Aki nem teljesen biztos abban, hogy a méhcsaládokat elegendő élelemmel indította neki a "telelésnek", ők az enyhébb időnek köszönhetően felülről beleleshetnek, hogy merre tart a fürt.
Holnap, és jövő héten is lesz erre alkalmas idő.
Gondolom sokan felszisszennek, hogy ez nem korai?
De az.
Az írásokból, és más méhészeti oldalakon olvasgatva, már többen a cukorlepényezést fontolgatják.
Még mindig jobb adni nekik, mint megvárni, hogy a család éhen vesszen.
A kezdő, és az "új-hullámos" méhészek azt sem tudják milyen az igazi tél, bár ebben a változékony, nem túl hideg időjárásban többet fogyaszthatnak a méhcsaládok.
Ez is rendkívül változó, úgy mint a kirepülés is.
A múlt héten csütörtökön (január 17-én) Szekszárd környékén sok helyen komoly kirepülés volt, aztán másnap meg szakadt a hó.
Ritka eset, hogy nem mentem ki a méhészetembe, mivel a Gyulai Várfürdő most jobban passzolt, de hírek így is elértek hozzám.
Erős egy hónap múlva már indulhat a 2024-es méhészeti szezon, amin én a méhcsaládok fészkének végleges szűkítését értem.
Ez nálam olyan március első napjai, és március 10 között szokott lenni.
Ez sem egy kőbe vésett időpont, ha visszagondolok 2013-ra, amikor március 15-én az országban hóakadályok voltak.
Minden évjárat más, és ez szép a méhészkedésben.
Sok minden megváltozott, a 41 szezonra visszatekintve, de a méhek iránti alázatom egy cseppet sem.
A kedv természetesen kissé alábbhagy, de ez a szakmánk anyagi megbecsülésének tudható be, ami az arcpirító mézárak miatt van.
Reménykedek, hogy a mézhamisítást mint egy komoly bűncselekményt, hamarosan meg lehet fékezni.
Ez ugyanis a létünk alapja.
Nagyernyei Attila