Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/

Tomipapa!

A gyurgyalag ügy valóban nem új. 1905-ből vannak komoly kártételről beszámolók. Ezeket is ismerjük és az általad beidézetteket is. Három kiegészítést kívánok az általad idézettekhez tenni:

• A gyurgyalag röpkörzete a fészkelési időszakban lényegesen nagyobb még az MMME alelnöke szerint is mint 1-2 km. Legalábbis a fórumon ezt állította. Vándorlási időszakban meg aztán teljesen kiszámíthatatlan, hogy hol fognak lecsapni a méhészetekre.
• A magyarországi gyurgyalag létszám az MME legújabb állítása szerint is több, mint 30 000 pár, tehát legalább megduplázódott a hazai állomány a cikkekben közölt értékhez képest.
• Ne mi oldjuk már meg a denevérek problémáját.

XVI. Fejezet
A vadak és a halak tulajdonjogának megszerzése
5:53. § [Tulajdonszerzés vadakon és halakon]
(1) A vadak, továbbá a folyóvizekben és a természetes tavakban élő halak, valamint más hasznos víziállatok az állam tulajdonában vannak.
(2) A vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad annak a vadászatra jogosultnak a tulajdonába kerül, akinek a vadászterületén az elejtés, elfogás vagy elhullás történt, feltéve, hogy a vadászati jogosultsága erre a vadra kiterjedt. Ilyen jogosultság hiányában a vadon az a más vadászterületen vadászatra jogosult szerez tulajdonjogot, akinek területéről a vad kiváltott, ha az elejtett, elfogott vagy elhullott vadra jogosult volt vadászni.
(3) A kifogott hal és más hasznos víziállat tulajdonjogát a halászati jog gyakorlására jogosult szerzi meg.

A Ptk. főszabálya szerint viszont, aki jogellenes kárt okoz, köteles azt megtéríteni, ez lenne a kártérítés. Ennek egyik ismérve, hogy a veszteséget valamilyen személyhez köthető jogellenes cselekmény vagy mulasztás okozza. Jogellenesnek minősül minden, ami valamilyen jogszabályi előírással ellentétes, vagy valamilyen rendelkezést nem tart be, figyelmen kívül hagy.

Aki kártérítést kér, annak kell igazolnia, hogy milyen és mekkora kára keletkezett, és azt is, hogy azt ki és mivel okozta.Vagyis, ha jól értelmezem, a kártérítés általában két mellérendelt fél közötti viszony esetében merülhet föl.

A jogellenesség nem feltétele a károkozásnak. Jogszerű cselekedettel is lehet kárt okozni és akkor is fennáll a kárigény. Pl. katasztrófa vagy életveszély elhárítás érdekében valakinek a tulajdonában kárt tesznek, pl az árvizet ráengedik a termőföldjére és ezért a vetés kipusztul. Ebben a helyzetben is fennáll a kárt elszenvedettnek a kárigénye, vagyis jogosan jár neki kártérítés vagy kárpótlás. Senki nem állítja esetünkben, hogy a gyurgyalag nem okoz kárt, azt sem, hogy ezen kár alapján jogosulatlan a kárigény. Itt a következő kérdéseket kell rendezni többek között (lehet, hogy az most felsoroltakon kívül mást is):

• Mekkora a kártétel mértéke?
• Mennyi a fizetendő összeg?
• Mik a fajlagos szorzók?
• Kik a jogosultak?

Hatósági döntés esetén nem beszélhetünk ilyesmiről, ezekben az esetekben a kártalanítás fogalma a releváns, amely a fentiektől eltérően azt jelenti, hogy jogszabályban meghatározott jogszerűen okozott hátrányt, veszteséget kell megtéríteni. Tipikus esete a kártalanításnak a kisajátítás, amikor a közösség érdekében kell valakinek valamilyen hátrányt elszenvednie.

Ennek a különbségtételnek a tisztázásába most nem megyek bele. Az a meglátásom, hogy esetünkben nem hatósági eljárás oldja meg a problémát, mivel igényünk a korábbi hozzászólásaimban kifejtettek szerint kiterjedtebbek, mint amit a természetvédelmi hatóság kezelni tud, ugyanis a Ptk általános kárfelelősségi passzusai az irányadók. Azokat pedig vagy megállapodásokkal vagy Kormányhatározatokkal vagy bírósági ítéletekkel lehet rendezni, vagy ezek kombinációjával.

Sziasztok!
Nem tudom ki, hogy van vele, de nálam még mindig tart a darázsinvázió.
Hihetetlen de ebben a hideg időben is aktívak ezek a dögök.
Kicsit lassabbak, így könnyebb őket lecsapni.
A több mint 3 évtizedes méhészeti pályafutásom alatt még hasonlót sem tapasztaltam, hogy ilyen későn (december közepén) a darazsak ilyen tevékenyek legyenek.
Baromi aggasztónak tartom.
Annyit agyonütöttem, hogy sárgul a zúzott kő a kaptárak előtt, de szerintem csak a töredékét tudtam kinyírni.
Ma mínusz 8 fok volt hajnalban, délután pedig plusz 1.
Simán repkedtek, ki-be jártak a kaptárakba.
Némelyiket láttam, hogy méheket is elragadott, de legtöbbjük a mézkészletet dézsmálja.
Volt időm megfigyelni a mozgásukat, és azt tapasztaltam, hogy egyik kaptárból ki, hárommal arrébb pedig be.
Számomra egyértelmű, hogy a betegségek hordozásában is szerepe lehet a darazsaknak!
Mivel a méhek nem repülnek, holnap a kijárókat szúnyoghálóval lefedem.
Talán így éhen maradnak, és elpusztulnak.
Nagyernyei Attila

Üdv.Uraim!
Hát ez a megfigyelés tényleg aggasztó lehet.
Szerintem ebben az időben viszont ezek a szemetek sem jöhetnek messziről.
Nem lehetne megfigyelni a járásából a lakhelyét és ott lecsapni az egész kolóniára?
Csak elmélet,de talán logikus.
Messzire csak nem jár ilyen időben.

Talán érdemes lenne a darazsak teleléséről, olvasni egy picit, vagy megfigyelni.

Kis kopasz mondta: ucsityszjá * 3.

Bizony azok a darazsak valahol nagyon közel lehetnek.

Kis kopasz mondta: ucsityszjá * 3.

Hubika, hubika, legalább itt nem kellene nyomni a kommunista propagandát! Amikor az agitációt tanították nektek esténként a marxista egyetemen, akkor csak a lebutított verzióval mertek benneteket terhelni. A Lenin bácsi igazából nem csak azt mondta, hogy tanulni, tanulni, tanulni, hanem ezt: „Államapparátusunk megújítása érdekében a következő feladatot kell mindenáron magunk elé tűznünk: először - tanulni, másodszor - tanulni, és harmadszor - tanulni, és aztán ügyelni arra, hogy tudásunk ne maradjon holt betű, vagy divatos frázis, hogy a tudás valóban a vérünkbe menjen át, hogy teljes mértékben és igazán mindennapi életünk alkotórészévé váljon.”

Bálintka!
Hát teszek egy kivételt utoljára. Szóra méltatlak.
Le a kalappal! A méhekről még értelmes mondatot nem írtál, de a Foxi-Maxin tanultakat vissza tudod büfikézni.

Hubika, hubika! Egy gramm méhről sem írtál, csak "ucsityszjá" volt, de az megszorozva hárommal. Igazán sokat segítettél.

Gyerekek!
Nem gondoltam, hogy ismét darázsfészekbe nyúltam.
Okos, segítőkész gondolatokat vártam a darázsinvázió megállítására, Izso60 meg Rambót akar belőlem csinálni.
Járjam a vadont, és keressem a darázsfészkeket mert biztosan közel vannak.
Majd ha szaladni láttok ne telefonáljatok, mert éppen egy darazsat üldözök.
Kicsit komolyabb tippeket, bár Izso60-tól, és Huber méhésztárstól nem vártam értelmesebb dolgot.
Valahogy a kárörvendést érzem mindkettőjükben.
Egyet ne felejtsetek!
Amit másnak kívántok, az veletek is megtörténhet.
Méhekkel már valahogy elboldogulok, most a darazsakat tanulmányozom.

Nagyernyei Attila

A rovarok repülési távolsága nagyon hőmérsékletfüggő. Ezért írtam, hogy nagyon közel fészkehetnek a darazsaid. Akár meleg domboldali avarkupacban is fészkelhetnek.

Írtásra a sörcsapda a legjobb, de nem tudom, hogy ilyen hidegben működik-e? Az biztos, hogy a tollasütő latványos eszköz, de nem hatékony.

Szerintem meg a diliházba szeretnétek Tomipapát üldözni. Jó úton haladtok írásaitok segítségével.

 Tegnap este beszéltem vele is és "hubika" (Bálint után szabadon ) is elcsodálkozott.

[/quote]

Talán így éhen maradnak, és elpusztulnak.
Nagyernyei Attila

Méhészek vagytok Ti? Biztosan nem olvastatok még a darazsak párzott anyáinak magányos teleléséről? Gondoljátok, hogy beveszi valaki? Táplálkozás nélkül is áttelelnek, de a csemegéért hidegben is képesek matatni. Biológus-méhész:

 

Ezért írtam, hogy nagyon közel fészkehetnek a darazsaid. A

szerint fészkelnek most Karácsony előtti napokba a darazsak? Ezt tényleg komolyan írjátok? Ez is egy módszer a fórumtól való távol tartásra.
Komolyan mondom lassan én is feladom, mint sokan mások.

Nem szoktam a darazsak fészkét figyelni. Ha megtalálom elpusztítom és kész. Ezért a téli szokásait a darazsaknak éppen úgy csak szakirodalomból ismerem, ahogy Te, Jenő.

Nem tudom, hogy a darazsak mikor hagyják abba a ősszel a petézést. Lehet, hogy csak akkor, ha már nem találnak táplálékot. Enyhe ősz és őszies tél időjárás esetén a méhesek közelében levő darazsak viszont találnak táplálékot. Tehát nem lehetetlen, hogy még most is ott vannak a fészkükön és fiasításuk is van. Ezért javasoltam a fészek megkeresését.

Én is olvastam pár gondolatot már a darazsakról,láttam ismeretterjesztő filmeket is róluk.A legutóbbi meleg napokkor viszont eléggé zavarba jöttem...(Még nyáron észrevettem,hogy a ragaljában fészkel egy darázscsapat.Intenzív mozgásuk alapján lehettek jó páran.)Nem zavarták a köreimet,meg hát olvasott ember lévén úgy gondoltam,hogy hamarosan úgyis kampec nekik, ezért nem igazán foglalkoztam velük.Eddig.Viszont múlt szombaton megint elég intenzív mozgás volt ott fent "náluk".Elméletileg nem szabadna nekik ott lenniük,de nagyon is ott voltak.  Most,hogy ez mind anya volt vagy sem,azt passzolom,de ha lesznek megint enyhébb napok és még mindig ott fognak matatni ilyen létszámban,akkor már tényleg felmászok valami fotómasinával és meglesem őket.