Van a méhészetben egy igazán alap igazság amit ritkán lehet olvasni, oszkár írta le talán nemrég a ződre: vagy méz vagy méh.
Na ez az alaptörvény rajzolódott ki most a szokásosnál jobban, leginkább az időjárás miatt. Nem maradt itt ki generáció, a nozéma sem tombol és a stripek sem taroltak, egyszerűen ahol igénybe voltak véve a méhek (a hárs fokozottan igénybe veszi, sőt állítólag mérgezi is őket, ezt állatorvos mondta) ott kevesebben vannak. Nálam is ez van. Minden évben van pár családom ahol nincs lezárva az anya, vagy éppen le van de hiába mert felszökik, na ezek most gyönyörűek. A többi ami korlátozva volt, na azok már kevésbé gyönyörűek, amik meg lerajoztak na azokról ne is beszéljünk, be lesznek telelve, de ezektől a napraforgón nem várok semmit.
Lehet ugye mézet termelni anyakorlátozás nélkül, ekkor a család akác után is népes marad, cserébe lesz 50-60%-os akáctermésünk, a többi vagy eleve nem is lesz, vagy nem lehet elvenni. Meg lehet termelni anyakorlátozással, ekkor lesz jó sok elvehető méz, de nem kell rajta csodálkozni, ha a család már közel sem lesz olyan népes mint volt. Ehhez hozzájön még az anyarács is mint probléma, mert amíg az nincs a kaptárban addig a család szépen fejlődik, aztán amikor bekerül az anyarács akkor olyanná válnak mintha meghülyülnének. Ennek szerintem két oka van, az egyik, hogy a rácson kívülre onnantól kevesebb anyatermék jut, tehát ha ott nyílt fias is van, azonnal elkezdenek rá bölcsőket húzni. A másik ok, hogy az anyarácsra (még a pálcásra is) képesek néha úgy tekinteni, mintha az lenne a kaptár teteje és onnan nem lenne tovább, és tömik a fészket mézzel ha kell ha nem, teljesen mindegy hogy kiépített léppel vagy műlépekkel van megtűzdelve. Ennek ugye megint nem lesz más a hozadéka mint a bölcsők. Több esetben is kipróbáltam, 3 hunor fiókon, magára hagyott (nem manipulált, lezárt stb.) családokból nagyon kevésnek jut eszébe bölcsőt húzni, talán 10 családból csak 1-2, annak ellenére is ha nagy a méhtömeg. Kevés méhésznek jut eszébe az, hogy a tömeges rajzást a méhesében talán épp ő maga okozza.
A herba srtip-ről semmit nem tudok, csak képen láttam, illetve annyit olvastam róla hogy a hatóanyaga a fluvalinát. Itt is használja az egyik méhész, kizárólag akác után 2 hétre betéve, ő nem számolt be olyanról, hogy vinné a méheket is. Nem tudom milyen hordózón van és hogyan a hatóanyag, de a mavrikos időkből én annyira emlékszem, hogy a száraz zsepi az atka ellen semmit nem ért, a nedves meg a méhet is vitte, itt is valami ilyesmi ok lehet a háttérben. A fluvalinátot egyedül csurgatással bejuttatva tartom jónak felhasználni, de az meg ugye egy 3-4 fiókos rakódóban kivitelezhetetlen, ki szedi elemeire a kaptárat, hogy aztán mindegy egyes fiók léputcáit végi tudja csorgatni? Szerintem senki, eléggé elvetemültnek kell ahhoz már lenni.
És akkor ott vannak még a környezeti adottságok, méhlegelő, virágpor, meg az adott méhész felkészültsége. Két vagy három éve jártam 3 nap különbséggel két méhészetben is akác alatt, az egyikben a hunor fészken volt még 4 fél fiók, a másikban meg 3 fél fiókon volt az összes család, úgy termeltek akácon.