Hír-les

QUQURIQ!!!

Kakaskodásom óta, szerintem nem említettem meg a „zöldieket”…
Most sem akartam, de ihletet adtak…
Szerintetek? …ha a zöldieknél is olvasható lenne a fekete-fehér, átlapoznának felette?
Nem szeretnék megtudni, hogy mi is megy abban az érdekvédő egyesületben amibe évenként súlyos tízezreket fizetnek be tagdíjként?
Szerintetek nem olvassák vendégként a fekete-fehéret???,
Aki nem olvassa a zöldieket, az nem olvassa a fekete-fehéret és fordítva is igaz!
A zöldieknél nem mer senki írni az OMME-ról, mert rögtön számkivetett lesz!
Olvashattok, de nem írhattok, nem lehet saját véleményetek.
Akkor meg miért nem méhész könyvet olvasnak a kiscserkész kezdők, mint annak idején mi is tettük?
Ott minden le van írva feketén-fehéren, mint itt nálunk!
Közénk jöhetnek a zöldiek is, szívesen látunk mindenkit itt lehet véleményetek!
Így javulhat valakinek, valakiknek a kifejező készségük…
Mert ugye, odaát a zöldieknél, a nagyhangúak, demagógusok, mit tettek valaha is az OMME előbbre jutásában???
Tudom van egy pár közöttük, akik sohasem voltak OMME tagok…
Gyertek közénk, mutassátok meg, hogy hogyan is kell jól csinálni…
Ez ha valóra válna, mögétek állnánk!

Egy fekete – fehér Kiskakas!

Tudjátok, hogy a gyávaság és a megfontoltság között mi a különbség?
A gyáva visít, uszít, de nem csinál semmit, nem kezdeményez, hanem "én megmondtam", aztán lesi a potyát a "jó" lehetőséget.
A gyáva, üzletember módjára viselkedik, pedig az érdekvédelem nem üzlet.

A megfontolt gondolkodik, javasol és cselekszik és tudja, hogy az érdekvédelem a közös érdekeink védelméről szól, ahol bárkinek személy szerint csak akkor lesz jó, ha mindenkinek jobb egy kicsit a közös munkánk eredményeként.

Ki ki rakja be magát oda, ahova gondolja és aki érdekvédelemmel akar foglalkozni az ne legyen gyáva. Ha gyáva, akkor meg ne foglalkozzon érdekvédelemmel.

Már megint üvegmizéria?
Tisztelt Méhészek!
Közeleg a Karácsony.
Az OMME Kft. legújabb kedvessége, hogy állítólag nem lehet üveget kapni, a Piroda Kft-nél.
Ma többen hívtak, hogy lyukra futottak mit tudok mondani.
Én? Semmi közöm az üvegforgalmazáshoz.
Azért annyit, hogy a gyárban van üveg.
Mikor írom a sorokat, biztonságból én is felhívtam a Piroda Kft-t.
Tényleg nincs most üveg, de állítólag holnap 11 óra után lesz.
Nem ártana felírnák az illetékesek az OMME honlapjára, de ők inkább rohannak Gyulára!
Tényleg mi is lesz Gyulán?
Kihelyezett IB ülés, meghívott EB tagokkal.
Mi lesz a téma?
Mézhamisítás. Na végre, csak foglalkoznak vele, mégis az érdekképviseletünkben felébredt az önkritika.
Lesz még szó az OMME elnökének jogtalanul felvett fizujáról, meg arról, hogyan tovább, mivel nyugdíja is van, ezzel össze kéne fésülni. Még mielőtt valaki arra gondolna, hogy mit turkálunk más zsebébe, magánügy, megnyugtatásul közlöm, hogy a tagdíjunk meg közügy, abból csippent le nem kis szeletet.
A terepjáró ára valóban bruttó 6 millió (nem 9)ettől függetlenül minek az, egy kutatási programhoz.
Van még hírem, de az Gyula után, mert az érintett egészségét kívánom óvni, úhogy nem kotyogok.
A  pozíció vesztést a termál víz nem gyógyítja úgy sem.
Ezt a kérdést az OMME dominóban fogom folytatni.
Nagyernyei Attila

                                                            2015 a Talajok Nemzetközi Éve


“Egészséges talajokat az egészséges életért” jelmondattal indul útjára 2015-ben a Talajok Nemzetközi Éve, amely felhívja a figyelmet a tudatos és fenntartható talajművelés és tápanyag-gazdálkodás, a nemzetközi összefogás fontosságára.

2015-öt az ENSZ 68. Közgyűlése nyilvánította a Talajok Nemzetközi Évének, december 5-ét pedig a Talaj Világnapjának. A rendezvénysorozat fő célja, hogy tudatosítsa mindenki számára a talaj alapvető szerepét az élelmiszerbiztonságban, a fenntartható fejlődésben, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében és nem utolsó sorban az emberi életben.
A szervezők szeretnék felhívni a döntéshozók figyelmét is a hatékony stratégia- és jogszabályalkotás fontosságára a környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás és a talajvédelmi erőforrások fenntartható használatának területén.
Az ünnepi év során az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), valamint a Nemzetközi Talajtani Unió (IUSS) számos rangos eseményt szervez majd. A talaj évének nyitó eseményeit 2014. december 5-én rendezik New Yorkban, az ENSZ székházában, valamint Rómában és Bangkokban, a FAO székházában.
Számos országban, köztük Magyarországon is, megemlékeznek a Talaj Világnapjáról. A magyar nyitórendezvényt 2014. december 8-án Gödöllőn tartják. A talajvédelem jelentőségének tudatosítását hazánk is támogatja, és megfelelő figyelemmel kezeli a talajvédelem kérdéskörét mind a szakterületi stratégiák, mind a jogszabályok megalkotása terén.
A NÉBIH 2015-ben – az állandó szakmai rendezvények mellett – a lakosság számára szervezett programokkal szeretné majd felhívni a figyelmet a talajok szerepére a mindennapi életben, valamint a talajállapotok megóvásának fontosságára.

A magyar nyitórendezvényt 2014. december 8-án Gödöllőn tartják.

Laci!
Voltál a rendezvényen?

                                  Szigorodnak az élelmiszerek jelölésének törvényi előírásai!

A rendeletben kötelezően előírt információkat - mint a megnevezés, összetevők, nettó mennyiség, szavatossági idő - jól látható helyen, egyértelműen, az előrecsomagolt élelmiszerek esetén közvetlenül a csomagoláson vagy az arra rögzített címkén kell feltüntetni, a betűméret magassága pedig nem lehet kisebb 1,2 mm-nél.
A rendelet tartalmaz egy listát az allergiát okozó összetevőkről és alkotóanyagokról, amelyeket az élelmiszer összetevőinek felsorolásánál az adott anyag rendeletben szereplő egyértelmű megjelölésével kell feltüntetni. Ezeket az összetevőket olyan szedéssel - betűtípussal, stílussal vagy háttérszínnel - kell kiemelni, amely azt egyértelműen elkülöníti a többi összetevőtől. Ily módon akarják biztosítani, hogy az élelmiszer-allergiában szenvedő fogyasztók megfelelő tájékoztatásban részesüljenek - olvasható a közleményben.
A fagyasztott hús vagy hús- és halkészítményeknél a rendelet hatályba lépését követően a termék első fagyasztási időpontját is meg kell adni - idézi a közlemény Torsten Branert, a Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda partnerét. A jogász hozzátette: a fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében, mindazon húskészítményeken és halászati termékeken, amelyek azt a látszatot keltik, hogy egy teljes darab húsból vagy halból állnak, de valójában több darabból - törmelékhúsból - készültek, a gyártóknak fel kell tüntetniük a "darabokból formázott hús", valamint a "darabokból formázott hal" megjelölést.
A fentieken túl az eddig csak a marhahúsnál kötelező eredet-megjelölést 2015. április 1-jétől kiterjesztik a sertés-, juh-, kecske-, és baromfihúsra is.
2016. december 13-ától minden előrecsomagolt élelmiszeren szerepelnie kell a tápértékjelölésnek, amelynek legalább a termék energia-, zsír- és telített zsírsav-, szénhidrát-, cukor-, fehérje- és sótartalmáról tájékoztatást kell adnia - olvasható a közleményben.
A tájékoztatásban felhívják a figyelmet arra, hogy a rendelet hatálybalépése előtt forgalomba került vagy megjelölt, de a rendelet követelményeinek nem megfelelő élelmiszereket az adott készletek kimerüléséig továbbra is értékesíteni lehet. Minden egyéb élelmiszer további forgalmazása esetén, amelyek nem felelnek meg az élelmiszerek jelöléséről szóló rendeletnek, az élelmiszeripari vállalkozásokat a felügyelet tetemes pénzbírsága fenyegeti

Tisztelt Méhésztársak!
    Széles körben tudott volt, hogy a Tolna Megyei Méhész Egyesületben a tagok között feszültség uralkodott, ami a november 24-i rendkívüli közgyűlésen csúcsosodott ki. Az elnökválasztás után többen lemondtak a tisztségeikről, mert a megválasztott vezetőség olyan irányvonalat mutatott fel, amellyel a tagok egy része nem kívánt azonosulni. A legnagyobb nézetbeli különbség az OMME jelenlegi vezetőségének a megítélésében volt, de az elmúlt időszakban a személyes ellenségeskedés is növelte a válsághelyzetet.
   Az elmúlt hetekben egy kis csoporttal összefogtunk, és elhatároztuk, hogy szakmai alapokon, elhatárolódva a jelenlegi vezetés szakmapolitikájától, kérve az OMME vezetőségét, egy új egyesületet hozunk létre. Ennek következményeképp 2014 december 2-án megalakult az „OMME Gemenci Helyi Szervezete Szekszárd” méhész egyesület. Koller Zoltán kapott bizalmat az egyesület elnökének, aki eddig is megbízott elnöki szerepet töltött be, így már van gyakorlata az egyesület vezetésében. A megalakuláskor a taglétszám 31 fővel indult, de bizakodva nézünk a jövőbe.  Jelenleg az OMME helyi szervezeteként működünk és a közeli céljaink között szerepel, hogy hamarosan elérjük a 100 körüli létszámot, ami az önálló egyesület első momentuma lenne.
   Mint minden egyesület akkor kap értelmet, ha a tagok megtöltik azt élettel, így szeretnénk ezt mi is tenni. Reméljük, hogy barátságok alakulnak ki, és izgalmas szakmai estek, tartalmas előadásokkal. Az első klubesténken 2015 január 13–án kedden este 18.00 órai kezdettel Dr. Hegedűs Dénes a Méhegészségügyi kérdések témakörben tart előadást a szokott helyen, Szekszárdon a Tormay Béla u 18 szám alatt. Mindenkit szeretettel várunk.
   Dobosi Szilveszter

Veszti 1982!
Nem szeretnék több helyreigazítást kérni tőled!
Ezt írod:

"Az elnökválasztás után többen lemondtak a tisztségeikről, mert a megválasztott vezetőség olyan irányvonalat mutatott fel, amellyel a tagok egy része nem kívánt azonosulni."

A vezetőség így áll fel az új civil törvény szerint:
Elnök
Titkár
Gazdasági vezető
Kérlek a titkárt és a gazdasági vezetőt ne hozd hírbe, egyedül úgy tudom velem van gondotok, azt pedig én vállalom.
Megértésedet köszönöm.
Nagyernyei Attila

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj drasztikus emelése kiszoríthatja a hazai beszállítók termékeit a boltok polcairól


Az élelmiszer-termékpályát érintő olyan kormányzati, illetve országgyűlési döntések születtek vagy vannak kidolgozás alatt, amelyek az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó vállalkozásokat és azokat a mezőgazdasági (elsősorban kertészeti) termelőket is érintik, akik beszállítói a kiskereskedelmi láncoknak.

Nem vitatva a kormányzat szándékait, az ágazat szereplői attól tartanak, hogy ezen intézkedések negatív gazdasági hatása leginkább a beszállítókat fogja érinteni, mivel a piac logikája szerint racionális megoldás a teher kompenzálására a kiskereskedő által alkalmazott árrés növelése.

Mindez az olcsóbb importtermékek súlyának növelésével, illetve a magyarországi beszállítók nyomás alá helyezésével járhat az átadási áraik csökkentése érdekében. Ez elsősorban a kisebb magyar cégeket hozhatja abba a helyzetbe, hogy nagyobb mértékű árcsökkentést legyenek kénytelenek elkönyvelni annak érdekében, hogy a polcokon tarthassák termékeiket.

Az intézkedés érdemben veszélyeztetheti a magyar élelmiszeripar és a mezőgazdaság egyes ágazatainak (zöldség-gyümölcs szektor) jövedelemtermelő képességét.

Mindezek fényében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javasolja, hogy a Kormányzat tegye egyértelművé: az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelése a kiskereskedelmi láncok terheinek növekedését célozta, és nem fogadható el annak bármilyen mértékű áthárítása a fogyasztóra vagy a termék beszállítóira.

Ezt elősegítendő a Kormányzat helyezze kilátásba, hogy a kiskereskedelmi láncok árkialakításának gyakorlatát figyelemmel tartva minden lehetséges eszközt felhasznál, ha azt észleli, hogy a láncok megpróbálják áthelyezni a terheket a termékpálya más szereplőire, ezzel is védve a hazai élelmiszer-feldolgozással foglalkozó vállalkozások és mezőgazdasági termelők érdekeit.

Alacsonyabb ponthatár a fiatal gazda támogatásnál


Az Irányító Hatóság 86/2014 (XII.11.) számú közleménye értelmében a 2014. május 1. és május 15. között benyújtott kérelmeknél a minimum pontszám 90-re csökkent. Ezt a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Megjelent az Irányító Hatóság 86/2014 (XII.11.) számú közleménye az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2014. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 34/2014. (IV. 4.) VM rendelet módosításáról, valamint a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához 2014. évben igényelhető támogatás megítéléséhez szükséges minimális ponthatár leszállításáról.

A közlemény értelmében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2014. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 34/2014. (IV. 4.) VM rendelet módosítása a folyamatban levő eljárásokban, a jogorvoslati eljárásokban, valamint a peres eljárásokban is alkalmazandó. A módosítás fogalmi pontosításokat vezetett be.

A közlemény továbbá tájékoztatást ad arról, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának döntése értelmében a 34/2014. (IV. 4.) VM rendelet alapján 2014. május 1. és május 15. között benyújtott kérelmek esetében a minimum pontszám csökkent, azt 90 pontban határozták meg. Ezt a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A közlemény megjelenésével egyidejűleg hatályát veszti az Irányító Hatóság 50/2014. (IX. 14.) közleménye.

A korábbi 103 pontos határt a Miniszterelnökség az intenzív érdeklődésre tekintettel, illetve a kormány vidékfejlesztési céljaival összhangban szállította le.  Ennek eredményeként mintegy nyolcszáz fővel több fiatal gazda részesül induló támogatásban. Így négy támogatási körben összesen mintegy 60 milliárd forint áll rendelkezésre, több mint 5000 ifjú gazdálkodó versenyképességének növelésére. Ebből 24,5 milliárd forint összegű támogatást már a Miniszterelnökség mint Irányító Hatóság ítélt meg a fiatal agrárszakembereknek.

A pályázat célcsoportjaként azokat a 18 és 40 év közötti ifjú gazdákat jelölte meg a Miniszterelnökség, akik először kezdenek gazdálkodni mezőgazdasági üzem vezetőjeként, megfelelő szakmai tudással, végzettséggel rendelkeznek, és vállalják, hogy gazdaságukat legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vezetik.A támogatás a vállalkozás elindításához, a birtokszerkezet átalakításához, a mezőgazdaságban dolgozók korösszetételének javításához valamint a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez járul hozzá.

A 2014-2020-as vidékfejlesztési programban is fontos célkitűzés a fiatal gazdák támogatása. A munkaerő-igényes ágazatokba történő intenzív forrásbevonás erősíti a vidék munkahelyteremtő és megtartó-képességét, stabil jövedelmet biztosít a mezőgazdaságból élők számára. Az előttünk álló uniós ciklusban Magyarország közvetlen támogatási keretének maximum 2 százalékát, továbbá a Vidékfejlesztési Program keretének várhatóan mintegy 6 százalékát is a fiatal gazdák támogatására fordítja.

Nem támogatja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a földadót


A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) semmilyen mértékben és semmilyen formában nem ért egyet a termőföld megadóztatásával. Az erről szóló határozatot a Kamara Országos Elnöksége egyhangúlag fogadta el 2014. december 10-i ülésén.

A NAK a Település Agrárgazdasági Bizottságok elnökeinek bevonásával országosan felmérte az önkormányzatok földadóval kapcsolatos elképzeléseit. A visszajelzések alapján megállapíthatjuk, hogy mintegy félszáz település vezetése tervezi a földadó kivetését. Az érintett önkormányzatok nem egységes elvek mentén állapítanák meg földadót, a legtöbb esetben hektáronként vagy aranykoronánként határoznák meg az adó mértékét.

A NAK határozott véleménye szerint a földadó több szempontból is aggályos. Az adót a földtulajdonosok előbb-utóbb továbbháríthatják a földhasználókra, így fennállhat az az eset, hogy a földhasználóknak közvetlenül az iparűzési, közvetve pedig a földadót is meg kell fizetniük. További problémát jelent, hogy a földadó forrást von ki a mezőgazdaságból.

Ez a méhészklub, vagy az agrárkamara hírcentrum? Ha szükségét érzed ennek, lehetne egy hozzászólásban három szolid linkkel?
Köszönöm!

"Nem támogatja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a földadót"

MI A ROSSEB VAN,NYÚL VISZI A PUSKÁT!
Annak tesznek be aki létre hozta őket?
Nem értem én ezt.