Egy könyv vagy dokumentum feldolgozása nagyon sokféle lehet, és különböző szintű. A kézből befényképezett okádék minőségtől, az egyforma méretűre vágott, középre rendezett, pontosan függőlegesbe forgatotton keresztül a szövegfelismerőzött, szinte nyomdai minőségűig. Egy biztos, én fotózott anyagból nem szívesen csinálnám. Íves és ferdén véletlenszerűen álló lapokról, vegyes torzítás, változó betűméret, fényerő stb... A szkennelés bár lassabb, az üveglapra kényszerítés rengeteg későbbi problémától mentesít, ha ugye az elérni kívánt cél ezt megkívánja. Találni a neten kimondottan erre a célra készített fotóállványokat is, amik az említett hibákat kiküszöbölik, de pl. nekem nincs.