ATKAIRTÁS, de ésszerűen

Hasonlóan gondolkodom én is, van pár elképzelésem az anyák zárkázására...
Anyarácsból lenne a zárka, csak a méretét illetően vagyok bizonytalan.
Mindenesetre több fajtát szándékozok kipróbálni a következő szezonban....

Mindenképpen anyarácsos zárkára van szükség. Talán a legjobb lenne petéztető tokkal, ami az anyát helyhez köti, de nem gátolja a fiasításban. Ezt lehetne használni nyáron és ősszel is. Kicsit drága minden családhoz petéztető tokot venni vagy gyártani, de lehet, hogy megéri, mert biztosabb megoldás, mint két anyarácsos választó között. Meg hát akkor is venni vagy gyártani kell +1 anyarácsos választót, ami megint plusz költség. Tulajdonképpen ősszel is le lehetne zárni az anyát üres, vagy alig mézes keretre, a 20. napon el lehetne venni és kiolvasztani az atkákkal együtt.

Idézetet írta: adamez2

a megoldás a fiasításmentes állapot mesterséges előidézése lenne, évente legalább két alkalommal.

Én pontosan ezt a technológiát igyekszem alkalmazni. Azonban más időpontban. Akáckor a fiasítást elviszem, és  az új anya 8 napos fiasa előtti időszakában kezelek többször, vagy tartós hordozóval. Az eredeti családot pedig oxálsavas tartós hordozóval kellene kezelni akác idején, amitől azért eddig nagyon irtóztam.

Szerintem ez túl korai ahhoz, hogy őszig ne dúsuljon fel túlságosan az atka. Akácra én csak egy sima anyakorlátozást végeznék (6 NB keretre), az akácmézhozam növelése céljából, ami kismértékben az atkák szaporodását is lassítja. A teljes fiasításmentes állapotot napraforgó végére kellene ütemezni, ekkorra szaporodik el az atka kritikus mértékben. Továbbá így elkerülhető a szerhasználat a termelési idő alatt.

Valahogy így nézne ki a védekezés tavasztól őszig:

1. Áprilisban és májusban építtető keretben fedett herefiasítás elvétele 1-1 alkalommal.
2. Akácra anyakorlátozás 6 NB keretre
3. Napraforgón anyazárás 1 keretre, 18. napon a keret elvétele és kiolvasztása
4. Napraforgó után 1-2 füstölés a nyitott időszakban (6-9 nap a keretelvételt követően)
5. Augusztusban alkoholos atkaellenőrzés és szükség esetén füstölés
5. Szeptemberben alkoholos atkaellenőrzés és szükség esetén füstölés
6. Októberben anyazárás 1 keretre (vagy zárkába) 20 napra, utána keretelvétel és kiolvasztás
7. Novemberben oxálsavas csurgatás zárókezelésnek

A fokozottabb anyavesztés kockázata miatt plusz tartalékcsaládokról gondoskodni kell.

A

Szerintem ez túl korai ahhoz, hogy őszig ne dúsuljon fel túlságosan az atka.

Nem ez a lényeg! A két fiasmentes állapot közötti időtartam hosszúsága. A napraforgós korlátozás esetén október és július-augusztus között sokkal hosszabb időszak van, mint július-augusztus és október között. Tehát itt napraforgó idejére lesz túl sok atka. Október és május között hozzávetőlegesen annyi fedett ciklus van, mint május és október között. Manapság ez december 21-től folyamatos fiasítást jelent.  Így egyforma mértékű lesz az atkaterhelés a két fiasmentes időszak között. A törzscsaládok kezelése esetén azonban, amelyeket minden fiasuktól megfosztottunk májusban, már barátságosabb elgondolás lenne az augusztusi ismételt fiasmentesítés, mint a hordáskori kezelés. Ekkor azonban három ilyen ciklusról lehet beszélni, ami már túl soknak is tűnik. A népességet mindenesetre a szaporítás biztosíthatja, tehát az akácon történő eredeti törzscsalád kijáró népének "letermelése"  (anyaferomonnal) sem irreális megoldás végszükség esetén. Úgy tudom, hogy az olasz méhészeknél ez a fajta mesterséges fiasmentes védekezés már napi gyakorlat, mert másként nem tudják megvédeni a méheiket.

WR!
Ez az elgondolás rengeteg sebből vérzik. egyszer majd nagyon meg fogsz lepődni.

Idézet

A nulla atkára törekedni nem csak azért nincs értelme mert sohasem fogod elérni, hanem azért sincs, mert ehhez a kezelések számát a többszörösére kellene emelni, ami hosszabb távon a méhcsaládnak ártani fog, az atkának viszont használni

Egyetlen egy alternatíva létezik csak, ez pedig a nullára való törekvés. Ugyanis a sorozatos mutációk révén ennek híján az atka fog győzni. Azonban nem adott évben kell nulla atkára törekedni, hanem a szaporulatot meghaladó irtást előidéző kezelések számára. Nyilván ezt sem tudod megállapítani, hogy hányadik kezelésnél van ez. De azt sem, hogy mikor  nem érted még el a szaporulatnak megfelelő mértékű irtást. Következő évben már észre fogod venni, és ekkor fogsz többet kezelni. Tehát a két év kezeléseinek száma hajszálnyira megegyezik azzal a kezelés számmal, amivel az első évben többet kezeltél volna. Magyarul ha idén többet kezelsz, akkor jövőre kell kevesebbet ugyanakkora atkaszint eléréséhez. Ha pedig mindkét évben emelt számban kezelsz, akkor megvalósítod az atkalétszám induló számának csökkentését, ami több év alatt az atka kipusztulásához vezet.

Idézet

a maradék atka még inkább hozzá fog szokni a szerekhez, még ellenállóbb lesz

Minthogy a két szám azonos, ezért egyértelműen hamis ez az állítás. Ha éppen eggyel többször kezelsz, mint amennyi a szaporulatnak megfelelő mennyiségű atka elpusztításához kell, akkor nyilván előállhatna ez a helyzet. Azért nem fog előállni, mert az atka kipusztul.

Idézet

Nálam ahogy eddig is, úgy most is nagyon jól működik az az elgondolás, hogy adott szint alá viszem az atka létszámát.

Ezzel az a baj, hogy nem tudod, hogy milyen szinten vagy. Meg tudod nekem mondani, hogy egy 200  családos méhészetben mennyi méhcsaládnál kell ellenőrizned az atkapotyogást ahhoz, hogy kiszűrj legalább egy családot, amelyik a kívánatos szint feletti atkalétszámmal rendelkezik akkor, amikor a családok 90  százaléka teljesen rendben van, de tíz százalék eljárt rabolni, és behozott egy csomó atkát?  Ha nem tudod megmondani, akkor egyértelműen hamis az állításod a jövőre nézve. Nos akkor mennyi ez a szám, magyarul hány családot szoktál minden kezelés után kontrollálni?

Idézet

A sűrű de nem kellően hatékony kezelés meg fogja bosszulni magát

Miképpen tudsz ritka kezeléssel nagyobb hatékonyságot elérni? Egyszerű logikai szabály az, hogy két , egyenként azonos hatékonyságú kezelés több atkát levisz, mint  egy kezelés. Az akác utáni kezelés sokkal rosszabb hatékonyságú lesz a fias jelenlétében, mint egy fiasmentes állapotban elvégzett kezelés. Akkor miként van ez?
Szóval nekem az a véleményem, hogy az elkerülhetetlen országos összeomlás pont emiatt a méhészi magatartás miatt fog bekövetkezni, nem pedig a szerek hatástalansága miatt.

Az enyém vérzik több sebből? Akkor amit írtál az mennyiből?  Mint már írtam, törekedhetsz a nullára, elérni sosem fogod, ebben teljesen biztos vagyok. Tehát, úgy lesz ahogy én írtam, kevesebb, de ellenállóbb atkáid lesznek, ergó még jobban fognak tudni szaporodni. Többet pedig azért nem kell kezelnem, mert nem engedem hogy olyan atkalétszám alakuljon ki, amit ne tudnék kordában tartani. Arra pedig külön befizetek, hogy az általad vázoltak szerint az atka ki fog pusztulni. Nem fog. Akkor sem ha megfeszülsz, és kétségbeesett technológiákhoz nyúlsz, mint fiasításmentes állapotok kikényszerítése stb.
Hogy ne tudnám milyen szinten vagyok? A kereteken lévő méhekből, az itt ott kivillázott vagy feltépett herefiasból, a higiénikus aljdeszkából szépen lehet látni hogy mekkora nagyságrendileg az atkapopuláció. Családonként!!! Annak nyilván semmi értelme sincs, hogy minden x-edik alatt van higiénikus, de ehhez nem kell sok ész. Az összes alatt kell hogy legyen, mert hiába rakom be az egyik alá, és ott van 20 atka, ha a másik családban ami alatt nincs higiénikus van mondjuk 500. Azon én is jót mosolygok amikor bedugdosnak minden tizedik alá papírlapot, és konstatálják hogy ennyi meg annyi. És ott vajon mennyi, ahova nem dugott papírlapot? 
Hogy neked mi a véleményed az engem teljesen hidegen hagy, mert az élet eddig minden évben engem igazolt. A szomszéd méhészetek ötször annyit kezelnek mint én, és érdekes módon októberre ott mégis tízszer annyi az atka mint nálam. Pedig ők sem erős paprikát használnak, hanem ugyanazt a 3 hatóanyagot amit én. És azt a több atkát sem tőlem rabolják.

Jót

A papírlap némi étolajjal bekenve valóban jól mutatja a kezelés hatására a lehullást. A higiénikus aljdeszkának azért több előnye is van ennél. De a papírlap a hullás ellenőrzésére kétségkívül jó.

A higiénikus aljdeszkának azért több előnye is van ennél.

Például?

Arra pedig külön befizetek, hogy az általad vázoltak szerint az atka ki fog pusztulni. Nem fog.

Azt nem gondoltam volna, hogy ezt ilyen nehéz belátni, ha a évente mindig egy darabbal több atkát irtok ki, mint amennyi a szaporulat, az bizony elfogy. Ha 25 az induló, akkor 25 év alatt. Ja, hogy az egyet sosem tudjuk megállapítani, hogy mikor van? Ez igaz. Azonban ha eggyel kevesebbet irtunk ki, mint a szaporulat, akkor a méhek pusztulnak ki. Mindkettő van azonban. Tehát ez csak úgy lehetséges, hogy az évek átlagában mindig a szaporulatnak megfelelő mennyiséget irtottuk ki. Egyszer többet, egyszer kevesebbet. Amikor többet irtottunk , na akkor léptük át a szerinted átléphetetlen határt. Ez pedig úgy szól, hogy a százból 99 helyett az ezzel ekvivalens ezerből 990 helyett, ezerből 991-et irtunk. Érvényes azt amit írsz, hogy nem nullázzuk le az atkát, hanem évek hosszú sora alatt fogyasztjuk el.

Jót mosolyogsz a papírlapon?

1 db higiénikus  alj 6000/db  1db A4-es 8ft/db
100 családnál az egyik 600000ft a másiknál 800 ft x 5 alkalommal max,ha mindenhová raksz , de nem kell midig.

4000 ft /év a papírból, ha 100 évig méhészkednék akkor is spórolnánk 200000 ft-ot.

Ennyit azért már nem tervezek,lehet az már büntetés lenne.

Nem kell lustának lenni,néha-néha végig kell papír lapozni mindet.

Igen, jót mosolygok, de ha figyelmesen olvastál volna nem azon mosolyogtam, hanem azon, hogy valaki tesz minden harmadik, negyedik, vagy akárhányadik család alá. És a többivel mi van? Egy ismerősnél pl. volt olyan, hogy minden családban hullott 200, és volt 6 olyan családja ahol pedig 1400. 
A 6000/higiénikusra ugyanazt tudom mondani mint bármilyen méhészeti felszerelésre. Én azt is magam csinálom, nekem pl. annak idején az egész kaptáram darabja mindenestől nem került 6000Ft-ba. Ha én úgy kezdtem volna méhészkedni hogy mindent megveszek, akkor az első pár évben bevételem sem lett volna, hanem a megvett árukkal kellett volna előbb nullszaldóra kerülni. Idehozta az MTZ az udvarba 4500Ft-ért köbméterét az éger rönknek, és abból készültek a kaptárak, keretek.
Persze most lehet azt mondani, hogy a munkám is pénz. Elvileg az, a gyakorlatban meg mégsem, mert a szabadidőmben csináltam, munka után, hétvégeken, amikor egyébként sem kerestem volna egy fillért sem. Pergetőre, furettóra stb. ez ugyanúgy igaz, természetesen azok nem fából készültek.
A papírlapra még annyit tudok mondani, hogy próbáltad volna meg bedugdosni nálam a kaptárak fenekére, ami tele volt építve rengeteg viaszpúppal. Legjobb esetben is kb. 5-10 centit lehetett a kaptárfenékre betolni a papírból. Vagy minden ősszel leemelgetem az etetéssel teli fiókot, utána a fészek fiókot, és lekaparom az aljdeszkát, hogy be tudjam tolni a papírlapot? Hát persze...
Néztem ilyen mutatványt, ami még szép benne, hogy a csávó sima A4-es lapot tett be, a fiók meg másfélszer olyan széles, tehát ami atka nem a lapra pottyant az mellé...

Előnye a higiénikus aljdeszkának, hogy a tálca kihúzása gyorsabb, könnyebb, mint a papírlapot ki-be tenni. Ha a tálca nincs bent plusz levegő-szellőzés biztosítható, valamint a lehulló atkák is kiesnek a rostaszöveten, ha nincs bent a tálca. Erre gondoltam Berci. Megjegyzem, nekem nincs, de két kiváló méhészbarátom is habkaptárokat használ, higiénikus aljjal, tetszett.

A jövő méhészetében szerintem már nem lehet higiénikus alj nélkül méhészkedni. Mondjon akár ki akármit. Az atkák megszámlálása sem fog valós eredményt hozni. Véleményem szerint ezért van az hogy sokan úgy gondolják, hogy náluk nincs atka, illetve, hogy jóval kevesebb potyog. (jah mert a méhek takarítottak és kihordták)
Ahogy az is igaz hogy régen működött hogy 100 családból megnéztek 20-at és levonták a következtetést. Szerintem ma ez már nem működik. Nekem nincs 200-300 családom, de meg is számolom az atkákat és nem csak ami az első 3 napban hullott.

jjh

A következő hétre hőmérséklet szempontjából alkalmas időt jósolnak atkaírtásra. Nem zárókezelésre... Sok helyen van még fiasítás a családoknál, járják a vizet és némi virágporhordás is tapasztalható.
Az atkával van más probléma is azon kívül, hogy a fiasításban van és pl. szárny nélküli méhek kelhetnek ki a sejtekből. Állítólag vírusokat is terjeszt...
De az is probléma része, hogy nem csak a fiasításban okoz kárt. Ugyanis az atka nem olyan, mint egy kullancs a bőrben. Azt az ember kiveszi a saját bőréből és ha sokáig is érezhető, látható lesz a helye de nem vérzik.
Az atka, az erős "rágóit" belevájja a méh kemény kitinpáncéljába és az onnan szivárgó hemolimfát fogyasztja. Ha lehullik a temérdek atka, a sérült méhek kitinpáncélja akkor sem gyógyul be. A sebből mindig szivárogni fog a méh "vére" és ez nyilván azt eredményezi, hogy a méhegyed nem él annyi ideig, mint amennyi ideig ideális körülmények között életben maradna.

http://www.cegledi.eu/html/haupttext_atka.html

Üdv. jani bátya

Véleményem szerint az A3-as méretű lap szükséges.
Még így sem fedi alulról teljes mértékben a fészket.
A tálcára helyezve olajjal lekenem + a tálca szélét is. (sima hungarocell)
Ha az atka a papírra vagy a papír mellé a tálcára potyog , vendégmarasztaló olajfilm
fogadja.