Nozéma

Lehetőleg még az idén de legkésőbb a jövő évben elindítjuk annak a projektnek a szervezését aminek keretében első körben 5-10 000 méhcsalád viaszlépjeit fogjuk megszabadítani a benne talált szennyező komponensektől.

Köszönöm.

Volt egy halvány gyanúm a műlépekkel kapcsolatban, mert kb a pusztulás évében kezdtem máshol cserélni be a viaszom.
Viszont miért lenne biztonságosabb a csere, úgy sem a saját viaszom kapom vissza. De mitől lenne biztos hogy az nem mérgezett. Szóval akkor ez most csak a szerencsén múlik?

Több cikket olvastam már, ami úgy kezdőtött hogy megvan a méh eltűnések oka. Mind igaznak tűnt a következő feltételezésig. Nem egy dologra kell ráfogni, mert összetett a probléma.
A cikk persze szokásosan pontatlan, azért nem az egyik napról a másikra történnek a dolgok. Másrészt a Fumagilin sem csodatévő, nem méh egyedeket gyógyítunk hanem méhcsaládokat. Így "gyógyulásra" esély az aktív időszakban van, amíg böven petézik az anya. Természetesen a fertőzés foka sem lényegtelen. A végső stádiumban lévő családtöredékek esetén, kb amikor már csak néhány kereten vannak a méhek, ott ajánlatosabb nem törekedni a megmentésükre. Mert csak fertőzőgócok. Erősebb családdal való egyesítésük is értelemszerűen rossz döntés. A megsemmisítés, lépkészlet kiolvasztás, elfosott keretek elégetése, kaptárfertőtlenítés a célravezetőbb.
Tudom a méhész sajnál minden kis töredék családot, igyekszik menteni a menthetőt, és tapasztalata szerint egy 3-4 keretes családocskát simán fellehet "pumpálni" ha egészséges. Csak itt az a baj hogy nem azok, és ilyenkor még a 6-7 keretesek sem biztos befutók. Illetve ott azért már van remény, de a vontatott tavaszi fejlődéssel számolni kell.

Az atkairtás topicban megosztottam egy receptet ami képes stabilizálni a gyengélkedő méhcsalád állapotát, tavasszal megismételve a kezelést még család lehet belőlük...
Akác után aztán nyáron lehetőség lesz a viasz mentesítésére, őszre akár újra család lehet belőllük amit régen megszoktunk már..
Mint már írtam első körben 5-10 000 méhcsalád viaszkészletét kívánjuk mentesíteni egy támogatott project keretében mely ezekből a problémákkal küszködő méhészetekből 1-1.5 éven belül az ország legütőképesebb méhészeteit segítünk létrehozni
Mindenkinek nem fogjuk tudni azonnal elvégezni a mentesítést, máris élénk az érdeklődés.
Akiket komolyan aggaszt a probléma máris jelezhetik előzetes részvételi szándékukat a projektben a : patent.beehive@gmail.com e-mail címre

 "5-10 000 méhcsalád viaszkészletét kívánjuk mentesíteni egy támogatott project keretében"

Lehetne picivel több infót?
Mert tudatod, hogy valami méreg van a lépkészletünkben, oké minden lehetséges hiszen pusztulnak a méhek országosan.
Írod és nem is, rejtjelezve hogy mit kell etetni a méhekkel. Rendben nem akarsz reklámozni. Oké. utánna bedobsz egy megint reklámízű viszmentesítési szöveget. Rendben.
De hogyan és miként lehet mentesíteni a lépkészletem az állítólagos méregtől? Erről semmi infó.

(Mert hasonló dolgok történtek a humán gyógyászatban is, táplálék kiegésszítőkkel üzletelők megszerzik a daganatos betegek adatait majd "szakszerűen" megállapítanak egy étrendet, vagy receptet a termékeikből. Amely haviszinten százezres nagyságrendű többnyire. Persze a végstádiumban lévő betegnek ez egyenlő az imádsággal, de ha van a családnak  pénze rá, akkor megveszik mert ki ne akarná megmenteni a szeretteit. Ha nincs rá akkor meg az bántja hogy nem tett meg mindent. Saját tapasztalat)

Szóval mi az eljárás, ki az a "mi" ?
Hogyan lehet mentesíteni a méhek és a termelés fenntartása mellett, komplett lépkészleteket?

Kedves Robotur!

Az eljárás maga sajnos nem publikus jelenleg, iparjogvédelmi okokból.
Nem hinném, hogy reklámoztam volna a viaszmentesítés lehetőségét.
A reklámnak az alapfeltétele nem teljesül, azaz nem említettem cégnevet és terméknevet.
A konkrét célom, hogy hitet, reményt, biztatást és erőt adjak azoknak akik már belefáradtak a küzdelembe vagy családjuk megélhetése forog kockán a szennyezett viaszok miatt, ráadásul önhibájukon kívül.
A zárójeles megjegyzésedre reagálva elmondanám, hogy éppen azoktól a vegyületektől fogjuk mentesíteni a viaszt amit a multinacionális cégeknél alkottak meg évekkel ezelőtt..
Mindent a maga idejében közölni fogunk.
Addig is kitartást kívánok mindenkinek..

Üdvözlettel: Tóth Zoltán

Mégha létre is jönne egy ilyen kezdeményezés (támogatott viaszanalízis), szerintem nagyon sokan felsőbb szinten nem szeretnék tudni  műlépgyártók, növényvédőszer lobbi, minisztérium stb. (és nyilvánosságra hozni sem) mi minden van a viaszainkban. Nem olyan messze tőlünk, egy fejlettebb nyugati országban történt eset: Pusztultak a méhek, illetékes hatóság mintát vett a méhekből, viaszból, méhkenyérből és 5 db az adott országban nem engedélyezett növényvédőszert találtak a kaptárban.

A viaszok vizsgálatához bizony szükség lenne egy hazai akkreditált labor. Nem olyan nagy ügy ez, de kell a közös akarat, vagyis szakmai érdekképviselet, ami ma nagyon hézagosan működik Magyarországon.

Ha nem lesz támogatott viaszanalízis, akkor is aki észleli a problémát és fontos számára a méhcsaládjai egészsége legalább egyszer elvégezteti majd a mentesítést, aztán ha érzékeli a jelentős változást akkor rendszeresen 5-10 évente illetőleg szükség esetén esetleges elszenvedett permetezéseket követően lehet rá szükség a károkozó által finanszíroztatva.
Aki számára fontos a méhcsaládjaik egészsége az nem fog foglakozni vele, hogy támogatják-e vagy sem az analízist.
Mi minden tételt megmintázunk beérkezéskor és mentesítést követően is.
Szeretnénk minden lehetséges segítséget megadni a teljes lépcsere költségeihez, mert igazán teljes lépcserével lesz igazán hatásos és gyors a méhcsalád talpraállása és marad tiszta a mentesített viasz.
Itt nem a mentesítés fog többe kerülni hanem maga a mentesített viaszú lépekre történő átállás.
A pályázati forrással is főleg ezeket az átállással kapcsolatos jelentős mellékköltségeket kívánjuk csökkenteni.
A projectben résztvevők fognak a legjobban járni, mert leghamarabb ők fognak tudni normálisan méhészkedni mint rég és költségeik jelentős része pályázati forrásból kerül majd finanszírozásra. 
Tisztességtelen dolognak tartanám a szelektív nyilvánosságra hozatalt a magyar méz és méhészetek kárára a jelenlegi szermaradvány szinteket illetően, ezt csak az élelmiszerlánc többi szereplői termékének mérési adatainak együttes nyilvánosságra hozatala esetén tartanám korrektnek. Tény viszont, hogy a laborok analíziseinek gyors fejlődésével mindent megtalálnak, s ha magas a méz ár lehet bizonyos érdekkörök be is vethetik ezt a kártyát.
Nincs más út tehát mint a viasz mentesítése, s a megtermelt méz stb. analízisének elvégeztetése csak így beszélhetünk korrekt alkupozicióról a mai világban.

Szóval a viaszmentesítéssel kapcsolatban, a következő kérdések merülnek fel: feltételezve hogy tényleg létezik ilyen. Ezek a feltételezett mérgek, bekerültek valahogyan a kaptárba, a sejtekbe, és a viaszba. Elméletileg pusztítják a méheink, tavaszon viszont miért nem? Tehát mentesíteni kell a viaszt, de!
- Mi a garancia, hogy ezek a mérgek nem kerülnek be újra a kaptárakba, a  következő aktív időszakban?
- Százalékosan mekkora a tényleges szerepük, a Nosema ceranae pusztításában?
- Mi az oka hogy állományon belül is változó a családok érintetsége?
- Mi az oka hogy röpkörzeten belül is változó az állományok érintetsége?
 Nem vitatom hogy egy kisebb mérgezés is nagyobb pusztulást okoz Nosemás családok esetében. De biztos hogy ez a fő ok?

Lehet hogy én vagyok a túlzottan gyanakvó, de ha egy szolgáltatást igénybe akarok venni akkor minimum a cég neve, honlapja, ha van neki, és a referencia munkáira is kíváncsi lennék.
Nem az volt a gondom hogy reklámot sejtettem a hozzászólásban, ebben nem is vagyok illetékes, hiszen csak egy fórumozó vagyok, hanem a stílusát éreztem kicsit erre hajazni. Pont a konkrétumokat hiányolom.

Közben olvasom hogy a viaszt mentesítik és nem a lépeket? Szóval akkor ez fából vaskarika, A viaszom lesz tiszta de abból műlépet kell készíteni, azt kiéppítetni. Mire ez meg van, akkorra évek telnek el. Közben ezerszer újra fertőződhet. Ha ez így működik, teljesen értelmetlen.
Mert először a méreg forrását kellene megszüntetni, továbbá csak "mentesített" műlép kerülhetne forgalomba. Így volna valami értelme.

Amennyiben cseréltél viaszt műlépre valamikor ( nem tudhatom mióta méhészkedsz) nagy az esélye hogy lépjeid viaszanyaga pl. piretroiddal szennyezett, ha fejlesztési céllal nagyobb mennyiségű műlépet saját viaszcsere nélkül úgy a 2000-es évek elején-közepén sikerült vásárolnod akkor szinte biztos lehetsz benne.

Ez azért probléma mert azok a tételek nagyon szennyezettek voltak, mint utóbb kiderült.

Ha már 20 éve csak a saját viaszod dolgozod fel és magadnak hengerled vagy öntöd a műlépet akkor nem érint a dolog csak.

Ezek a mérgek nem csak elméletben hanem a gyakorlatban gyengítik folyamatosan a méhcsaládot, egyetlen rövid időszak a tavaszi amikor vélhetően a virágpor kedvező összetétele miatt a méhcsalád képes még ilyen körülmények között is felfejlődni és termelni, kivéve azok melyek bármilyen kis mértékű lepermetezést szenvednek el.

Az okok hátterében az áll, hogy sajnos nem csupán mérget, hanem annak hatását fokozó vegyületet is tartalmaz, ami nem csupán a hatást fokozza, hanem a lebomlást is megnehezíti.

Tehát a háttérszennyezett lépekkel rendelkező családok a legcsekélyebb negatív tényezők együttállásakor azok szinergikus hatást fejtenek ki egymásra, s ennek következményeként lecsökken a méhek élettartama és kezdetét veszi a CCD, melyet követően legkésőbb a napraforgó utáni atkakezelések alatt látható méreteket ölt.

Nem kínáltunk még szolgáltatást, egyszerűen azt közöltük, hogy lehetséges mentesíteni tudjuk a viaszt, azzal a céllal, hogy hitet-erőt-biztatást adjunk azoknak akik most nagyon nehéz helyzetbe kerültek. 

Természetesen műlép fog készülni a mentesített viaszokból, mely minőségbiztosítási okokból zárt rendszerben fog történni.

Nem értem miért van szükséged évekre az átálláshoz, egy 40 db. 1/2 NB vagy 20 db. NB lépkészletű család teljes átállásához két alkalommal 7-10 nap szükséges összesen a teljes lépcseréhez.

A viaszmentesítés és a műlépkészítés időtartama ennek töredéke.

A legfőbb problémát okozó anyagoktól végleg megszabadulhatsz, az ismétlő periódusok ideje az függ az atka elleni védekezési technológiádtól illetőleg attól hogy a jövőben mennyire tudsz vigyázni a viaszkészletedre.

Remélem így már egyszerűbb megérteni a helyzetet és a viaszmentesítés fontosságát.

Kérdéseid megköszönve jeleznem kell, hogy semmi sem kötelez arra, hogy győzködjünk bárkit is a mentesítés fontosságáról, egyszerűen úgy érezzük először a magyar méhészeknek ajánljuk fel a lehetőséget azoknak, akik szeretnének megszabadulni Magyarországon rég betiltott anyagoktól tudtukon kívül külföldről származó viaszukból.

A méhcsalád több helyről kap mérget.
1.
A műlép eleve szennyezett oda nem való vegyianyagokkal. Ez két forrásból szennyezett. Egyrészt a bevitt sonkoly eleve tartalmaz sok mérget, másrészt a műlépesek se szent emberek és minden bele a vendégbe elven dolgoznak, kivéve aki nem.
2.
A méhész az atkairtáskor sok viaszban oldódó mérget használ.
3.
A méhek beviszik a kaptárba a méhlegelőről.
4.
Talán a legkisebb szennyező forrás, de meg kell említeni, mert esetenként ez is okozhat bajt, a méhészeti eszközeink és a méhkaptár, valamint azok alkatrészei.

Ezek a mérgek, ha viaszban oldódnak, akkor felhalmozódnak és komoly kárt okoznak.

Abban viszont nem hiszek, hogy 100 % el lehetne ezeket a mérgeket távolítani a műlép hengerlése előtti szakaszban. Vajon milyen mértékű méregtelenítést garantálnak?

Viszonylag régen méhészkedem, (1997), ennyi idő alatt nagyjából 5-6 műlépestől vásároltam cseréltem.  De soha  nem nagy tételben, így mindíg idegen viasz kerül hozzám.
A másik, a teljes lépkészlet kiéppíttetése nagyon időigényes, nem az elméleti nettó idő a sok. De termelünk, és a termelésbe kell hogy illeszkedjen mindíg, a lépek cseréje úgy hogy ne legyen jelentős a kiesés.

"Nem értem miért van szükséged évekre az átálláshoz, egy 40 db. 1/2 NB vagy 20 db. NB lépkészletű család teljes átállásához két alkalommal 7-10 nap szükséges összesen a teljes lépcseréhez"

Nézzük akkor a gyakorlati oldalát, éppíttetni csak jó hordásban lehet, ebből hogy kinek mennyi van egy éveben az változó.
De úgy alapból, vagy a minimumnak lehet számítani a repcét, akácot, napraforgót.
A lépek selejtezése is időt igényel, mert ki kell hogy keljen belőlle a fiasítás, és méz sem maradhat benne. Az elszedett keretekből ki kell vágni a lépeket, szállításra alkalmassá tenni, stócolni kötözni. Ha magad főzöd még több a munka. A kereteket vagy feltüzeled, vagy kifőzöd, újrahasznosítás is sok meló. Az új  kereteket is fúrni szegelni, drótozni, műlépezni  kell, stb.
Tehát nem csak azt kell számolni, hogy ott állok a kaptár mögött és kiveszem a régit és beteszem az újat, rengeteg elő és utó munka van, de úgy hogy illeszkedjen a termelésbe is.
Nállam elméletileg 3-4 év alatt cserélődik ki a lépkészlet, de ez csak az elmélet, gyakorlatban családonként ez sokkal rosszabb képet mutat, a másiknál meg jobbatt. Minden keretemről tudom hogy mikori, éppíttetésű rá van írva.
Van ki többet, van ki még ennyit sem éppíttet. Nagyobb forgás ott van, akki iparszerűleg szaporít eladásra, így lepasszolja az öregebb lépjeit az új tulajoknak.
Egyszerűbb lenne biztosítania forgalomba került műlépek minőségét, így lenne esetleg értelme. Persze a zugöntők ekkor sem lennének képben.
Aztán atkát is kell irtani egyenlőre a legütősebb az amitráz. Továbbra is fognak rovar, és gyomirtókat használni.