Országos Magyar Méhészeti Egyesület
Dr. Mészáros László elnök
Mészáros József hivatalvezető
Rádi Tibor Et.B elnök
részére
Tárgy: FELLEBBEZÉS az OMME Etikai Bizottsága 4/2015Et.B. állásfoglalása ellen, amelyet csatolt file tartalmaz
FELLEBBEZEK az OMME Etikai Bizottsága 4/2015Et.B. állásfoglalása ellen a KÜLDÖTTGYŰLÉSHEZ,
mivel az Etikai Bizottság a tárgyi ügyben nem a hatályos, tehát 2005 évi küldöttgyűlésen elfogadott és bíróság által is bejegyzett alapszabályban foglaltak szerint járt el.
Idézet a hatályos alapszabályból:
VII.
Az Etikai-Fegyelmi Bizottság
1. Az Egyesület Küldöttgyűlése 4 év időtartalma 3 tagú Etikai-Fegyelmi Bizottságot (elnök és 2 tag ) választ. A Bizottság szükség szerint tartja üléseit.
az OMME Etikai és Fegyelmi Bizottsága a rá vonatkozó szabályzat alapján 3 tagú tanácsban jár el. A Magyar Köztársaság jogrendje a tanácsban való eljárás során a bizottsági tagok együttes jelenlétét írja elő.
A tárgyi állásfoglalás még nevében sem határozat.
A tárgyi állásfoglalásból nem derül ki, hogy hol és mikor tartották az ülést, kik vettek azon részt, milyen módon folyt le az ülés és hogyan született, milyen szavazati aránnyal a döntés.
Mindezeken túl tartalmilag is elfogadhatatlan az állásfoglalás.
Az alapszabály, sőt az egyesületekre vonatkozó jogszabály is előírja, hogy az egyesületi tisztségviselők, egyesületi szervek közérdekű tevékenysége a tagság számára egyértelműen megismerhető és átlátható legyen.
Ha ez súlyosan sérül, akkor nyilvánvalóan sérül az alapszabályban, sőt jogszabályban biztosított joga az OMME tagságának. Ha sérül, akkor etikai felelősség azonnal felmerül, hiszen mit mond állásfoglalásában az Et.B:
Fegyelmi vétséget követ el aki:
e) az alapszabály vagy Egyesület testületi szerveinek határozatát megszegi.
f) magatartásával a Méhészegyesület szerveinek szabályszerű működését veszélyezteti.
g) Az egyesületről, annak munkájáról valótlant állít, rossz hírét kelti és e hírverésével az Egyesületnek erkölcsi vagy anyagi kárt okoz.
A küldöttgyűlési beszámolót az OMME központi irodája állítja össze, de az OMME IB és az OMME EB is átolvassa, megvitatja és határozatban elfogadja, majd a Küldöttgyűlés elé terjeszti.
Az etikai eljárás megindítására vonatkozó kérésem kifejezett és konkrét volt abban a tekintetben, hogy sem a küldöttgyűlés tagjai számára kiküldött beszámolóban, sem a küldöttgyűlésen magán nem ismertették a Magyar Méhész kft gazdálkodásával kapcsolatos tényeket és adatokat. Továbbá az OMME Magyarország Kft gazdálkodásával kapcsolatos beszámoló is mellőzte a kellő konkrétumot és a beszámolóban leírt és a küldöttgyűlésen elhangzott adatok nem felelnek meg a kft. mérlegében szereplő adatoknak.
A testületi felelősség is lehet etikai felelősség. Ez alól a testületnek csak azok a tagjai mentesülnek, akik bizonyítható módon nem vettek részt az üléseken pl. dr. Fendrik Péter, Terjéki Zoltán, továbbá azok, akik kifejezett módon bizonyítható más véleményüket megfogalmazták és az egyesület szerveinek tudomására hozták. Következésképen az OMME Intéző Bizottságának tagjai és az Ellenőrző Bizottságának tagjai, amennyiben részt vettek a bizottsági üléseken, továbbá a küldöttgyűlésen, és ezen alkalmakon nem fejtették ki egyértelműen külön véleményüket, akkor a felelősségben egyetemlegesen és személy szerint is osztoznak.
Etikailag kifejezetten aggályos, ha az egyesület szervei nem adnak korrekt, pontos és kimerítő tájékoztatást az OMME tulajdonában álló vállalkozás(ok) gazdálkodásáról a küldöttgyűlésen és a küldöttek számára kiküldött beszámolóban.
Nem is értem az Etikai Bizottság azon kifogását, hogy nem elég konkrét az aggály, amit én mint panaszos megfogalmazok. Mivel nem kaptunk kelő információt, sőt a kapott információk ellentmondásosak, ezért a miféle aggályt vagy alapos gyanút fogalmazhatnék meg azon túl, hogy feltételezhetően okkal nem kaptunk alapos és egyértelmű tájékoztatást? Milyen alapon fogalmazzak meg például (Isten ne adja) alapos gyanút a mérleghamisítás vagy akár hűtlen kezelés vonatkozásában, ha nem is kapunk megfelelő információt? Önök szerint pl a nyomozó hatóság mennyi irat áttekintése és tanúk vallomása alapján mer bármikor alapos gyanút megfogalmazni? Rajtam kérik számon, hogy etikai vizsgálati kérelmemben alapos gyanút nem fogalmazok meg! Nonszensz ilyet tőlem elvárni, de nonszensz azt is elvárni azt is, hogy csak az esetben van alapja etikai vizsgálatnak, ha alapos gyanú van jogsértésre.
Alapos a gyanúm arra, hogy alapos okkal kaptunk hiányos tájékoztatást.
Ennél konkrétabban az etikai alapját a vizsgálati kérelmemnek megfogalmazni nem lehet, de ez nem egyszerűen elégséges, hanem kimerítően alapos.
Viszont azt az Etikai Bizottságnak a feladata, hogy számon kérje az egyesület azon tisztségviselőit akik részt vettek az írásos beszámolóról hozott döntésekben és a küldöttgyűlés elé való terjeszthetőségében és hiányosan tájékoztatták az egyesület küldöttgyűlésén is a küldötteket. Nyilvánvaló, ha egyértelmű bizonyítékkal rendelkeznék alapos gyanúra valamely büntető törvénykönyvi tényállás tekintetében, akkor nem az Etikai Bizottsághoz fordulnék, hiszen kötelességem lenne más jogi lépések megtételére, ahogy az Etikai Bizottság tagjainak is kötelességük lenne azt megtenni. Következésképpen nonszensznek tartom az OMME Et.B állásfoglalását abban a tekintetben, hogy az OMME gazdálkodásának egy nagyon fontos szeletével, konkrétan a Magyar Méhész kft és OMME Magyarország kft gazdálkodásáról adott hiányos tájékoztatást nem tekinti etikai vétségnek és panaszomat nem is kívánja tárgyalni.
Rendkívüli módon meglep az Et.B tárgyi állásfoglalása abban a tekintetben is, hogy nevesítetten és külön kiemelten kértem a két gazdálkodó szervezet ügyvezetőjének Egyed Árpádnak továbbá az OMME elnökének dr. Mészáros Lászlónak a felelősségének a megvizsgálását az információk nyújtásában tapasztalt anomáliák tekintetében és ezen kérésemet se tekintette elég konkrétnak.
Tisztelettel
Csuja László
OMME tag
Utóiratban bemásolom az etikai vizsgálati kérelemem teljes szövegét:
OMME
Etikai Bizottsága
Rádi Tibor úr
elnök
Tárgy: Etikai eljárás kezdeményezése az OMME Intéző Bizottsága/Elnöksége és a Ellenőrző Bizottság ellen a Magyar Méhész kft és az OMME Magyarország kft. gazdálkodási eredményeiről való tájékoztatás elmaradásának ügyében.
Tisztelt Elnök Úr!
Több forrásból származó információ szerint a Magyar Méhész kft-nek a NAV-hoz küldött adóbevallása és a Küldöttgyűlésnek 2015 március 12-én kelt és postán küldött dokumentumban írott számadat között több mint 10 millió Ft fölötti az eltérés. Kérem annak hiteles vizsgálatát és bizonyítását, hogy ez az információ megalapozott-e!? A Magyar Méhész kft záró mérlege nélkül nem értékelhető megfelelő módon sem az OMME Magyarország kft, sem az OMME mérlege.
Az Intéző Bizottság/Elnökség, sőt az Ellenőrző Bizottság sem mutatta be a Magyar Méhész kft-nek a NAV-hoz leadott adóbevallását és mérlegét az Országos Vezetőség és a Küldöttgyűlés számára.
Az Intéző Bizottság/Elnökség sőt az Ellenőrző Bizottság sem mutatta be a OMME Magyarország kft-nek a 2014 évi gazdálkodásáról szóló pénzügyi jelentését az Országos Vezetőség és a Küldöttgyűlés számára.
A Küldöttgyűlés tagjainak 2015 március 12-én kelt és postán küldött dokumentumokból sem a két gazdálkodó szervezet gazdálkodásáról nem lehetett korrekt képet kapni, sem az OMME gazdálkodásáról, következésképpen az OMME Küldöttgyűlésén jelenlevők hiányos információk alapján döntöttek. A 2015 március 28-i Küldöttgyűlésen több küldött kérése ellenére sem kaptak a küldöttek választ arra a kérésükre, hogy mutassa be a levezető elnök vagy a vezetés bármely tagja az OMME Magyarország Kft pénzügyi beszámolóját.
Kérem a határidők betartásával kivizsgálni, hogy az két gazdálkodó szervezet ügyvezetőjének Egyed Árpádnak továbbá az OMME elnökének dr. Mészáros Lászlónak, továbbá az OMME Intéző Bizottságnak/Elnökségének valamint az OMME Ellenőrző Bizottságnak milyen felelőssége van ebben az ügyben.
Tisztelettel
Csuja László
az OMME küldötte
a Gödöllői Méhészegyesület
elnöke