Műlép-Viasz

Ezt én is kipróbáltam 1/2 NB- ben, hasonló eredménnyel.

Értem én...:-)
De munkás sejtet ritkán épít és tapasztalatom szerint inkább csak tavasszal. Feltehetően ha teljesen szabadon építhetne és nem lenne a családnál semmilyen keret, akkor biztosan szép "munkássejtet" húzna, ahogy a raj is teszi. De így csak "építtető" keret lesz belőle. Mitől lenne más?

Marad a fedelezés viaszából, házilag öntött műlép lehetősége. Vagy megbízható műlépessel való feldolgoztatása. Valószínű nem lenne "mentes" de mindenféleképpen csökkentett méreg tartaloma lenne.
Az öntés lassú nehézkes, és nagyon vastag az öntött műlép. Éppíttetés szempontjából ugyan előnyös de ha csak fele a méregtartalom, és megduplázom a műlépem súlyát akkor nem csináltam semmit.
A saját viaszból feldolgoztatás az meg bizalmi kérdés.... nem ellenőrízhetem.

Természetes lépépítésnél a heresejt építése leáll, ha már van elég belőle.

Ezt én is kipróbáltam 1/2 NB- ben, hasonló eredménnyel.

Attila, méztérben (anyarács felett) is ez az eredmény? A keretváll szélesség is hatással van a sejtépítésre, a 35 mm kedvez a heresejteknek.

A fészekben próbáltam, elfogadható módon ott is csak a bomba családok építették ki hárson. Drótozott keretet is építtettem velük, de volt ahol egy kicsit elcsúszott a lépnyelvek találkozása. Az alsó felső keretlécem 20 mm széles, 35- ösöm nincs, viszont minden családnál volt építőkeret. Ugyanaz az eredmény, mint Kitinnél, azt arra értettem, hogy nem szépek az ilyen módon épített lépek.

Csak a friss raj épít egyenletesen és csak munkássejteket. Az idősebb méhcsalád a természetes szükségletei szerint építkezik. A méheknek ez biztos szép, de nektek biztos, hogy nem. A kaptárnak teljesen vízszintben kell állnia, ha természetes építményt akarsz építtetni.

A rajokat mindig műlépre telepítem, de kapnak egy olyan (NB) keretet is, aminek a felső fele kiépített munkás lép virágporral és mézzel, az alsó felében nincs semmilyen lép, szabad építmény céljából adom. Azért csinálom így, mert bár a raj többnyire munkássejtet épít, azért valamennyi here sejtet is szeretne húzni, pláne ha idősebb anyja van. Ilyenkor a műlépet "elrontják". Viszont ha teszek be egy ilyen hibrid építő keretet, akkor egyrészt ezen kiélik a hereépítési ösztönüket, valamint lesz némi virágporuk és mézük is a kezdéshez. Nagyon sokat számít az időpont is. Ha a raj májusi, akkor szinte biztos, hogy teljesen herés építményt húz az üres keretrészbe. Júniusi raj csak részben húz here sejtet, a többi munkás, vagy a kettő közötti méret, úgynevezett mézes sejt. Volt az idén olyan kései rajom, ami teljes egészében munkás sejtes szabad építményt húzott. Sajnos nem tudtam még lefotózni, de ha lesz rá lehetőségem, akkor készítek róla képet.

Próbálkoztam kis sejtes műléppel is (4.9 mm), 33 mm-es lépgerinc távolsággal. Sajnos nem vált be. Össze-vissza építették ki a műlépet. Az anya csak vontatottan és szórtan petézte be, többnyire here fiasítás lett a végeredmény. A méhek nem szívesen hordtak bele nektárt és virágport. Több családnál próbálkoztam, nem vált be, mint ahogy a mellékelt képek is mutatják.

Nálam a rakodókasokba vagy semmi műlép vagy csekély műlépkezdet van a lécekbe illesztve. A rajok többsége az felső két gyűrűbe csak munkássejtet szokott építeni. Ha szűzanyás a raj, akkor a harmadik, sőt negyedik gyűrűbe is. Ha nem szűzanyás a raj, akkor csak az első két gyűrűbe épít tisztán munkássejtes lépeket és a többi gyűrűbe vegyesen.

De azt is tapasztaltam, hogy a herelépek építésére van egy genetikai korlát, tehát nem törekszik az egészséges méhcsalád végtelen mértékben herelépet építeni, tehát szívesebben épít munkáslépeket. Nem véletlen, hogy számos tájegységen használtak mázsás kasokat. Ezek mintegy 40-50 literes kasok voltak, tehát 50-70 kg méz fért el bennük és mégsem panaszkodtak rá a méhészek, hogy rosszabb lett volna a kisebb kasoknál.

Az alsó felső keretlécem 20 mm széles, 35- ösöm nincs

Köszi, lépgerinctávolságra értettem a 35 mm-t, hogy az kedvez a heresejtnek.

Az évi anya fészkében kiépítik munkáslépre. Sőt ha nem tudható egy anyáról a kora, akkor üres keret be, ha munkásra építik ki, akkor nagy valószínűséggel fiatal. Én így tudom.

A saját viaszból feldolgoztatás az meg bizalmi kérdés.... nem ellenőrízhetem.

Miért nem? Ha megbeszéled és egy üstre valót tudsz vinni kifőzi külön egy országosan is híres, néha hírhedt vas megyei műlépes (reggel előtted indítja el) és ha van egy fél napod kivárhatod az elkészültét is.

Sajnos az nekem nagyon messze van, kb. 800 fuvar Km. Egyébként ott mennyi viasz kell egy üsthöz?

Úgy emlékszem valahogy 120-140 kg.
A környékeden kérdezted a műlépest?

Akkor egyenlőre marad a bizonytalan eredetű csere lehetősége, ez a mennyiség nem az én léptékem. Van műlépes hozzám 20 km-en belül. De van egy sejtésem, hogy pont onnan származnak a gyanús műlépjeim. De amint az már világos számomra az előzőekből, hogy megfelelő vizsgálat híján csak találgatni lehet.
A tény csak annyi hogy volt méhpusztulásom, ez kb a műlépes váltás után. Továbbá a naposabb elhelyezésű néhány családjaimnál tapasztalhatók mérgezési tünetek a fiasításban. Ez kb szintén pont 4-5 éve tarhat. Bár mértéke nem okoz családösszeomlást,  természetesen nem tesz jót. Igaz több logikus és kézenfekvő magyarázatom is volna erre. De konkrét laborvizsgálatok nélkül nem állíthatok  fixre semmit.
Ha már akkoriban tudomásom lett volna, az állítólagosan mérgező műlépekről, nagyobb valaszínűséggel allíthatnám vagy cáfolhatnám, az összefüggés lehetőségét, mivel minden keretemen immáron 15 éve szerepel az éppíttetés éve, és még az is hogy mellyik hordáson.