A vírusszám emelkedés pedig sokszor pont azért van, mert nem volt jó az atkairtás. Tehát ördögi kör, ami egyre nagyobbodik. A Nosema pedig ezt a kört is nagyobbítja.

Én most már lassan biztos vagyok abban, hogy Attilától eltérően a bajság gyökerét az atkában látom.

Ha levonom a tavalyi év tanulságát akkor én is, de ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, ráadásul éveken át olvasott "trendekkel" megy szembe.
Itt nálam egyedül én szublimálok, a környező méhészetek egyike sem. Egyedül nálam nem volt téli veszteség (néhány anyátlan lett tavaszra), a környező méhészetekben 25 és 60% között. Ebből akkor most azt vonjam le tanulságként, hogy nálam azért nem volt veszteség mert szublimáltam? Biztosan nem, bár ez is részben benne van de erről már írtam régebben.

Ha havi duplázódással számolunk

Most már tényleg jó lenne látni valami releváns kutatást ezzel kapcsolatban, mert már sok mindent (is) lehet olvasni, most akkor mennyi lesz az annyi, nem kutatótelepen kölyök családban hanem rendes, népes, termelő családban? Ez az ennyivel meg annyival számoljunk dolog a legkevésbé sem tudományos. Ezért nem is szoktam vele foglalkozni, hanem kezelek, és látom hogy mennyi potyog.

Nálam is szakadtak szét heresejtek szép számmal mostanában, szerencsére atkát egyetlen egyet sem láttam bennük eddig. Pedig biztosan van, mert ősszel maradt néhány olyan családom ahol 20-nál több pottyant még az utolsó kezelésre, és nálam olyan hogy zárókezelés télen, nincs.

Idézet

Ha havi duplázódással számolunk

Most már tényleg jó lenne látni valami releváns kutatást ezzel kapcsolatban, mert már sok mindent (is) lehet olvasni, most akkor mennyi lesz az annyi, nem kutatótelepen kölyök családban hanem rendes, népes, termelő családban? Ez az ennyivel meg annyival számoljunk dolog a legkevésbé sem tudományos. Ezért nem is szoktam vele foglalkozni, hanem kezelek, és látom hogy mennyi potyog.

Ugye kutatásokból veszem a példát. Vannak más számok is. Amiért én ezt elfogadom, az a következő. Azt állapították meg, hogy egy méhcsalád befertőződésétől 2 évre következik be az összeomlás, tehát az első évben nem. A maximális atkapotyogás pedig 10000. Az ugye 100-szor 100. Egyik évben százszoros, utána kezelés nélkül ez is százszorozódik. Ha évente nyolc hónapot veszünk fiasításos időszaknak, akkor az a nyolcadikon hónapban 128. Na ehhez áll közel az egy a 100-hoz. Nagyságrendekkel könnyebb számolni. Tehát egyes nagyságrend tízig, tízes az százig, százas az ezerig stb.  Én csak a hatványozódásra akartam felívni a figyelmet. Az rövid idő alatt képes nagyságrendeket ugrani. Ebből a szempontból nem az a lényeg, hogy mennyire pontos a kiindulás, hanem hogy hány naponta duplázódik. Jenőnek írtam múltkor, hogy a 14 naponként duplázódás 500 millió atkát eredményezne egy éva alatt. Ugye abban megállapodhatunk, hogy ez nem reális. Kell ott lennie valami turpisságnak. Most nem ismétlem meg. Leírtam elég részletesen.
Ami a szublimálást illeti. Én nem akarok egy régi vitát felszítani, amit oszkárral vívtam. De vannak a fórumon tűpontos memóriával író kollegák, akik felhívták a figyelmet arra, hogy Te is kezeltél Furettóval. Így nem lehet megítélni, hogy melyik mennyit nyomott a latban Nálad.
Írtam már, hogy kínomban öt évvel ezelőtt nyújtottam be egy kutatási tervet, hogy valódi kísérleti méhesben vizsgáljuk meg a pontos számadatokat. Az én méhesemben.mert az OMME méhese nem sokkal előtte pusztult ki az atkától. Azzal utasították el, hogy nem vagyok szervezet, mert egy egyéni vállakozó az nem szervezet, a pályázat pedig arra lett kiírva. Felvilágosítottam őket, hogy rosszul tudják.  Az érvényes jogszabályban az egyéni vállakozó is szervezetnek számít. Utána jött a rizsa. Egyértelmű volt, hogy nem akarnak erre pénzt adni. Inkább adtak arra a szagmintás projektre, amiről én feketén fehéren be tudom bizonyítani, hogy nem működik. Vagy ha valami csoda folytán mégis, akkor először azt a csodát kellene bizonyítani. Ugye ők abban bíztak, hogy az atkagondot majd ez oldja meg. Hallottatok már az ezen alapuló hatékony atkairtási módszerről?
Ezzel csak azt akarom mondani, ahol ennyi szakértelemmel valaki elhiszi magáról, hogy neki kell a döntéshozónak lennie, az majd  remélem vállalja is a következményeket. Hiszen még arról sincs fogalma, hogy a saját maga által kiírt pályázatot  az mit is jelent. Mit várunk itt el méhegészségügyi szakmai vonalon?
A legjobb, ha semmit. Akkor járunk a legjobban. És akkor én most nem a minisztériumról beszélek. Hanem arról, aki a "szaktanácsot" adta hozzá.
Ugye itt csak az alapokról lett volna szó. Még nem beszéltünk az egyes módszerek hatékonyságbeli különbségéről, azonos körülmények között. Azért ilyen irányú vizsgálatok is lettek volna a kutatásomban. Amit aztán nyilván kontrollálni is kellene. Hogy más méhesben, más kutató alá tudja-e azt támasztani, amit én állítok, vagy éppen cáfolni. Ha nem tudja cáfolni az én állításomat, addig az enyém érvényes. A tudományban sajnos ez ilyen döcögősen megy. Arra akartam felhívni a figyelmet, hogy nagy valószínűséggel ezzel bizony elkéstünk. ha most vágnánk bele ilyen kutatásokba, akkor tíz év múlva lehetne eredményt felmutatni. Így aztán mindenki megy a saját feje után. Ebből viszont nem lehet más, csak káosz. Az egyik méhész által elrontott kezelést a másik méhésznek kell helyrehoznia. De mekkora tévedést lehet így helyrehozni? Annak nincs határa?

Véleményem szerint teljesen tévúton járok amikor az idei veszteségek fő okozójaként az atkát teszitek felelőssé.
Figyelmen kívül hagyjátok, hogy Európa nagyon sok országában hasonló veszteségek vannak mint Magyarországon....sőőőőt, még nagyobbak is.
Tehát rengeteg méhész elfelejtett atkát irtani?
Akkor  a megelőző években miként tudták a méhészek a téli veszteségeket 10% alatt tartani?
Mi változott meg?
Emiatt állítom, hogy ez a történet ettől sokkal kézenfekvőbb!
A január vége EGÉSZ Európában rekord meleget  hozott!
Akkor még szinte minden méhész ujjongott, hogy az ......összes család repül!
És jött a február,  gyakorlatilag néhány szerencsés méhész kivételével nem tudtak repülni a méhek.
Ez az FŐ oka a  idei méhpusztulásnak, az atka csak tetézi ezt.
És egész Európában minden méhészetben mézharmatos mézen teleltek a családok?
Ezt ti sem gondolhatjátok komolyan.
Itt egyetlen tényező van ami majdnem mindenkit érintett, a januári extrém meleg.
De ragozhatjátok tovább, így lesz érdekes a klub.
Nem mellékes (de szerintem meg sem néztétek) Dr.Hegedűs Dénes szabadkai előadását, ahol Dénes egyértelműen kijelenti, hogy nem az atka okozta a méhpusztulást.
Ő a mérhetetlen vegyszerezést hozza ki fő bűnösnek, ami ésszerűbb indok mint az atka.
De azért érdekes, hogy Ausztriában a hegyekben ahol minimális a növényvédelem ott is nagy a baj.
Akár merre indulok, nekem a megoldás, a januári meleg, majd az azt követő tartós bezártság!
Nagyernyei Attila

Évek óta tapasztalom, azok a családok amelyek későn sok fiasítással rendelkeznek /már nem merem őket feletetni, inkább lepényezek/
mutatják tavasszal a legjobb fejlődést. Sajnos az is trend már, hogy rajaim annyi kereten maradnak  betelelésig, amennyivel készítettem petéző anyával szezon elején. A vetett kultúrák megjelenéséig minden rendben a családok fejlődésével, azután a kukorica végéig stagnálás,
majd ha szerencsés nyár vége akkor kicsit helyre jönnek, de sosem lesznek olyanok mint 15 évvel ezelőtt, amikor még a virágporszedőkön júniusi melegben 1-1,5 kg-os "szakállak" lógtak. Megnevelődik az időszaknak megfelelő fiasítás, de a családok mégsem népesednek ahhoz mérten. Kereshetjük az okokat magunkban, mert a méhész mindig magának rontja el, na de ennyire? Évek óta félek az első igazán kemény téltől, mert ezek a méhek nem  fogják  kibírni. Véleményem szerint, idén ha tudtak volna februárban fiast nevelni nem lett volna ennyi baj. Nálam csak március első napjaiban kezdtek el újra petézni az anyák, volt 3 hét izgalom, szerencsére az időjárás velünk volt.

Hallottam néhány méhész szakembert nyilatkozni az idei méhpusztulásokról.
Első helyre teszik a tavalyi aszályt, és az ebből eredő virágporhiányt, valamint az édes-harmatos mézet.
Arra is kitérnek, hogy van akiknél szépek a méhek, de az okát nem firtatják.
Kérdésem a következő.
Ha ekkora bajt okozott volna a virágporhiány, akkor az minek tudható, hogy egy telephelyen, állományon belül vannak nagyon szép termelő családok, valamint gyengék, és elpusztultak is.
A most termelő, erős  családokat nem sújtotta a virágporhiány?
Ez óriási ellentmondás, én gyakorlatilag egy alpontként kezelem, talán a bajok között az utolsóként.
Az édes-harmatról leírtam a véleményem, egész Európában nem volt mindenhol édes-harmat, de virágporhiány sem!
Ellenben januárban rendkívüli meleg, majd egy hosszú szünet!
Bárki állíthat bármit, nekem ez a megmásíthatatlan véleményem.
Nagyernyei Attila

Az én méhészetemben jelenleg a fészekben a mellékelt kép szerinti fiasokból 3-4 db van, és még ezen kívül 1-2 nyitott.
Természetesen ez az átlag, vannak ettől sokkal jobbak is, de van ahol még kevesebb.
A kiegyenlítés csak részleges, majd amikor fehéredik az erdő, akkor lesz végleges.
Most ennek is örvendek, mert nagyon mélyről indultak a családok.
Nagyernyei Attila

Ugye mint az alábbi képen is jól látszik, ilyen lépekből nem lehet pergetni, és ez a szűk fészek lényege, hogy a zöme hasonló legyen.
Akkor amikor dől befelé a virágpor (mint most is), akkor nem ilyen egységes a fiasítás.
Az extra anyák nem engednek semmit a fészekbe, sem virágport, sem nektárt, de főként repcén azok is feladják.
Repcére emiatt jó családokkal érdemes vándorolni, mert aki erősíteni megy rá komoly csalódás érheti.
Úgy húznak rajbölcsőket, hogy a család még ki sem fejlődött, pont azért mert az anyát kiszorítják.
A tavaszi felfejlődésnél az egy álom, hogy gyenge hordás legyen, aztán néhány nap fék, majd ismét hordás.
A szünetben tudják egy kicsit rendezni a fészket, és akkor lesznek igazán bombák.
Van akinél már a rajok mennek, nálam biztosan nem lesz mert a kiugróan jókat időben megfejtem, illetve folyamatosan veszem el tőlük a fiast.
Van hova tenni, de szépen alakul a csapat.
Akik szép családokkal repcére vándoroltak, ők nem panaszkodnak, és azok sem akik helyből érik a táblákat.
Még akácon is megelégednénk ezzel az időjárással, bár éppen az előbb Baján jégeső volt.
Na az nem hiányzik.
Nagyernyei Attila

Kedves Attila!

Néhány kérdésem lenne hozzád illetve másokhoz is persze. Nb18-ban méhészkedem. Ilyenkor hova és milyen lépekkel bővítesz? Szélre, vagy középre? Egy vagy több léppel? A műlépet vagy szűzlépet még fogadják szépen vagy jobb a zsemleszínű? A maradék jó 2-3 kg-os téli mézekkel mi lesz? Az felkarcolva alkalmas bővíteni? Vegyes állományban amilyen az enyém is bizony akadnak még ilyen lépek. Oldalszűkítő, felső takarás van még ilyenkor? Építtető keret mikor került be és hányadik helyre? Az előbbi kérdésekre keresem a választ, magam is kísérletezem a dologgal. Van olyan család aki szépen fogad mindenféle megoldást, nem is akar rajozni. Van aki nem úgy fest hogy megszorult mégis húzza a bölcsőt. Van aki megszorult és mégsem húz bölcsőt. Van olyan családom amit nem bővítgettem nem karcoltam hanem korán elvettem az oldalszűkítőt és gyönyörű.  Nálam érdekesség volt az idei évben hogy néhány családnál már idejekorán sok volt a herefias, ami már talán a rajzási készület első jele. Ez április legelején tapasztaltam amikor 3-4-5 keretre voltak szűkítve és az első bővítést lehetett csinálni. Dehát minek fiasít relatív sok herét egy 3-4 keretes család még ilyenkor?

Üdv. Dieattis

Na tehát akkor válaszolok, de nézd el nekem, hogy kissé fáradtan, ugyanis reggeltől idáig a kutamat takarították, ásták és én voltam a legalkalmasabb a talicskát tolni.
Hova milyen lépekkel bővítek?
Ha hordás van mint most is, az utolsó fedett fias után teszek néhány zsemleszínű, majd barna lépeket.
Ez a nép erősségétől függ, hogy hányat.
Sokszor a zsemleszínűbe is belepetéz az anya.
Ha középre teszed az tűzés!
Én sosem szoktam a tavaszi felfejlesztés időszakában tűzni, de az idei év sok mindenben kivétel.
Ebben is.
Mivel az éjszakák is enyhék voltak már kétszer is tűztem, és vitték a családok.
Ha a hajnalok hűvösek, hidegek  és a családok sem lepik vastagon az összes lépet, tűzni tilos.
Általában szűz léppel tűztem, de a szinte bármilyen színű jó, csak szépe legyenek a sejtek.
Igen a felkarcolt lépekkel simán lehet bővíteni, de ha nagy hordás van felesleges.
A nagyobb mézkoszorút fordítsd a kijáró felé, pár napon belül full petés lép lesz.
 A sok herefiasítás az öreg, kimerülő félben lévő anya tulajdonsága.
Hamarosan le fogják váltani.
Szinte minden család máshogy fejlődik, vannak hasonlók, de egyformák soha.
Erre van a kiegyenlítés, és többször, szakaszosan végzem.
Tavaly az összes családom termelő lett, az idén olyan 70%-a a betelelt állományomnak, amit szenzációs jó eredménynek értékelek, ahhoz képest ahonnan indultak.
Azért nem lehet még hátradőlni a fotelben, mert az akáci is erősen nyomul.
Van aki már május 5-től várja a mézelését.
Én nem gondolnám, de ezt csak később tudjuk meg.
Üdv:Nagyernyei Attila

Sok méhész az idén egyáltalán nem gondolkodik termelésen, azon fáradozik, hogy visszaállítsa az állományát.
Részben kényszerhelyzetben is vannak azok akik a méh állatjóléti támogatásra igényt tartanak.
Szaporításkor több lehetőség közül választhatunk, de létezik az arany középút is.
Ezt mindig az dönti el mit szeretnénk kihozni az állományunkból.
Nézzünk néhány lehetőséget.
Akinek az állományának csak 1/3 veszett oda mondjuk feláldoz néhány jobb, termelő családját és elszedi tőle a nyílt fiasokat egy rajládába.
Olyan 3-5 NB, vagy Hunor lépnyit, és tesz mellé egy jó "combos" mézes-virágporos lépet.
Ezeket a kölyökcsaládokat elviszi röpkörzeten kívül és ad nekik egy kopogós bölcsőt, de lehet akár párzatlan anyát, vagy párzottat is.
Az a család amelyiktől elvette a nyílt fiasokat még akár egy szép hordást is produkálhat, mert nem kell az álcákkal bajlódniuk. (Megjegyzem, hogy az anyakorlátozásnak is ez a fő célja.)
Ennek időzítése a hordás megindulása előtt pár nappal lehet, de ezt mindenki maga dönti el.
Azért kell elvinni a telephelyről a nyílt fiasokat néppel együtt, mert ha annak egy jó része hazaszáll, simán megfázik.
Aki végképp lemond a termelésről, készítheti a fészkes-böngészett rajokat fedett fiassal is.
Ekkor meg lehet kockáztatni, hogy telephelyen belül hagyjuk a szaporítást, de a kijárót le kell újságpírral zárni.
Ezzel azt érjük el, hogy a kijáró méhek jó része a kölyöknél marad, és nem fázik meg.
Akinek van lehetősége 3 napra pincézheti is őket, ez egy tökéletes megoldás.
Anyásítani ekkor is többféle módon lehet.
Az időpontot itt is egyéni döntés alapján választjuk ki.
Lehet söprött rajt is készíteni, ekkor szigorúan másik telephelyre kell őket szállítani.
Sok lehetőség van, csak ehhez kell egy alap, hogy legyen mire építeni.
Aki akác előtt szaporít, az biztosan a hordás rovására megy.
Ezt mérlegelni kell, hogy inkább a méhek, vagy a termés a fontosabb.
Nagyernyei Attila

Attila azt írta, hogy itt folytassuk a Méhlegelőben felvetett témát.
Nos a helyzet az, hogy én érzek egy óriási ellentmondást akkor, amikor Attila azt írja, hogy a szűk fészekben nincs rajzás. Én azt gondolom, hogy az alaptézis,  amikor az anyának nincs szabd helye, akkor beindul a bölcsőhúzás. A szűk fészek az, ahol ez a leghamarabb bekövetkezik. Az ilyen család pedig kotlik. Persze ha Attila nem nézegeti állandóan az ÉK-t, és annak megfelelően beavatkozik. Cáfoljatok meg, ha másképp látjátok. Van olyan genetika, ahol a megszorult anya inkább leáll a petézéssel, és nem húz bölcsőt? Nekem elég megmutatni az anyarácsot, és már készülnek is a rajzásra. Akkor nem, ha kap még "néhány" üres fiókot az anyás rész. Egyszerre, vagy mindig időben odaadva. Anyás dajkáknál szoktam csinálni. Tévedés az, hogy a nyitott fias részben húznának bölcsőt. Van persze ilyen, de az azért van, mert már az utolsó pillanatban került be a rács, amikor az anya már megszorult. Időben beadva a rácsot, és egyben üres fiókot adva nem lesz bölcső az anyátlan részen. Az anyás dajka 9 napig ebben az állapotban van, tehát amíg bezárják a nyitott fiast. Persze át szoktam nézni, de többször nincs bölcső, mint amennyiszer igen. Ebben az anyátlan részben. Anyás dajka akkor lesz belőle, amikor én ide álcát teszek a bölcső kezdetekben. Egy előzetes anyaelvitel után,  mert sokszor pont az a baj, hogy az elfogadás nem működik anya jelenlétében. Az anyát egy nap múlva kapják vissza.
Az a dolog, hogy régi mézes keret kerül a fészekbe, szerintem nem védi meg az akácmézet. Azért, mert helyet csinálnak az anyának, és kiviszik onnét. Pergetéskor meghagyni a mézkoszorút pedig a pergető szétverésével jár, mert üt az egyenetlen súlyeloszlás miatt. Ezért nálam az ilyen fiókok a kölyökcsaládoknál landolnak. pontosabban ezekből a fiókokból készülnek a kölyökcsaládok.
Ademeztől kérdezném, hogy egy szűkített fészekben miért kell 45 kilós gyarapodás ahhoz, hogy 30-at el tudjon venni Attila? Abban a szűk fészekben csak fiasnak szabad lennie. Illetve üres keretes bővítés esetén mehet oda méz is a pete helyett, de vagy a méhész rakja ki onnan, vagy a méhek, amikor helyet adnak az anyának. Minden más a mézkamrában van. Vagy rosszul látom?

Átfutottam amiket ott írt, hozza a formáját, egyik írás üti a másikat, meg az egész az eddigi írásait, de én már belefáradtam, nincs kedvem (meg van ennél jobb dolgom is) mondatonként beidézni és minden egyet cáfolgatni. Majd akinek van kedve megteszi, ha nem úgy is jó, hadd "tanuljon" belőle a jónép.

Abban igazad van, hogy az anyarács egyenes út a rajzáshoz, kivéve, ha jó nagy a fészek. De az meg pont nem lehet, mert mézet nyel el, meg munkaerőt vesz el. Én arra jutottam, az a legjobb, persze az is munka, hogy tavasszal 2 hunor fiók fészkem van és 1 hunor fiók mézterem, aztán ez főhordásra megfordul. Úgy a legjobb megfordítani, hogy el kell venni a fiast. Ha nem veszem el, ott marad, nem kel ki, a középső fiókot akkor nem lehet elvenni, plusz a mézet mindenhova tömik, még az alsó fiókba is a kelő fias helyére azonnal. Ha lezárom az anyát akkor bölcsők és rajok hada lesz, mert nekem nincs türelmem minden családot hetente végig nézni és bölcsőzni.
Ezért szeretem a közepes családokat tavasszal, mert azok épp úgy és akkorra jönnek fel amikor kell, és nem állnak neki már április közepén a fára menni.
Szerencsés méhész az, akinek a közelében sosincs repce, mert az sokkal kevesebbet küzd olyankor.

Ademeztől kérdezném, hogy egy szűkített fészekben miért kell 45 kilós gyarapodás ahhoz, hogy 30-at el tudjon venni Attila? Abban a szűk fészekben csak fiasnak szabad lennie. Illetve üres keretes bővítés esetén mehet oda méz is a pete helyett, de vagy a méhész rakja ki onnan, vagy a méhek, amikor helyet adnak az anyának. Minden más a mézkamrában van. Vagy rosszul látom?

Nem, én csak annyit írtam, hogy az NB18 40-45 kg emelkedésnél van tele akácon. Szűk fészek esetén a méztérből elvehető 35-40 kg méz, anyarács nélkül nyilván több kerül a fészekbe. Nálam ez az utóbbi állapot van, így a 20 kg emelkedés nagyjából azt jelenti, hogy ebből 10 kg-ot elnyelt a fészek, 10 kg került a mézkamrába. Mivel Attila azt írta, hogy meghordák a méhek a kaptárt, így ez azt jelenti, hogy 40-45 kg emelkedése volt. Ha csak 30 kg emelkedése volt, akkor viszont nem teltek meg a kaptárak, maradt bennük még hely bőven.

Egyébként ha jó ütemben van elvégezve az anyazárás és jó a hordás, akkor nem szokott gond lenni a rajzással, mert a méhek a gyűjtéssel vannak elfoglalva. Én nem ezért hagytam fel ezzel a technológiával. Abból lett elegem, hogy rengeteg beavatkozást kell végezni, aminek valójában csak csekély pozitív hatása van, mert a végén ugyan kicsit több mézet lehet kivenni a kaptárból, de annyi plusz munkát nem ér meg ez a többlet. És vannak más hátrányok is: Akác után azonnal etetni kell, mert a családoknál alig marad méz. A fészek egysége megbomlik, a család népessége bezuhan, napraforgóra szedik össze magukat. Ahogy Attila írta, 3 keret fiassal jön ki az akácból. A gyűjtésben résztvevő méhek elkopnak, és ez a fiasításmennyiség nem pótolja a kieső népességet. Ez a mézeltetési módszer az 50-es és 60-as években volt népszerű, amikor az akácon kívül nem nagyon volt más árumézet adó méhlegelő. Ekkor fontos volt az a plusz 8-10 kg akácméz, amit ezzel a módszerrel ki tudtak venni a kaptárból. Viszont ma már vannak más méhlegelők is az akác után, amit csak jó családokkal lehet kihasználni, és a méhek sem bírnak már annyit, mint régen, és ezek az anyakorlátozó, méztermelést fokozó fogások megviselik a családokat. Legalábbis én ezt tapasztaltam, és szebbnek, erősebbnek látom a családokat, amióta nem korlátozom szűk fészekre az anyákat. Meleg építményes kaptárban tartom a méheket, ahol a természetes ösztön jobban érvényesül, a mézet szívesebb hordják a fészek möge. Amikor az akác elindul, akkor a fészek végén lévő 2-3 fiast kiveszem, illetve minden olyan keretet, ami ezek mögött van és mézet, virágport tartalmaz. Ebből szaporítok, és ha marad még mézes keret akkor azokat kipergetem. A fészek többi részét nem bolygatom. A kivett fiasítás helyére 3 műlép kerül, utána pedig szűz lépek. Mivel nincs bent a rács, így 19 keret fér be a kaptárba. A fészek 8-9 keretet foglal el, a többi a mézkamra. A 3 műlépet azért rakom egymás után, mert ez valamennyire távoltartja az anyát a mézkamrától. Nem tökéletes megoldás, az anyák egy része hátra megy és belefiasít egy-két keretbe. Ez engem nem zavar, ezek a keretek bent maradnak, nem pergetem ki őket, csak amikor már kikelt a fias, a hárssal együtt. Nekem fontosabb az, hogy ezzel a módszerrel akác végére van 6 keret fiasításom, és van élelem bőven, nem kell etetni, meg kivenni a rácsot, visszatolni, tűzdelni. De ezek az én preferenciáiám, az is teljesen rendben van, ahogy Attila csinálja, mert nyilván neki meg az felel meg.