Ezt kifejtenéd egy kicsit részletesebben? Mik a tapasztalataid, miért tartod jobbnak, milyen munkafolyamattól kímél meg stb,stb...
Szinte az összes őszi és tavaszi munkától megkímél.
Egyszer már írtam róla, leírtam az előnyöket és a hátrányokat. Igazából hátránya csak 1 van (illetve lesz még egy), de ez is csak addig tűnt hátránynak amíg bedőltem a fórumokon olvasott hülyeségeknek, amikor megbizonyosodtam magam a dologról akkor már nem. Az egyetlen elvileg hátrány hogy tavaszra több atkád lesz. De az a helyzet hogy nem lesz, legalábbis nem annyival hogy ne érné meg.
Ha egy fiókon teleltetek, akkor ugye októberben elveszem az összes fias lépet, a helyükre a méztérből szinte alsó lécig töltött mézes keretek kerülnek, plusz az a 2-3 virágporos ami a fészekben volt. Tehát tulajdonképpen meg kell cserélnem a felső fiókot az alsóval, meg néhány keretet elrendezni (harmadik fiók már rég nincs, azt ugye napraforgó után már nem viszem vissza). Ez egy csomó munka, és csak annyi előnye van, hogy nem lesz fiasításom októberben, meg talán novemberben sem, hiszen a lépekben nem nagyon van hely erre, a mézesek tele vannak, a virágporosak meg betűzve, úgy nem áll neki fészket készíteni hogy az a 2-3 lép ami alkalmas a petézésre az szét van tűzdelve szanaszét a fiókban. Plusz szinte minden keretben sok méznek kell lenni, mert noha enyhék a telek, de erre nem lehet bazírozni, a telelés az telelés nem hazárdjáték. Ha nincs bennük elég méz, és népes a család, akár el is fogyhat, ha meg hideg van, nem tudnak léputcát váltani, éhen halnak. Láttam már hunorban éhen halt családot, nem is egyet. Aztán jön a tavasz, lesni kell hogy mennyi az élelem, milyen ütemben fogy, meg hogy mikor kell feltenni a mézteret, felhúzni a fiast, megint csak munka.
Két fiók. Ha két fiókon teleltetek, kicsapatom a szotyit, és megkezdem a téli készlet feletetését. Ezt ugyanúgy behordják a méztérbe, azzal a különbséggel, hogy már nem szórják szét mindenhova, hanem inkább a középső lépekbe koncentrálják. Az alsó fiókban zajlik tovább az élet, tehát
nem a fiasítás és a virágporhordás terhére történik a téli készlet feletetése, hanem azzal párhuzamosan (tőle függetlenül), azokat nem zavarva. Ősszel nem én döntöm el hogy mennyi virágport hordanak be, meg hogy mennyit fiasít az anya, hanem ők maguk. Eleve valamivel népesebben fognak bemenni a télbe mint egyébként. Tehát ősszel nem csináltam semmit, nem vittem semmit sehova, nem pakolásztam sem a fiókokat sem a kereteket, csak etettem és atkát irtottam. Vagyis a betelelés nevű munkafolyamatot megspóroltam.
Hogy a fürt télen hol helyezkedik el az a népességtől és az élelem mennyiségétől függ, általában a két keretsor között, tehát a brigád egyik fele az alsó, másik fele a felső keretsoron van.
Közeledik a tavasz. Mivel korlátozott a keretszám (szűkebb a fiók), viszont a függőleges méretük magasabb (2 keretsor) ezért több méh van egy léputcában, ezen okokból, meg a kaptár tulajdonságaiból adódóan is melegebb van, plusz van bőven virágpor, van bőven méz, van bőven üres sejt, így az anyák már akkor elkezdenek petézni, amikor mondjuk egy fekvőben még simán a fürtben pihennek. Előtte ilyet nem nagyon tapasztaltam hogy nagyobb a kitelelő népesség a beteleltnél, mert általában fordítva szokott lenni, vagy legalábbis nem több.
Jönnek a melegebb napok, szépen fejlődnek, hiszen annak minden feltétele adott. Nem kell azt lesnem, hogy mikor kell mézteret feltenni, hiszen le sem vettem. A tavaszi fészekbővítés nevű munkafolyamato(ka)t is megspóroltam, a méhek elvégezték helyettem.
Akkor kell először a kaptárba nyúlni, amikor már hordás van repcéről. Bár ez sem egyértelmű, mert aki nem akar ilyenkor anyát zárni annak még ilyenkor sem kell, csak akkor majd válogathatja a fias kereteket pörgetéskor.
És itt jön a második hátránya a két fiókos teleltetésnek. Ha anyát akarok zárni repcén, akkor azt bizony meg kell keresni, mert a két keretsoron akárhol lehet, alul és felül is. Vagy, ki kell válogatni a kelés előtt álló fiasokat, és azokat lezökkentve, átnézve kell a rács fölé tenni, hogy nehogy az anya az anyarács fölé kerüljön. Tehát nem a fiasítás korlátozása miatt kell a rács, hanem azért, hogy el tudjuk venni a repcét, ne legyen a hordás végére a méztérben fiasítás. A fészek méretét nem korlátozzuk, épp ellenkezőleg, inkább növeljük, széthúzzuk két fiókra.