A méhcsaládok általános állapota

Igaz, hogy nem nekem címezted a kérdést, de ez jó anya, jó keret. Az ilyeneket kellene reprodukálni, ez lenne a tenyésztés lényege.

Olvasom, hogy aggódik mindenki az akác, családok miatt. Csatoltam pár képet mai (remélem sikerül) ,akác Bács megyében. Ez a jelzőfám, ami minimum egy héttel előrébb jár az erdőhöz képest (faluban van bent, napos, relatív szélvédett helyen). Felénknem volt zöldítés, szerencsére. Április ne hozzon nagy meleget, én ezen aggódom, a hosszútávú előrejelzésben meg nem bízok, de ha bejönne a legjobb lenne.

Sajnos telefonról raktam fel, meg kurtítottam meg a méretét nem biztos, hogy a legjobb, remélem azért látható.

A jugoszláv hibrid napraforgók megjelenésével szélesedett a méhlegelő paletta. Azóta lett két hordású az alföldi méhlegelő.

Előtte is volt már kéthordású. Akkor, amikor volt már akác, és volt még tarlóvirág.

Idézetet írta: Geddekas - 2018. Április 01.  10:25

A jugoszláv hibrid napraforgók megjelenésével szélesedett a méhlegelő paletta. Azóta lett két hordású az alföldi méhlegelő.

Előtte is volt már kéthordású. Akkor, amikor volt már akác, és volt még tarlóvirág.

Igen. igazad van, csakhogy a 70-es évektől kezdve kötelezővé tették az egyébként teljesen haszontalan tarlóhántás és később bejött a kétszikű gyomirtó, ezért már a 60-as évek második felétől csökkent a tisztesfüves legelők területe és mire én lekezdtem méhészkedni, már csak az árokpartokon láttam itt-ott tisztes füvet. Nyáron legfeljebb pillangósokról volt esélyünk néha, tehát három négy évben egyszer pergetni. De legalább akkor még nem voltak agyonmérgezve a méhlegelők. Néhány rovarirtót használtak, azok is rövid hatástartamúak voltak. Komolyabban vették a gazdák a vetésforgókat és sokkal több növényfajtát termesztettek a szántóföldeken. Tudomásom szerint akkoriban 35-40 különböző növényfaj termesztésével foglalkoztak.

Igaz, hogy nem nekem címezted a kérdést, de ez jó anya, jó keret. Az ilyeneket kellene reprodukálni, ez lenne a tenyésztés lényege.

Nem végzünk semmiféle tenyésztést és nincs is szükség rá!
Nem hiszel Nekem Fülemüle,pedig hidd el nem
akarlak megvezetni.
Egyszer már "összeakadtunk" anyanevelés ügyben,mert meglehetősen más a véleményünk.
Egyféle szelektálást végzünk a szaporítás soràn.A szebbnél még szebb bölcsőt hagyjuk meg.Ezt a műveletet anyanevelésnek nem nevezhetjük.Igazából az egész technológiánk a bölcső mentésén alapszik.
Megvárjuk még bepetézik az anyák az első rajbölcsőket,ekkor lépünk egyet.
Az Nb-ben lekorlátoztuk,a Hunorban letettünk egy alsó fiókra,az LR-ben elvesszük az anyát,de a lényeg rá nyolc-tíz napra mentjük a bölcsőt.
És kész!Nincs semmi variálás.
Ezt csináljuk 30 éve,mert a pécsi Gyerekorvos,Tóth Laci bácsi,aki tanított méhészkedni valahogy így csinálta,ill még egyszerűbben,mert a rajozni készülő
családot csapolta.
Abban a pár évben amikor vásároltuk az anyákat,vettük a bölcsőket-ami egyébként csak szenvedés volt-akkor sem voltak ilyen jók az anyáink,mint a "paraszt módszernél".
Ha jók családok az összes családnál hasonlóan
szépek a fiasok,mint amit felraktam.
Ma azért nehezebb jó méhcsaládokat tartani,azért kevesebb az ilyen szép fias,mert a növényvédelem megváltozott."Divatba jöttek" a hosszú hatású rovarölők,az egyszerre,egy tankba kevert vegyszer koktélok.Ezeknek a hatása a méhekre katasztrofális.Nagyobb a méhsűrűség,így aztán jönnek
mennek az atkák egyik méhesből a másikba.
A rajok olyan atka terheléssel indulnak,hogy nem tudok olyan természetes rajt-pedig figyelem őket-ami megérné a következő akácot,általában szeptemberben vagy esteleg októberben eldobják a kanalat.
Erdész barátok mondják-nem én-,ma már nincs olyan,hogy egy öreg fa tele legyen mézzel.Vajon miért?Talán,mert a rajt megeszi az atka.Régen egy-egy odúban mázsányi méz volt.
Az atka egyre toleránsabb az atka elleni szerekre.
A klíma egyre kedvezőtlenebb a méheknek.

(Arról meg ne is beszéljünk,hogy a méhészkedés egésze,a gazdasági környezet ami meghatározza a jövedelmezőségünket mennyit romlott az elmúlt 30 évben.Útdíj,adok,szabályozók-van vagy 10 féle számunk-mind mind csak rossz irányba változnak.
Ezt csak úgy zárójelbe mondom.)

Mindezeket azért írtam le,hogy érzékeltessem az anyám kívül mi minden fontos körülmény van ami még befolyásolja a a családjaink erősségét,minőségét,ami úgye egyenes arányban van gazdaságosságunkkal.
Az anyát úgyis intézik a méhek,ha nem jó már váltják is mint a szél.

Ez a fias ami a képen van,egyébként
az első bővítéskor,generáció váltás után beadott "kismézes"keretbe petézte a család.
Felteszek még egy képet ha sikerül,bár az lehet,hogy ugyanaz a fias.

Csányi Antal

Szia Anti!
1. Az, hogy akác előtt elveszed az anyát, bölcsőt hagysz, nem hátráltatja túlzottan az építtetést? Úgy sejtem akác végére lesz párzott anya, addig tudomásom szerint nem épít a család. Igaz, a rajzást (ha tényleg csak egy bölcső maradt) elkerülöd.
2. Nem gyengülnek le nagyon a termelő családok?
Üdv: Attila

Én a tenyésztéshez azért annyit hozzátennék, hogy lenne abban ráció, csak  nehéz megvalósítani. A kilencvenes években vettem egy idős bácsitól méheket, hatalmas 30-40-es NB ládákban voltak. A méhek mindegyike sárga csíkos volt. Vadak voltak. Amikor kezelés közben már úgy kopogtak a kalapomon a támadó méhek, mint géppuskatűz, akkor bemenekültem fedett helyre. De még fél óra múlva is kinn vártak. Volt egy jó tulajdonságuk. Nem ismerték a rajzást. Amikor az anya megszorult, akkor inkább teljes fék, és nem petézett. Akkoriban tanulgattam az anyanevelést, mindenáron petésen akartam nevelni, hát kikoptak.
Aztán hoztam Gömörből a Zsidei ajánlása nyomán kárpáti méhet. Hihetetlen intenzív tavaszi fejlődés, de roppant kicsi téli család. A tavaszi robbanékonyságra szelektáltam. A tavasszal leggyorsabban fejlődők voltak a tenyészanyák, de az apacsaládok is, mert itt volt mindig először here. Én pedig akácra petéző anyákat állítottam elő a rajzás megelőzése miatt. Ez egy jól működő szelekció volt. Szerintem ennek következménye, és a fél NB keret, hogy félvén a gyenge téli családnagyságtól az őszi egyesítéses technológiát alkalmazom ma is. Pedig hát azóta nem végzek tenyésztői munkát, igencsak keveredhetett az állomány. Az anyák zöme nekem is rajbölcsőből származik ma már.

Attila!

Rosszul sejted mert akácra az első telephelyeinken petéző anyák vannak.
A lényeg viszont nem ez,ha nem az,hogy anya legyen.
Ha kikelt a bölcső,már épít és íntenzíven dolgozik a család.
Vagy 20 éven át mondogattuk,hogy az akác előtt valamilyen ok folytán anyátlanná váló családok hozzák
a legtöbb mézet.
Ma így dolgozunk.
Következők segítik a megvalósíthatóságot, gazdaságosságot
-Anya festés ilyenkor március végén,április elején vagy anya cserekor nyáron,azért,hogy könnyű legyen a családok szétszedése,az osztás-szorzás.
-Tavaszi állandó fiasítással való kiegyenlítés az erős családok szintjére.
-Amelyik család szint alatt van és nincs a túlfejlődöt családoktól elvett fias,az megy az örök méhlegelőkre.Így szinte napra egyszerre indulnak
rajzásba.
-A repce megeszi-egyenlőre csak az-öreg méheket,ezért a bölcsősöket összerakjuk,hiszen -jó pár éve mondom már-az akác mézet a fiatal,akácon gyűjtővé váló méhek hordják.Ezért nincs több akác országos szinten.
Egyébként a legfontosabb ok amiért több lett a méhcsalád az országban,mert a méhészek próbálják fenntartani az előző évek eredményeinek megfelelő bevételeiket.
Ez csak több családdal lehetséges,mert a mai mezőgazdaságban használt növényvédelem kinyírja a
a méheket.
Persze a munkanélküliség is sok"méhészt"(méhtartót) hozott a szakmába.Most viszont fordult a helyzet!Kezd munkaerő hiány lenni,mert kihúzott vagy 2 millió munkaképes ember nyugatra így most elkezdtek nőni a bérek.A méhtartók száma is kopni fog a javuló bérek miatt.

Neo!

Nyilván a szelekciós tenyésztésben lehetnek lehetőségek.
Én azért nem tartom fontosnak mert a "külső" párzás okán spontán(valószínűleg)eleve a jobb,az erősebb szelektálódik.
A másik ok amiért nem tartom fontosnak a nemesítést,mert nekem így jó a Pannon méh ahogy van.
Az atkával szembeni toleranciára megérné,jó lenne próbálkozni,de nem hiszek a sikerességében
Szerinted a pannon méh vagy egy hibrid valamikor megfog birkózni az atkával saját erejéből?
Te mire szelektálnál,atkán kívül?

Csányi Antal

Anti!
“Rosszul sejted mert akácra az első telephelyeinken petéző anyák vannak.
A lényeg viszont nem ez,ha nem az,hogy anya legyen.
Ha kikelt a bölcső,már épít és íntenzíven dolgozik a család.”
Ja, az más..., “e mán döfi!” 
Köszi: Attila

Attila!

Te is,én is-ha más is a nagyságrend-a következő miatt
méhészkedünk.
A méhek szeretete a nagy szenvedélyünk.
Ja az más..."e mán döfi"

Anti

A sok család kezelésénél az egyszerű, gyors módszer a célra vezető. Gondolom ezért is alkalmazod a fent leírt módszert. Igazából nem is nekünk kellene foglalkozni a nemesítéssel, kézbe kéne kapjuk a jó anyákat. Úgy látom sokan nem vagyunk megelégedve a vásárolt anyákkal, pedig ha sokan mondják mégis kell legyen benne valami, ami miatt nem szeretjük.
Való igaz, hogy most sokféle csapás érheti a családokat, de mi a végeredményt látjuk, nem akar robbanni a család, sokszor csak fogy a nép. A növényvédőszer, az atka, a virágpor hiány meg számtalan dolog lehet, amivel régebben nem kellett szembe nézni. Most megküzdünk vele. És teher mint írtad, a gazdasági környezet is.
A Pannon méhben szerintem nincs hirtelen lehetőség az atkával szemben, a szelekcióhoz évtizedek kellenek. A hibridizáció viszont lehet, hogy rejt lehetőségeket, talán gyorsabb is és eredményesebb is. Ide viszont az inszeminálás ad esélyt a kezünkbe.

Szerinted a pannon méh vagy egy hibrid valamikor megfog birkózni az atkával saját erejéből?
Te mire szelektálnál,atkán kívül?

Anti!
Szerintem a szabad párzás miatt nem fog tudni megbirkózni az atkával a pannon méh. Egy hibrid esetén ennek lehetne alapja, de kérdés, hogy hol tudnának annyi hibridet előállítani, amennyire szükség lenne.
A szelekciót valójában az előbb leírtak miatt igazán csak arra látom alkalmasnak, amire én is használtam: a tavaszi robbanásszerű fejlődéshez. Az apavonal megelőzve a nem szelektált heréket, a szabad párzást minimalizálja. Tehát ez is csak akkor működik, ha az anyanevelés akác előtt történik. Később már szabad a párzás. A rajzással szembeni szelekciónak sem látom túl sok értelmét: szembemegy a természetes hajlammal. A legjobb szelekció szerintem a kikelő fiatal anyák harca: a legéletrevalóbbak viszik tovább a géneket. A rajzást technológiával kell megoldani.

Ha jól emlékszem egy ausztrál cikkben írtak az irányított pároztatásról. Itt naplemente előtt engedik ki a heréket és az anyákat is. Azonnal kirepülnek és perceken belül be is párzanak. Szerintem ez már mindkettőtöknek elfogadható alternatíva lenne.

QUQURIQ !!!

Nem akarlak benneteket belebonyolítani az anya nevelésbe, de!
Ugyanattól az anyától származó here testvérek közül 50 000 szeres a genetikai különbség!
Így az arizoniai méhanya kutató laborban egy herés inszeminálást végeznek!
Az így kapott eredményt (ami csak egy-két hetes petézélssel jár)stabilizálják, majd a továbbszaporítással viszik tovább a vonalakat.
Vajon, így hová lesz a genetikai sokszínűség, ami a Panaora jellemző?

Kiskakas