A negatív tendencia ellenére Magyarország továbbra is méznagyhatalomnak számít, mert 20 ezer méhész 93 négyzetkilométernyi területén 1 millió 200 ezer családot tart, ami négyzetméterenként 13 családot jelent, akik éves szinten 30 ezer tonna mézet termelnek.
93000 km2*1000*1000= 93000000000 m2 / 1200000=77500 m2 azaz 7,75 ha/család az én számításom szerint!
Ez így egy jó matek, az újságíró (vagy a "szedő", esetleg a korrektor) volt a hülye, hiszen valóban trianon-nyomorította kis hazánk minden négyzetkilométerére közel 13 (pontosan 12,90322580645161) méhcsalád jut. A hülyeség, hogy a négyzetkilométer helyett négyzetmétert írtak.
Ezt követően viszont Laan levezetése felesleges, hiszen a kérdés a területre jutó méhcsalád-szám volt, senki nem írt az 1 méhcsaládra jutó területről, ugyanis ha 1 200 000 méhcsalád jut 93 000 x 100 hektárra, akkor egy családra ugyan valóban 7,75 hektár jutna, ám minket ehelyett az érdekelt, hogy milyen a méhsűrűség négyzetkilométerenként...
Levezetném: a terület 93000 km2; állítólag 1 200 000 TIR-ben regisztrált méhcsaláddal , azaz ha elosztom a méhcsaládok számát a rendelkezésre álló területtel, akkor az előbbi, közel 13 méhcsalád/km2 a megoldás.
Innen persze következik, hogy az 1 km2= 1 000 000 m2 terület-adatból és a méhcsalád-számból valóban a 7, 75 hektár/ család terület jut, az ország teljes területét véve alapul. Nem ennyi a valóban rendelkezésre álló terület, hiszen hazánk összes területe 2018-ban eszerint alakult (1 000 ha-ban):
szántó kert gyüm. szőlő gyep mg.-i ter erdő nádas halastó termőter. műv alól kivett Összes
2018 4 333,7 45,4 94,0 71,5 799,3 5 343,8 1 939,7 35,5 36,6 7 355,6 1 947,8 9 303,4
https://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/tabl1_3_1.htmlLátható, hogy a méhek által hasznosítható terület jóval kevesebb, mint az összes, ezért csalóka a közel 13 család/km2, vagy 7,75 ha/család adat, hiszen a hasznosítható területre több, mint duplája, akár háromszorosa juthat, valamint következik az is, hogy a szántóból is legfeljebb az egyharmada terület kultúrái attraktívak a méhek számára, szőlő, gyep, nádas, halastó kivehető a termőterületből, az erdő kb. negyede, harmada szolgálhat nektárral, s a művelés alól kivett területek sem szolgáltatnak jelentős méhlegelő-területet...
Így viszont a "matek" további árnyalásra szorulhat, s ideje is lenne kimatekozni, hogy miért kell azt mondanunk: Magyarország a méheltartó-képesség határát már a milliónyi méhcsaláddal is átlépte, ilyen családszám mellett elengedhetetlen az etetés, hiszen még kedvező időjárás esetén sincs elegendő elérhető nektárforrás.
Sokan látják jól, de ha Jenő számait tekintjük hitelesnek, akkor az adatok lekövetése azt bizonyítja, hogy mézünk jelentős hányada nem nevezhető természetes méznek. Kemény dolog ez, megérne egy misét, hogy szabad-e nálunk megpendíteni a beporzási válság és a "honey authenticity" kérdését.
Ezen érvrendszer mentén ver a víz, amikor a szakminiszter ilyet ír a "Szövetségben a magyar mézért" választási kampánykiadványban, hogyaszongya:
"Kívánom, hogy minél többen kapjanak kedvet ehhez a különleges hivatáshoz....."