Nozéma

A nosema egyik változata se tudja megtámadni azt a méhet, aminek a fehérjeanyagcseréje nem sérült.
Sérülhet a fehérjeanyagcsere
1. Éhezés
2. Nem megfelelő táplálék
    a) mérget tartalmaz a táplálék
    b) egyéb emésztőrendszeri fertőzés és nosema együtt
    c) Nagy adagú cukoretetéssel, ha a cukoroldatot nem savanyítod le legalább pH 4-re, ugyanis alapjáraton a csapvízzel készített cukorszirup pH 8-8,5 és ezen a pH-n olyan egysejtűek szaporodnak fel a méh emésztőrendszerében, amik "gyomorontást" okoznak.

A Kiváncsi111 módszere nagyon jó, hiszen igaz, hogy nagy adagokat ad egyszerre, de hosszú idő alatt adja be a téli élelmet és még bőséges virágporhordás idején. Sőt a méhlegelő alakulásától függően tudnak valamennyit hozzá is tenni.

A valódi ok a Nosema ceranae!
Nem etetek nagy adagokban. max 0,5 liter mikor volt nagy adag?
Az ekkor és akkor etetni kell! Meg főleg hogy akác után. Ez így általánosan nem jelenthető ki, mert mi van ha valakinek akác után hordásban netalán még termelésben is vannak a méhei.
Ugyan ez érvényes a telelő élelelm beadására is, több helyen olvastam hogy juliusban már etetni kell! Persze én még akkor termelek, sőt éveken keresztül jellemző volt hogy augusztus első hetében pergettük a napraforgót, De még az sem azt jelentette hogy vége. Több apróbb később nyíló tábláról még hordtak, sőt volt hogy még szeptemberben is. Ez már az övéké. Volt hogy nem, vagy csak keveset kellett rápótolni ebből nállam még nem volt gond.
Sok sok éven keresztül teleltek kiválóan napraforgómézen. Sokszor ezzel volt szerencsém mert ha etetni kellet volna, a csak hátamon tudtam volna a cukrot kivinni a méhesbe a nyárvégi esőzések miatt uralkodó útviszonyok miatt.

QUQURIQ !!!

„Sokszor ezzel volt szerencsém mert ha etetni kellet volna, a csak hátamon tudtam volna a cukrot kivinni a méhesbe a nyárvégi esőzések miatt uralkodó útviszonyok miatt.”
Látod, éppen itt a hiba!
A nyár végi esőzések és a talajod agyag tartalma párát képez, amit a nyílt fedetlen méz higroszkópossága felvesz, és romlásnak indul.
Teljesen mindegy, hogy cukor szirup, vagy fedetlen méz. Ez az elődleges veszélyforrása a Nosema kialakulásának. Ettől a „híg tápláléktól”  fosni fognak a méhek, idő előtt, a tisztuló kirepülés előtt.
A belső ürítkezés  édes amit felszívnak a méhek. …és kész…
Ezért kell időben feletetni, hogy még a nyár végi melegben a méhek be tudják sűríteni a sejtekben a mézet, és lefedni!
Igaz, úgy szól az Őrösi könyvben is, hogy szeptember 15-ig etessük fel a családokat.
Mikor is íródott ez a könyv?..
Nézzed csak meg, hogy szeptember elsejével milyen hidegek az éjszakák az utóbbi pár évben.
Persze lehetnek extrém esetek is, ahol a telephely homokos területen fekszik, és a kaptárak a napon vannak.
Itt kitolódhat a betelelés, max. szeptember 20-ig, de már ez is cinkes…
1.   Időben elkezdett atka írtás.
2.   Időben elkezdett serkentés.
3.   Időben elkezdett és befejezett etetés.
4.   Folyamatosan ellenőrzött atkák.
5.   helyesen megválasztott szűkítés.
…ha így csinálod, nem lesz baj tavasszal!

Üdvözlettel: Kiskakas!

Na igen, meg az is benne van hogy, a napraforgó virágról a szemmel láthatóan bágyadt méhecske le esik és elpusztul, okát nem tudták........

https://www.youtube.com/watch?v=PItmoF1j0as

Volt ilyen.

Pontosan, én is ehhez tartom magam amióta, méhészkedem. Szeptember 10, esetleg ha még kevés akkor 20,-áig Nagyjából a Zsidei módszert követem. 19. betelelésem a jelenlegi. Téli pusztulásom a ceranea megjelenése előtt nem volt, szerencsére az omniózus pusztulást követő években 1-2 családnál több veszteségem nem volt. Igazából ezek is átteleltek, anyátlanság miatt kellet egyesítenem koratavaszon. Szóval, ez már más jellegű problémából adódott.
De visszatérve az etetésre, aug 20-a környéken kezdem plussz minusz 1-2 nap, természetesen volt hogy hamarabb már julius végén mert totál hordástalanság volt, A térségben az összes napraforgó elvirágzott junius végén, majd beállt az aszály, gyakorlatilag semmi, hordás nem volt. Egy ilyen évem volt, de ez is már túl a bajos fekete éven.
Nem kell itt őrült nagy bajokat keresni, csak apró anomáliákat, amelyek ha nem esik belőlük véletlenül egybe több is egyenként gond nélkül veszik a méhcsaládok az akadályt.
Egyébként Geddekas azon véleménye közel járhat az igazsághoz, hogy kellet ott lenni másnak is ami legyengítette a méheket, és erőre kapott a ceranae. Volt is, bár lehet hogy ő teljesem más okokat hozna fel, emlékezetem szerint abban az évben a szeptember különösen meleg volt szószerint nyári kánikulla  uralkodott, ez kedvezhetett a ceranae szaporodásának, iszonyú darázs invázió is volt, mellékesen. (Némileg, ez az év is hasonló)
Ami feltételezés viszont nem állja meg a hellyét, az az éretlen és későn beadott telelő eleség, az első elnéptelenedett családomnak október végén, szinte teljesen csak fedett élelme volt.
A mérgezett napraforgó nektár sem lehetett, mert pontosan azon családok voltak a túlélők tavaszon, akik ezen teleltek. Klasszikus mérgezés is kilőve tünetek nem voltak. ..
  Ez a kór terjed sajnos, viszont van egy "pozitívuma" egyre többen megismerik, szakemberek is foglalkoznak ezzel a témával többen leírták már a lefolyását, ok okozati összefüggéseit is, amelyek gyakorlatilag az álltalam tapasztaltakkal szinte megegyeznek.

Tisztelt Méhésztársak!

Teljesen egyértelmű, hogy a  "láthatatlan", de mégis hatalmas károkat okozó Nosema ceranae egyre gyakoribb és váratlan pusztítása - mely egyaránt sokkolja a kezdőket és a haladókat- hátterében vegyszerek illetőleg kedvezőtlen környezeti tényezők szinergikus hatása áll.
Egy minimálisnak tűnő rovarölő hattérszennyezés a használt lépekben már elég ahhoz, hogy egy kisebb lepermetezés, vagy gyengébb varroa atka fertőződés, néhány hét forróság rekord meleg napokkal, esetleg egy kis magasolajsav tartalmú napraforgó és 1-2 hónapon belül kész is a tragédia..
Az első és a legfontosabb a peszticiddel szennyeződött viasz, mely folyamatosan gyengíti a méhcsaládot, és ennek folytán a méhészt is, tönkretéve megélhetést, álmokat és akár méhészcsaládokat is.
A probléma - egyes esetektől eltekintve- nem a károsult méhészek szakmai felkészületlenségét bizonyítja, ezt gyorsan felejtsétek el!!!
Arról szól csupán most a dolog, hogy van akinek szerencséje van de a többség érzékeli többé-kevésbé a problémát.
Senki sem döngetheti a mellét, hogy nála nem okoz problémát legfeljebb csak akkor, ha nem került bele viaszkészletével az elmúlt 10-15 évben a hazai viaszkörforgásba bekerült rovarirtóval szennyezett tételekbe és a sorozatos szerencse és a véletlenek során nem került a viaszába a legcsekélyebb mértékben sem.
Aki szennyezett viaszkészlettel dolgozik az természetesen akarata és tudta nélkül vagy már átélt komolyabb károkat vagy még előtte áll!!!
Mi méhészek tehát ezen a téren egy hajóban evezünk, ha egyesek számára szükségtelennek tűnik akkor is.
Remélem segítek ezzel a néhány sorral mindenki számára világossá tenni, mennyire fontos az általa használt viasz minőségi paramétereinek megismerése.
Abból a célból, hogy a jövőben ez mindenki számára könnyen elérhetővé váljon, kezdeményeztem az OMME-nél 2015. szeptember 15.-ig, hogy az új  Nemzeti Program támogatott intézkedései közé emeljék be a viasz analízisének lehetőleg teljes támogatását a gyógyszer-cukor támogatási keretbe vagy önálló jogcím alatt.

Kérek mindenkit,  hogy személyesen vagy egyesületi elnökötök és szaktanácsadótok útján is támogassátok ezt a célt, hogy jól felfogott érdeketekben megismerhessétek viaszotok méhekre nézve veszélyes hatóanyag tartalmát. Ahhoz hogy a jövőben elejét vegyük a váratlan elnéptelenedéseknek lépnünk kell!!

Segítségetek és a további hozzászólásokat megköszönve:   Üdvözlettel - Tóth Zoltán

Akár én is írhattam volna.

Utánajártam ennek problémának egy kicsit: Viasz minősítésére akreditált laboratórium Magyarországon nincs.

De lehet pont ezt szeretné hogy legyen . Gondolom.....

Én is szeretném, de vajon mindenki szeretné?

Szennyezett a viasz oké. De honnan szerzünk tiszta viaszt? Milyen lehetett a viasz szennyezettsége mikor a téeszek orrvérzésig tolták a vegyszert repülővel?

Igen Csuja László már régen a szennyezett viasz háttérhatásairól beszél az elnéptelenedések egyik nem egyedüli, de fő okaként megemlítve.
Tóth Péter monitoring füzeteiben is nyoma van több helyen ennek a ténynek.
Azt hiszem ez minden méhész számára elfogadható és könnyen megérthető.
A probléma abból van, hogy a méhészek többségének meggyőződése, hogy az általa használt lépek legfeljebb az atkairtószerek hatóanyagaival terheltek és azzal is csak átmeneteileg.
Eszekbe sem jut, hogy a műlépcserék de inkább a csereviasz nélküli viaszvásárlásaik szennyező forrásból származhattak. Ha ez a tény viszont tudatosul a méhésztársak fejében, akkor a jövőben legalább egy-két alkalommal mindenki szeretné majd peszticidvizsgálatnak alávetni viaszát.
Ehhez viszont már kevés lesz a monitoring program forrása, ami most az alkalomszerű viaszvizsgálatokat még képes finanszírozni, ezért lenne fontos hogy az új Nemzeti Programba bekerüljön lehetőségként.
Számunkra nem az a lényeges hogy akreditált legyen a viasz 235 peszticid komponensre elvégzett vizsgálata, hanem az hogy tisztában legyünk mivel dolgozunk a kockázatok felmérése szempontjából.  Nem exportra menne a viasz hanem mi szeretnék tisztában lenni a problémáink egyik lehetséges okával. 

Kedves Robi 75!

A saját viaszlépjeid peszticid analízisét és a terhelt komponensek kivonását követően fogsz tudni tiszta viaszhoz jutni.
A fejlesztők folyamatosan dolgoznak a hiba elhárításán, még egy kis kitartás...

Ki lehet belőle takarítani?