Méhlegelő

Szóval az történt, hogy három éve vettünk egy kis félmaroknyi takarmánykukorica magot, ez olyan mag amiből az ember ősszel szépen kiválogatja a szép szemeket és következő évben újra el lehet vetni.

Szerintem átvertek a maggal.
Egy szabad virágzású kukorica fajta (pl. nyolcsoros) elvileg korlátlanul újravethető anélkül, hogy jelentős minőségi romlás következne be.
Gyerekkoromból emlékszem, kiválogattuk a legszebb fejeket, az volt a következő évi vetőmag, ment ez sok éven keresztül.
A hibrid vetőmag jellemzője, hogy néhány generáción belül leromlik.
Valószínűleg utóbbit adtak el Neked.

Kedves Lajos!

A legnagyobb tisztelettel a szaktudásoddal kapcsolatban, azt kell mondjam, nem olvastál szövegértően.

Sajtkukacnak -aki a  Manica sajtkukaciensis körtefángomba legavatottabb hazai szaktekintélye-, a kukorica golyvásüszöggel és egyéb növényvédelmi problémával gyűlt meg a baja, nem a genetikai leromlással.

Képein mindez jól látszik, s most hadd legyek lusta és tegyem fel "egy piszkos kézzel"azt a választ, melyet megírtam, ám érdemleges kedv híján el se küldtem a körtefángomba szakértő kicsiny Kitinnek. Újabban múlóban a késztetésem okosítgatni a tárgyban, hogy milyen buktatókkal találkozik az avatatlanul, zsigerből biotermeszteni szándékozó gazda.

A méhész nincs oda a különböző vegyszerekért ezért el is határozza, hogy a saját kertjéből száműzi a permetező készüléket és semmilyen csávázott magokról sem akar hallani.
Így is lett!
Szóval az történt, hogy három éve vettünk egy kis félmaroknyi takarmánykukorica magot, ez olyan mag amiből az ember ősszel szépen kiválogatja a szép szemeket és következő évben újra el lehet vetni. Szépen gyűlt is a mag, tavasszal már hatalmas területre sikerült vetni belőle.Szépen fejlődtek is a kukoricaszárak Az eredmény sem maradt el, nem lett belőle az ég világon semmi. Kb egy vödörre való, a többi mind az enyészeté lett....

Látja, barátom, ha nem a  Manica sajtkukaciensis termesztésével veszkölődik, akkor esetleg kérdezhetett volna a kukorica növényvédelmi problémáiról, a kockázati tényezőkről, sőt, akár a golyvásüszög-termesztés és -értékesítés lehetőségeiről is...

Tudja, a nemes elhatározásoknak akkor van értelme, ha a szándék és a lehetőség köszönő viszonyban van. Aki takarmánykukoricát akar termesztenini, annak előbb nem árt tanulmányoznia a kórokozókkal, kártevőkkel kapcsolatos lehetőségeket sem. Ha ökológiai termesztésbe akar vágni, akkor az ökológiai termesztés lehetőségeit, módszereit sem szabad kihagyni. Ha nem tanulta, kérdezhet. Persze akkor, ha van kitől.

Ha nincs kitől, akkor meg úgy járt, marad a vödörnyi kukorica-termése, mely termés legnagyobb problémája nem is csak a golyvásüszögben keresendő, hanem főleg rovartani gondokban, némi másodlagos gombakártételben, s elsősorban a termékenyülési problémákban keresendő. Ezen problémák a golyvásüszög kártételén kívül elsődlegesen nem gombás megbetegedések következtében jelentkeztek, hanem legvalószínűbb, hogy akár kukoricabogár-imágók érési táplálkozása következtében, akár a gyapottok bagolylepke lárvakártétele miatt (mindkettő a "bajusszálak"=bibeszálak fogyasztásával kezdi...
Az üszög is jelen volt, de a véletlenül megtermékenyült csöveken kiválóan látszik a kukoricamoly kártételének nyoma is, mely következtében a Fusarium gomba is szép, rózsaszín telepekkel hálálta meg a biomezőgazdálkodást.

Amúgy meg a javaslatom: ha a golyvásüszög ilyen mértékű állománykárt képes okozni, akkor több lehetősége is van, nevezetesen
1. nem termel kukoricát
2. utánanéz és megtanulja, miért használták, használják a parasztok a vetésforgót
3. keres üszöggel szemben toleráns vagy rezisztens hibrideket
4. tanulmányozza és a tudás elsajátítása után alkalmazza a rovarkártevők ellen használható biológiai módszereket
5. ha még ez sem működik, lemond az ökológiai termesztésről

Lenne még egy hatodik lehetőség is, ahhoz viszont paradigmát kellene váltania a jó Sajtkukacnak.

Íme egy lehetőség:

Minden éremnek két oldala van, ha elhanyagoljuk a harmadikat. Ami valakinek kár, az másnak akár haszon is lehet. A kukoricaüszög egy igen fontos úgynevezett modellszervezet, különböző genetikai vizsgálatok esetén. Mivel az egész genetikai állománya ismert, a gazda-parazita kapcsolatok kutatására használják. Ismert biotechnológiai felhasználása is, több szerves savat szintetizáltatnak vele.

Sokkal fontosabb viszont a kulináris felhasználhatósága:

„Cuitlacoche” az azték neve a fiatal, golyvának, amely a kukoricacső fertőzésekor alakul ki. Közép-Mexikóban a „cuitlacoche” drága élelmiszer-csemege, melyet tradicionálisan régóta fogyasztanak, leginkább quesadillákban, vagy egyéb tortilla alapú ételekben. Mexikó városban 400-500 tonnát adnak el belőle évente, július és augusztus között. Ára lényegesen magasabb, mint a nem fertőzött kukoricáé. Jelentősége vetekszik más keresett gombákkal, mint például a laskagomba, shii-take vagy kucsmagombafajokkal. Egyedi íze és magas tápértéke (fehérjetartalma) miatt egyre inkább nő a kereslet iránta, különösen a vegetáriánusok körében. A gombának erős aromaanyagai vannak, mint a 3-hidroxi-4,5-dimetilfurán-2(5H)-on, vagy ismertebb nevén szotolon. Az USA-ban, sok divatos mexikói étteremben levesekhez, előételekhez, húsételekhez használják fel. Arról is van információ, hogy az USA-ban szándékosan fertőzik a kukoricát golyvás üszöggel az étkezési felhasználás érdekében. Még ’mexikói szarvasgomba’, ’azték kaviár’, illetve ’kukorica-szarvasgomba’ nevekre is átkeresztelték a kukoricaüszögöt, hogy így csábítsák fogyasztására az embereket. Konzervként is árusítják.

https://www.amazon.com/Goya-Foods-Cuitlacoche-Mushroom-Ounce/dp/B005F5K42E

https://mycognosis.com/cultivating-corn-smut-ustilago-maydis/
https://mycognosis.com/cultivating-corn-smut-ustilago-maydis-part-2/
http://mycognosis.com/wp-content/uploads/2017/08/huitlacoche.pdf

Van még sok irodalmi hivatkozás is, van az arcivumomban termesztési technológia is, de egyelőre legyen ennyi elég gondolatébresztőnek.

Kíváncsian várom, mire jut a gombák iránt oly fogékony barátunk az új kihívással kapcsolatosan...

Kíváncsian várom, mire jut a gombák iránt oly fogékony barátunk az új kihívással kapcsolatosan...

Nem kell azt várni, megmondom én nagyon gyorsan: az egyes lehetőséget választom tehát nem termelek többet kukoricát!
Köszönöm a választ, érdekes dolog ez!
Volt egyébként vetésforgó alkalmazva, búza is szokott lenni meg más is.
A kihívás egyébként továbbra is fent állt, nem kis területről van szó. A diagnózis felállítása után még le is kellett kaszálni, ezután nagy kazlakba gyűjtöttem, hogy becipelhessem őket ám amikor
beindítottam a traktort közölte, hogy éppen szabadságon van és csak egy nagyjavításért cserébe hajlandó csak beczipelni nekem az értékes árut.
idő közben az eső is eleredt így még tovább fokozódott a kihívás, jól beáztak a kazlaim így még egy kis pluszmunkára lett volna szükség, hogy a kecskék ne fintorogjanak a kazlak láttán.
 Úgyhogy napokig a traktort szereltem, szép új hengerfejtömítést csináltam rézből, ezek után már nem volt akadály, fedél alá került végre a kukoricaszár és a méhész végre megnyugodhatott, már csak annyi teendő maradt, hogy ki kell osztogatni a kecskéknek és majd ők felfalják szőröstül-bőröstül.
A szántás folyamata következik és az egyszer biztos, hogy itt takarmánykukorica többet nem lesz, mert elment tőle a kedvem. Az a szerencse, hogy csak egyszer kapáltam meg.
A méhek viszont jól jártak, mert finom vegyszermentes kukoricapollennel tölthették fel kosárkáikat :-)
Valami más növény termesztésén kell gondolkodnom.

virágzik a dió is!

Szia Kitin!

A kép alapján én oda lucernát vetnék.
Bár nincs mezőgazdász végzettségem.

"virágzik a dió is!"
Jó neked Zoli, legalább kapsz egy esélyt arra hogy ne maradjon el a karácsonyi diós beigli.
Sajna nálam úgy néz ki, ha diós töltelékkel akarom a karácsonyi finomságot hát a piacra kell mennem. Jövőre valamit ki kell találnom mert a tavalyi "fél" termés után úgy néz ki az idén az egészet elvitte a "feketekór".

Üdv. jani bátya

Kitin, próbáld meg esetleg a lófogú kukoricát (pl. piros), ha tudsz valahonnan szerezni.
Kisebb területen elsőre.

Hamarosan indul egy igen kései mézelő növény virágzása.
A kolduskrizantém, vagy más néven őszirózsa.
Mivel tegnap befejeztem 1-2 kevésbé mézes lép fészken kívüli felkarcolásásást, és ezt sokan úgy vélték ....késő volt.
Leírtam, hogy ez a méheknek szinte semmi megterhelést nem jelent, mert egy "sima fuvarral" megússzák a méz egyik sejtből a másikba raktározását, nem kell invertálni mint a cukorszirupot.
Ezért is szóba elegyedtem olyan méhészekkel akik közelében tömegével virágzik az őszi rózsa, hogy nem aggódnak e a késői hordástól?
És mit válaszoltak?
Miről beszélsz Attila?
Legalább a kikelő fias helyét jól megpakolják, ezen telelnek.
A hét végén felmelegedés várható, és elég hosszú jó időnek nézünk elébe.
Lesz idejük a méheknek lefedni ezt a kevéske mézet, tehát aggódjanak azok akiknek szegényes a mézkészletük.
Nekem most az NB18-as mérlegesem 60.5Kg!!!!!
Pergetés után már mértem 32,8 Kg-ost is.
Csak nehogy most azzal jöjjetek, hogy hol van ez a sok méz!
Természetesen 6-8 keretbe ennyi nem fér, a többi fészken kívül maradt, és ezt a tavaszi bővítéskor karcolom majd fel nekik.
(csakhogy megelőzzem a látnokok benyögéseit)
Hiába a "nyomorék családjaimnak" ennyi méz csak elegendő lesz a télen.
Nagyernyei Attila

Segítek Mézga Aladár:
Egy cikk címe volt a téma, mégpedig ez:
"FÉSZEKSZŰKÍTÉS"
A MÉHÉSZET szaklap 8. oldalán.
Ez veri náluk ki a biztosítékot, mert azt sem tudják miről beszélgetünk.
Ők soha nem szűkítik a rakodók fészkét, mert mint olvashattuk alig lehet őket egy Hunor 12-es fiókra passzírozni.
Ekkora állománynál egyszerűen nincs rá idő....de ez az ő baja.
Egyébként is a méz csak melléktermék, nálam meg a fő.
Soha nem csinálta, mert méheket ad el, és ott mindig bombák a családok...szerinte.
Nekem az a szerencsém, hogy nyomorékokkal is tudok termelni.
Mi lenne ha jók lennének? (szerinte)
Idézd már be Kivancsi111 légy szíves hol állítottam Zoltán Béla bácsiról valótlant.
Egy kicsit a méhek állapotáról is.
Sok helyen már teljesen megszűnt a fiasítás Tolna megyében, ezt jelentették a méhegészségügyi felelősök.
Ahol a kolduskrizantém tömegével virágzott és jelenleg is virágzik, ott viszont még petéznek az anyák.
Tehát egy régión belül is óriásiak a különbségek a méhcsaládok állapotában.
Ebbe még rendesen belekavar a méhanyák kora, és fajtája is, valamint ha "gyenguszok", vagy meszesek akkor is fiasítanak az anyák.
Valószínű a glicerox "mellékhatása", hogy nálam az idén egy meszes sem volt.
Hétfőn a Szekszárdi Méhészklubon több méhegészségügyi felelős is hozzá kíván szólni, mert sok felé aggasztó az atka kártétel, és ez veszélyezteti a röpkörzetben lévő termelőket.

Nagyernyei Attila

Atilla!

Nem az újabb konfrontálás szándékával, hanem a hiteles tájékoztatás jegyében vettem elő a kolduskrizantém témát, s szeretném illusztrálni Kilmajer János cikkével, mert ha csak Ludányit idézném, akkor az megint csak vörös posztónak tűnne, de annak a véleményét talán csak elfogadod, aki őszönként meg szokta menteni a méheidet...

Megint írsz itt a kolduskrizantémról, biztatod a méhészeket, hogy teleltessenek a mézén, aztán ríddogálsz és rugdosod a falat, mikor Jenő megkérdezi, miért hülyíted a tapasztalatlan kezdőket.

Nos, akkor olvasgasd már át atkairtó mentorod és a méhészdoktor Ludányi István cikkeit (különben Ludányi tévesen hivatkozik Kilmajer ráetetésére, októberben már ő sem ráetet, hanem tartalék mézes lépekre cseréli a nyitott őszirózsa-mézet:

Áldás vagy átok?

Abban az időszakban, amikor a tisztesfű még általánosan elterjedt volt az Alföldön, Örösi Pál professzor a méhészeknek azt javasolta, hogy vándoroljanak rá. A lassú hordás serkentette a méhanyákat, telelő mézmennyiségen túl még pörgetni is lehetett róla, és méhegészségügyi okokból is előnyös volt a méhcsaládoknak. A tisztesfű a tarlóhántás általánossá válása miatt a szántókról visszaszorult. Helyette viszont az ártereken megjelentek a vad őszirózsa (Aster) fajok.
Vajon ezek is áldásosak a méhcsaládoknak?

Az évelő őszirózsák az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának egyik nemzetsége. Méretük tág határok között változik 20–200 cm-ig. Ősszel virágoznak, magjaik igen aprók, a magvakat a szél terjeszti.
A fajok többsége a mérsékelt égövben, illetve a trópusokon él. Észak-Amerikából, főleg az Egyesült Államok észak-keleti államaiból és Kanadából származnak. Dísznövényként kerültek Európába, ahol számos fajuk elvadult.

Jellemző előfordulási helyeik a ligeterdők, árterek, vízparti magaskórósok, utak mente. Különösen a vízparti növénytársulásokban okoznak gondot. Az ártérben előforduló állományok néha lehetetlenné teszik az erdei fás szárú növények újratelepítését, kiszorítják a hazai fajokat. Amint a neve is mutatja, az őszirózsa ősszel virágzik. Ilyen növényből hazánkban kevés van, mert a mérsékelt égövben a növénynek alig marad pár hete a virágnyílástól az első fagyokig, amire a termést be kell érlelnie. Ráadásul a hideg idő miatt a beporzó rovarok is kevésbé aktívak.
A tenyészidőszak rövidsége miatt az őszirózsa magjai igen aprók, kevés bennük a tartalék tápanyag.
Ezt a hátrányt a nagyszámú maggal ellensúlyozza. A magvak a röpítőszőrök segítségével a széllel terjednek.
A vad őszirózsák kezdetben lassan terjednek, de később nagy telepeket hoz-
nak létre. A napos helyeket kedvelik, jól tűrik a szárazságot.
Kevés kártevője van, leveleit esős időben a szürkés lisztharmat támadja meg.
Hazánkban a leggyakrabban előforduló invazív őszirózsafajok:

Fényes őszirózsa (Aster laevis)
Lándzsás őszirózsa (A. lanceolatus)
Mirigyes őszirózsa (A. novae-angliae)
Sötétlila őszirózsa (A. novi-belgii)
Kisvirágú őszirózsa (A. tradescantii)
Ligeti őszirózsa (A. x salignus)
Tarka őszirózsa (A. x versicolor)

Az Egynyári seprence (Stenactis annua, régebben Erigeron annuus) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó egynyári növényfaj. Dudvás szára 50-100 cm magasra nő. Alsó levelei szélesebbek, a felsők keskenyebb lándzsásak. Csöves virágai sárgák, a nyelves virágok fehérek, halványlilák, halványkékek.
A virágzás időpontja függ a nyári melegtől, az egész évi csapadéktól. Ha árvíz volt, akkor később nyílik. Virágzása szeptember 20-tól október végéig elhúzódhat.
Ez a növény mélyebb fekvésű talajon sűrű, mint a bunda. A virágok egy-egy növényen
egymás után nyílnak. Egy virág 6-7 napig nyílik.

ÍGY MENTSD A MENTHETŐT!

Szeptember végén egy normális népességű méhcsalád bőséges kifogástalan élelemkészlettel (kb. 25 kg/méhcsalád) befejezi a fiasításnevelést. Én a napraforgómézből kb. 10 kg-ot hagyok átlagban, és ezután augusztusban, szeptember elején feletetem a méhcsaládjaimat (15 kg cukoretetés).

Azért lényeges a szeptember eleji cukoretetés, mert az októberi őszirózsáról gyűjtött nektár keveredik a szeptember eleji cukoretetéssel, így a telelő méheket jobban megkíméljük, a késői nektárhordás nem okoz kárt a telelés folyamán.
Október közepétől a tavalyi évben 20-25 fokos melegben jól mézelt az őszirózsa, sok virágport és nektárt hordtak róla a méhek.
Egy hétig átlag napi 1 kg nektárt gyűjtöttek a méhek. Ezért újra megindult a fiasítás.

Öt tolnai NB rendszerű konténerrel dolgozom, volt mit tenni október végéig.

A fészekrendezés nagyon fontos művelet egy ilyen késői hordás után. A fészekből a nyitott mézes kereteket, szűzlépeket is ki kell venni és ki kell pergetni. Helyettük a nyár végéről félretett fedett érett mézes keret kerül a fészekbe, ami telelésre alkalmas.

A telelés első időszakában a méhcsaládok a fürt közepén lévő nyitott mézet fogyasztják. Ez a méz az őszirózsáról származik, ez volt az utolsó nektár. Későbbiekben a telelőfürt által takart fedett érett mézet fogyasztják a méhek.

ÖNMEGSEMMISÍTŐ MÉHCSALÁDOK

A kései fiasításnevelés is és a kései jó nektárhordás is erőteljes népességcsökkenéssel jár. A kedvezőtlen tényezők következtében – mint például az atka kártétele is – a családok népessége lecsökkenhet 4-5 NB léputcára. Október végén a kikelt kései méhek már nem sokat érnek, mert nem tudják felépíteni a zsírtestüket.
A legyengült méhcsaládoknál túl sok nyitott méz marad, mivel nem tudják beérlelni. Ezt a nyitott mézet a méhek nem tudják takarni. Mivel a méz higroszkópos, megszívja magát párával, tovább hígul, aminek következtében megerjed. A méhek nem tudják tárolni a megnövekedő salakanyagot, belső ürítkezés lép fel. A méhcsalád tovább gyengül.

A belső ürítés a nozéma betegség tüneteire emlékeztet, de a méhekből nem tudjuk kimutatni a nozémaspórákat.

AZ ŐSZIRÓZSAMÉZ JELLEMZŐI

Méze világos krémszínű, gyorsan kristályosodik, keményre ikrásodik, nagy kristályok képződnek. Rendkívül rossz telelő élelem.
Amikor a napraforgó-, mézharmat-, őszirózsaméz együtt van jelen a kaptárban, az biztos méhpusztuláshoz vezet a tél folyamán. Ha valaki betartja a fent említett tanácsaimat, az ezzel a problémával is meg tud birkózni.
Kilmajer János méhészmester
Lánycsók

Ezt követően pedig Ludányi doktor cikke legyen soron.

Zoltán Béla cikkét majd később, most nem "veszi" a fórum a további csatolmányokat.

Már megint a csúsztatás!
Ezt írja Kilmajer:
"Egy hétig átlag napi 1 kg nektárt gyűjtöttek a méhek."
És gondolom akkor előtte-és utána sem volt nulla.
Nem erről írtam!!!!!
Nem 8-10-12 kiló behordásáról, amit nem tudnak lefedni!
Pont a feléről, ami semmi gondot soha nem okoz egy normál erősségű méhcsaládnak.
Csak a pontosság kedvéért.
Amivel évről-évre baj van az édes-harmat.
Pár kiló őszirózsa semmi problémát nem okoz, erről soha nem hallottam, pedig sok olyan méhésszel vagyok kapcsolatban akik érnek őszirózsát.
Ha az etetésből származó híg löttyöt nem fedik le időben a méhcsaládok az is nozemát okoz.
Próbáld már légy szíves megérteni, hogy nem indulok a BL-ben. (Balfácánok Ligája).
Nagyernyei Attila

111

https://magyarmezogazdasag.hu/2019/10/13/hazai-mehlegelok-tavaszi-nyar-eleji-fas-hordasnovenyunk

Üdv. jani bátya

Már megint a csúsztatás!
Ezt írja Kilmajer:
"Egy hétig átlag napi 1 kg nektárt gyűjtöttek a méhek."
És gondolom akkor előtte-és utána sem volt nulla.
Nem erről írtam!!!!!
Nem 8-10-12 kiló behordásáról, amit nem tudnak lefedni!
Pont a feléről, ami semmi gondot soha nem okoz egy normál erősségű méhcsaládnak.
Csak a pontosság kedvéért.
Amivel évről-évre baj van az édes-harmat.
Pár kiló őszirózsa semmi problémát nem okoz, erről soha nem hallottam, pedig sok olyan méhésszel vagyok kapcsolatban akik érnek őszirózsát.
Ha az etetésből származó híg löttyöt nem fedik le időben a méhcsaládok az is nozemát okoz.
Próbáld már légy szíves megérteni, hogy nem indulok a BL-ben. (Balfácánok Ligája).
Nagyernyei Attila

Kedves Klubvezető!

Tudom, hogy a Bajnokok Ligájában nem indulsz, ám ahogy elnézem, a logopédusod és kineziológusod még mindig képtelen segíteni az olvasási, szövegértési problémáidon.

Kilmajer János írásának végén  ott a figyelemfelhívás:

"A kései fiasításnevelés is és a kései jó nektárhordás is erőteljes népességcsökkenéssel jár. A kedvezőtlen tényezők következtében – mint például az atka kártétele is – a családok népessége lecsökkenhet 4-5 NB léputcára. Október végén a kikelt kései méhek már nem sokat érnek, mert nem tudják felépíteni a zsírtestüket.
A legyengült méhcsaládoknál túl sok nyitott méz marad, mivel nem tudják beérlelni. Ezt a nyitott mézet a méhek nem tudják takarni. Mivel a méz higroszkópos, megszívja magát párával, tovább hígul, aminek következtében megerjed. A méhek nem tudják tárolni a megnövekedő salakanyagot, belső ürítkezés lép fel. A méhcsalád tovább gyengül.

A belső ürítés a nozéma betegség tüneteire emlékeztet, de a méhekből nem tudjuk kimutatni a nozémaspórákat.

AZ ŐSZIRÓZSAMÉZ JELLEMZŐI

Méze világos krémszínű, gyorsan kristályosodik, keményre ikrásodik, nagy kristályok képződnek. Rendkívül rossz telelő élelem.
Amikor a napraforgó-, mézharmat-, őszirózsaméz együtt van jelen a kaptárban, az biztos méhpusztuláshoz vezet a tél folyamán. Ha valaki betartja a fent említett tanácsaimat, az ezzel a problémával is meg tud birkózni."

Ezzel szemben te meg azt írtad szeptember 19-én:

"Ezért is szóba elegyedtem olyan méhészekkel akik közelében tömegével virágzik az őszi rózsa, hogy nem aggódnak e a késői hordástól?
És mit válaszoltak?
Miről beszélsz Attila?
Legalább a kikelő fias helyét jól megpakolják, ezen telelnek."

Majd október 5-én:

"Sok helyen már teljesen megszűnt a fiasítás Tolna megyében, ezt jelentették a méhegészségügyi felelősök.
Ahol a kolduskrizantém tömegével virágzott és jelenleg is virágzik, ott viszont még petéznek az anyák."

Most akkor ki van, kivel?

Szerintem nem kell bizonygatni, hogy ki ír igazat és ki állít valótlant az őszirózsa-mézen történő teleltetésről...

Ráadásul már megint nem figyeltél, amikor a Nosema-ról értekeztél:

"Ha az etetésből származó híg löttyöt nem fedik le időben a méhcsaládok az is nozemát okoz."

A lefedetlen, kései etetés, a lefedetlen kései hordásból származó éretlen méz általában nem nosemosist okoz, hanem hasmenést!

No, de ezt is olvashattad volna Kilmajer János cikkében, leírta a barátod és megmentőd az őszirózsa-mézről, hogy rendkívül rossz telelő élelemnek tartja...

Te meg reklámozod, olyan méhészekre hivatkozva, akik bizonyára nem olvasták a Kilmajer és Ludányi-féle cikkeket. Később meg magyarázkodsz, de olyan gyatrán, hogy lassan megsajnálunk...

Tudnám, mi a fene szükséged van minderre...? Vagy legyen bármi, csak ne Bross gazdád és dicső érdekvédelmi tevékenysége, piti bosszúhadjáratai körül forogjon a beszélgetés?

Futottam egy kört és beszéltem Kilmajerrel is valamint olyan méhészekkel akit érint az őszirózsás téma.
Kili elmondta, hogy neki soha az életben nem okozott gondot még, és utaltam a cikkére.
Elmondta, hogy erős méhcsaládoknál semmi baj nem lehet, meg ő általában ebben az időszakban még etet is.
Az idén nem volt valami nagy durranás azt mondta.
Megkérdeztem olyanokat is akik Gemencben, vagy a Duna árterében telelnek, mert ott van igazán gazdagon virít az őszirózsa, hogy tapasztaltak e valaha problémát?
Válaszuk...ezt mindig olyanok dobják fel akiknek nincs a környékén, egyébként az idén néhány
kiló lett, de arra jó volt, hogy kitolja az anyák petézését, így az atkavédekezést.
Mindenkitől megkérdeztem, hogy hasonlót tapasztalt e mint mondjuk az édes-harmaton?
Válaszuk....frászt.
Ha kellenek a telefonszámok ellenőrizd, csak próbálj meg aludni mert látom igen felzaklat a téma.
Egyébként az sem mindegy, hogy az esetleges rossz minőségű élelmet mikor éri el a méhcsalád, és közben alkalmas e az idő a kirepülésre.
Ha többször ki tudnak repülni akkor amikor az édes-harmatos részbe érnek az sem okoz problémát.
Ha a jó minőségű élelem fogyasztása alatt hosszú a bezártság, akkor is baj lehet.
Mondjuk 3 családdal a fóliasátradban ezt nem igen veszed észre Fehér Viktor.
Folyamatosan próbálsz lejáratni, de ez olyan mint a birkózás, vagy súlyemelés...válasz más fogást.
Nagyernyei Attila

111

111