ATKAIRTÁS, de ésszerűen

Örülök, hogy végre átlátod az "import atkák" károsító hatását, hiába számolunk, nullázzuk, kezeljük folyamatosan, mégis mindig van. Az oxál atkára gyakorolt hatásáról pozitív véleményem van, de sajnos a méhészre még a kezelések után is egy hónappal jelentősen káros lehet. A fiasításos időszakban pedig szinte minden szer részleges hatású. Ha fiasmentessé tesszük a családot, még az oxál csurgatás is eredményes.

Sok

A szublimálásra gondoltam. A kaptár belsejére rárakodik a finom por, pont ezért fejti ki hatását még napok mulva is. Nem bomlékony vegyület, a kaptárból csak a méhek serte-pertélése viheti ki. Rajta van a lépeken is. Ezért mondtam, hogy nem egyértelműen pozitiv. A fluvalináttal szerintem "gyári permetlét" készítünk, pont olyan hígitásban, ahogy a dózist írják. Ott is vizzel juttatják ki, benne lehet nem oldódik, de szuszpenzió formájában van hatása.

"Az oxálsav ilyenkor nem jó" mármint augusztusban ahogy kivettem írásodból. A csurgatásra gondolsz vagy a szublimálásra?

Teljesen mindegy. Lassú hatású. Ugyanaz, mint a többi toleráns szer. Az öreg atka előbb bemegy a fiasba, mint ahogy kifejtené a hatását. Kezelj vele egy sorozatot, amennyit te elegendőnek tartasz, majd ismételd meg ugyanezt a sorozatot 12 nap múlva. Azt fogod találni, hogy a második sorozatban is nagyságrendileg annyi atka hullik, mint az elsőnél. Ha jó lenne, akkor nem hullhatna, vagy max 10 százaléka az előző sorozatnak.

A fluvainátot /Mavrik/ nem mered olajban hígítani?  Az izraeli Mavrik most már (ott gyártják) csak glicerinben oldódik rendesen nem a vízben. Igaz ez egy "méregkeverős" technika, nem gyári

Mindegy, hogy olajban vagy vízben hígítod. 10 mg/ml töménység felett kiirtod a méhcsaládot. Azért mert felszívják, és ez már toxikus koncentráció. Alacsonyabb dózis: 5mg/ml működik, bár itt is van kevés méhhulla.

Örülök, hogy végre átlátod az "import atkák" károsító hatását, hiába számolunk, nullázzuk, kezeljük folyamatosan, mégis mindig van

Ez alatt nem tudom mit értesz. Azt, hogy tagadom az októberi vándoratka teóriát, vagy a nullázás lehetetlenségét. Én azt állítom, hogy az atka mindig be tud jönni, de leginkább hordás idején. A tíz évvel ezelőtti vándoratka teória idején is azt mondtam, hogy a jelenség mögött tolerancia van. Akkoriban nem voltak ilyen méhészet összeomlások, mint mostanában, ami az atkainváziót igazolni tudná.
A nullázás független az import atkától. Az import atkát mindig is irtottuk, csak nem tudjuk, hogy a leesettek között melyik volt import és melyik nem. Ezért aztán  az import atkák 99 százalékát mindig is kiirtottuk, csak a maradék egyet nem, ahogyan a saját atkákkal is tesszük. Magyarán a plusz egyet kellene csak kiirtani, ha már 99 kiirtására képesek vagyunk, akkor erre is. Azért nem működik a nullázás, mert a 99-nél  a gazdaságossági határ van, nem a biológiai határ. Ha addig a szintig a méhész nem irtja ki, akkor rámegy a méhészete. A plusz egy kiirtása már nem egyéni hatáskör, hanem közösségi. Az egyén valóban hiába irtja ki az egyet. Éppen ezért ebből következik, hogy az atka nem biológiai, hanem közgazdasági probléma. Ha a közösség nem irtja ki, akkor a közösség méhészete megy rá. Értsd alatta, hogy minden méhészet kipusztul. Lesz helyette egy monopóliumi méhészet. Azért, mert a közösségben ezer ember ezerféleképpen dönt. A monopóliumban egy valaki dönt, egyféleképpen. Ezer döntés közül mindig lesz olyan, amelyik nem a közösség érdekeinek megfelelően dönt. Monopólium esetén nincs kétféle döntés. Ha a monopólium nem irtja ki, akkor kipusztul az övé is, ha kiirtja, akkor megmarad monopóliumnak.

Na

Ezt írja pink panther cseppet sem rosszindulatból.
Viszont biztosan akadozott a figyelme  amikor nekem esett, mert a 2051-es hozzászólásomban ezt írtam:
"Amit viszont továbbra is javasolnék, néhány családon mindig végezzetek próbakezelést, különösen akkor, ha receptúra még nem ismert."
Nem kéne ennyire nyomnod a klaviatúrát, mert akkor nem tudsz koncentrálni, és nem írtál volna ilyen butaságot.
"Engem nem érdekel, hogy ApiOx vagy Oxovar vagy MitpattOx, de hidd el sok embert érinthet, és ha csak azt eléred, hogy először csak 5 családon próbálja ki, már sokat tettél. De ehhez az kéne, hogy a haver leírja a történetet.
Amit képviselsz az alapján te a gyógyszergyártók embere vagy nem a méhészeké."
Látod, előbb ugrottál mint olvastad volna fenti hozzászólásomat.
Egyébként lehet jobban keresnék ha a gyógyszergyártók embere lennék, de ezzel óvatosan, mert elég paprikás lett a méhészeti közélet.
Vagy te is Tomipapával konzultálsz? (Az ő benyögését már odaát törölték, igaz későn.)
Egyébként nyugodtan teregesd ki mely készítménnyel nem vagy megelégedve, én szóltam.
Ebből az egy mondatodból viszont teljesen lelepleződsz, azt sem tudod valójában ki vagyok én.
" Szerencsére ez a fajta ótvar, szocialista gondolkodás kiveszőben van."
Mivel a Fekete-Fehér Méhészklub nem a politikai csatározások színtere, csak annyit közölnék veled, hogy rohadtul mellette vagy, mint minden másnak.
A véleményedet szabadon kitárhatod, de arra megkérlek engem ne címkézz olyan dolgokkal ami nem igaz!
Ha megérted intelmeimet megköszönöm, ha pedig nem, vess magadra.
Nagyernyei Attila

ő

Oszkár! Mivel előtted nem én írtam, ezért nem tudom, hogy intelmeidet melyikőnknek címezted. Én, már szerintem többen észrevették tapasztalataimról írok. Most homlok egyenest egy véleményen vagyunk, ami nem általános, de most valóságos. Én a flivalinátot nem tartós hordozón adnám, hanem inkább évi néhány kezelést kontakt módon. De mindenki maga dönti el. Újabban olyanokat láttam, hogy az amitrázt és a fluvalinátot egyszerre, keverve adják füstként.  Nem próbáltam, de jók a vélemények róla. Ja és gyári szer.

neo

Neo! Szerintem nem vagyunk egy véleményen. Az atka legkevésbé hordás idején jöhet be, ellenben hordás után sokkal nagyobb az esélye, mint máskor. A nyúlós terjedésére is a hordástalan idő a legkedvezőbb, a méhlegelő és a betegségek szoros kapcsolatban vannak egymással. Na meg a gondatlanság.

Na megint az elmélet.
Beszéljünk a gyakorlatról,tapasztalatról.

 Itt a szublimálásnál fogy!
Amit tapasztaltam:1 családot furettóztam amitrázzal 2x októberben (előtte azért kezelve volt) az amitráztól potyogott 10-15 atka. Utána 4 napra megszublimáltuk, olyan 200 atkát vitt le az oxálsav szublimálva!  (szublimálás után 24 óra múlva néztük )

Hát ebből a leírásból nekem nem az jön le, hogy elfogyott az augusztusi szublimálástól. Na persze azt mindig elő lehet venni, hogy import atkákat szublimáltál le októberben, nem azt amit az oxál meghagyott augusztusban. A vándoratka fogalom úgy került a méhészeti köztudatba, hogy  miután a rendes méhész augusztusban kiirtja az atkát, szeptember-októberben a rendetlen méhészek atkái mennek be a rendes méhészek családjaihoz. Csakhogy amitrázzal már akkor sem működött fias jelenlétében a csökkentés. 2007-ben csináltam tavasszal azokat a kísérleteimet, amelyben azt tapasztaltam, amit írtam: minden sorozat után egyenlő mennyiségű atka potyogott. Akkor viszont még szeptemberben  10:1 arányú potyogás volt a két sorozat alkalmával. Tavaly viszont nekem fiasmentes állapotban is egyenlő arányú volt, nem csökkenő, a Furettózás után a potyogás. Az októberi szublimálásról azt állítottam, amit leírtál. Egyébként azért nem használok oxálsavat, mert a szakirodalomban sok grafikon látható a hullási görbéről. Az első négy napon fiasmentes állapotban az atkák 30-40 százaléka esik le, a többi ezután. Akkor amikor nem tud bebújni a fiasba az öreg atka. Na ez hogy lehet, ha találkozik vele? Ha pedig be tud bújni, és még a kikelő méhek is csökkentik a koncentrációt, akkor ez az idő még több.
Tehát fiasmentes állapotban semmi kifogásom nincs a használatával kapcsolatban. Fogom is használni.  Fiasmentes állapot kell hozzá május-júniusban is a kezelésekhez.
 Ennyit a gyakorlatról.

Neo! Szerintem nem vagyunk egy véleményen. Az atka legkevésbé hordás idején jöhet be, ellenben hordás után sokkal nagyobb az esélye, mint máskor.

Fülemüle! Nálam április elejétől május közepéig volt hordás. Aztán három hét szünet, de kutatás ebben az időszakban semmi nem volt, pedig ekkor vettel el az akácot. Éppen végeztem, amikor jött a hárs. Tíz-tizennégy napig. Aztán a napraforgó eltüntette a kijáró népet. Erre három-négy hétre már  nem élt az a bizonyos család. Mikor jöttek be az atkák? Abban a néhány hordásmentes napban akác és hárs között? Miért? Helyük sem volt hová tenni a rabolt mézet, mert tele voltak akáccal. Hárson úgyszintén. Hordás közben raboltak? Én azt gondolom, hogy az atkás méh előszeretettel csatlakozik ahhoz a zúgó légifolyosóhoz, ahol intenzív méhmozgás van. Ez a család szemben volt a nyiladékkal, ahol bejönnek a gyűjtő méhek. Idegen méh ezzel a kaptárral találkozik először, ha betéved a méhesbe. Azt természetesen én is valóságosnak gondolom, hogy aztán az ilyen betévedő méh nagyon szívesen elkalauzolja az új gazdát oda, ahonnan lehet még mézet  hozni. Az eredeti családjához.

Voltaképpen elbeszélünk egymás mellett. A rablást nem említettem, legfeljebb kutatás lehet. De abban gondolom egyetértünk, hogy hordásban semmiféle "kalauzolás" nem lehet, az a hordás utáni időre jellemző. Amíg a virág leköti őket, tudjuk az egész kaptár elejét ki lehet nyitni, akkor sincs semmi baj. De erről a méhek közötti vendégeskedésről már írtam, abba most nem mennék bele.

" Egy.