Kedves Lajos!
A legnagyobb tisztelettel a szaktudásoddal kapcsolatban, azt kell mondjam, nem olvastál szövegértően.
Sajtkukacnak -aki a Manica sajtkukaciensis körtefángomba legavatottabb hazai szaktekintélye-, a kukorica golyvásüszöggel és egyéb növényvédelmi problémával gyűlt meg a baja, nem a genetikai leromlással.
Képein mindez jól látszik, s most hadd legyek lusta és tegyem fel "egy piszkos kézzel"azt a választ, melyet megírtam, ám érdemleges kedv híján el se küldtem a körtefángomba szakértő kicsiny Kitinnek. Újabban múlóban a késztetésem okosítgatni a tárgyban, hogy milyen buktatókkal találkozik az avatatlanul, zsigerből biotermeszteni szándékozó gazda.
A méhész nincs oda a különböző vegyszerekért ezért el is határozza, hogy a saját kertjéből száműzi a permetező készüléket és semmilyen csávázott magokról sem akar hallani.
Így is lett!
Szóval az történt, hogy három éve vettünk egy kis félmaroknyi takarmánykukorica magot, ez olyan mag amiből az ember ősszel szépen kiválogatja a szép szemeket és következő évben újra el lehet vetni. Szépen gyűlt is a mag, tavasszal már hatalmas területre sikerült vetni belőle.Szépen fejlődtek is a kukoricaszárak Az eredmény sem maradt el, nem lett belőle az ég világon semmi. Kb egy vödörre való, a többi mind az enyészeté lett....
Látja, barátom, ha nem a Manica sajtkukaciensis termesztésével veszkölődik, akkor esetleg kérdezhetett volna a kukorica növényvédelmi problémáiról, a kockázati tényezőkről, sőt, akár a golyvásüszög-termesztés és -értékesítés lehetőségeiről is...
Tudja, a nemes elhatározásoknak akkor van értelme, ha a szándék és a lehetőség köszönő viszonyban van. Aki takarmánykukoricát akar termesztenini, annak előbb nem árt tanulmányoznia a kórokozókkal, kártevőkkel kapcsolatos lehetőségeket sem. Ha ökológiai termesztésbe akar vágni, akkor az ökológiai termesztés lehetőségeit, módszereit sem szabad kihagyni. Ha nem tanulta, kérdezhet. Persze akkor, ha van kitől.
Ha nincs kitől, akkor meg úgy járt, marad a vödörnyi kukorica-termése, mely termés legnagyobb problémája nem is csak a golyvásüszögben keresendő, hanem főleg rovartani gondokban, némi másodlagos gombakártételben, s elsősorban a termékenyülési problémákban keresendő. Ezen problémák a golyvásüszög kártételén kívül elsődlegesen nem gombás megbetegedések következtében jelentkeztek, hanem legvalószínűbb, hogy akár kukoricabogár-imágók érési táplálkozása következtében, akár a gyapottok bagolylepke lárvakártétele miatt (mindkettő a "bajusszálak"=bibeszálak fogyasztásával kezdi...
Az üszög is jelen volt, de a véletlenül megtermékenyült csöveken kiválóan látszik a kukoricamoly kártételének nyoma is, mely következtében a Fusarium gomba is szép, rózsaszín telepekkel hálálta meg a biomezőgazdálkodást.
Amúgy meg a javaslatom: ha a golyvásüszög ilyen mértékű állománykárt képes okozni, akkor több lehetősége is van, nevezetesen
1. nem termel kukoricát
2. utánanéz és megtanulja, miért használták, használják a parasztok a vetésforgót
3. keres üszöggel szemben toleráns vagy rezisztens hibrideket
4. tanulmányozza és a tudás elsajátítása után alkalmazza a rovarkártevők ellen használható biológiai módszereket
5. ha még ez sem működik, lemond az ökológiai termesztésről
Lenne még egy hatodik lehetőség is, ahhoz viszont paradigmát kellene váltania a jó Sajtkukacnak.
Íme egy lehetőség:
Minden éremnek két oldala van, ha elhanyagoljuk a harmadikat. Ami valakinek kár, az másnak akár haszon is lehet. A kukoricaüszög egy igen fontos úgynevezett modellszervezet, különböző genetikai vizsgálatok esetén. Mivel az egész genetikai állománya ismert, a gazda-parazita kapcsolatok kutatására használják. Ismert biotechnológiai felhasználása is, több szerves savat szintetizáltatnak vele.
Sokkal fontosabb viszont a kulináris felhasználhatósága:
„Cuitlacoche” az azték neve a fiatal, golyvának, amely a kukoricacső fertőzésekor alakul ki. Közép-Mexikóban a „cuitlacoche” drága élelmiszer-csemege, melyet tradicionálisan régóta fogyasztanak, leginkább quesadillákban, vagy egyéb tortilla alapú ételekben. Mexikó városban 400-500 tonnát adnak el belőle évente, július és augusztus között. Ára lényegesen magasabb, mint a nem fertőzött kukoricáé. Jelentősége vetekszik más keresett gombákkal, mint például a laskagomba, shii-take vagy kucsmagombafajokkal. Egyedi íze és magas tápértéke (fehérjetartalma) miatt egyre inkább nő a kereslet iránta, különösen a vegetáriánusok körében. A gombának erős aromaanyagai vannak, mint a 3-hidroxi-4,5-dimetilfurán-2(5H)-on, vagy ismertebb nevén szotolon. Az USA-ban, sok divatos mexikói étteremben levesekhez, előételekhez, húsételekhez használják fel. Arról is van információ, hogy az USA-ban szándékosan fertőzik a kukoricát golyvás üszöggel az étkezési felhasználás érdekében. Még ’mexikói szarvasgomba’, ’azték kaviár’, illetve ’kukorica-szarvasgomba’ nevekre is átkeresztelték a kukoricaüszögöt, hogy így csábítsák fogyasztására az embereket. Konzervként is árusítják.
https://www.amazon.com/Goya-Foods-Cuitlacoche-Mushroom-Ounce/dp/B005F5K42Ehttps://mycognosis.com/cultivating-corn-smut-ustilago-maydis/https://mycognosis.com/cultivating-corn-smut-ustilago-maydis-part-2/http://mycognosis.com/wp-content/uploads/2017/08/huitlacoche.pdfVan még sok irodalmi hivatkozás is, van az arcivumomban termesztési technológia is, de egyelőre legyen ennyi elég gondolatébresztőnek.
Kíváncsian várom, mire jut a gombák iránt oly fogékony barátunk az új kihívással kapcsolatosan...