Méhlegelő

Attila!
Miért tetted ezt így? Úgy emlékszem 6 NB fedett, két nyitott fiast állítottál be mércének április 24- én. A virágrügyek mérete miatt, amit akkor láttál? Én akkor Pécsen 2-4 cm-es virágokat láttam, bár voltak olyan fák is, ahol alig voltak rügyek.
Már csak azért kérdezem, mert tavaly a május 1- i akác induláshoz nem lett volna jó a népi megfigyelés. Az akkor kevés volt.
Milyen paraméterek számítanak még a népi megfigyelések mellett?
Üdv: Ata

Ata ezt írja:
"....azért kérdezem, mert tavaly a május 1- i akác induláshoz nem lett volna jó a népi megfigyelés."
Már válaszoltam is rá:
"Én most úgy látom, hogy az idén valószínű működni fog ez az "iránytű", hacsak nem lesznek óriási esőzések."
Ettől függetlenül folytatom a választ.
Ugye többször említettem, (és sokan mások is megfigyelték), hogy a tavaszi aszályra miként reagáltak a fák, de erről volt a TV-ben is szó.
Sokkal hosszabbak voltak a virágzások, és vontatottabb a fák fenológiai fejlődése.
Ezt a csapadékhiány tette.
Mivel ehhez még hűvös hajnalok, és mérsékelt nappali felmelegedés társult, amit az előre jelzések is igazoltak.
Úgy gondoltam, emiatt is a normális időszakba fogja tolni a mézelés kezdetét.
A tavalyi évet egyáltalán nem lehet összehasonlítani az ideivel, mert akkor márciusban fagyok voltak, és esett a hó, az idén pedig bomba volt a március.
Tavaly kánikula volt áprilisban, most pedig hűvös, azt a virágzás kezdetét mindenki benézte.
Ezért írtam, hogy az IDÉN működni fog a megfigyelés.
Ahol fagymentes az erdő, és megússza az előttünk álló (hétfőtől kezdődő) frontot, ott akár jó eredmény is lehet.
Tegnap nálunk kétszer szakadt, tőlem 10-KM-re meg semmi.
Erre a virágra meg nem szabad pakolni!
"Ami aggasztó, hogy azok a virágok, amik még babosak és farkas fogasak a fák alsóbb részein (valószínű ezek már sarjúk, fázottak) úgy potyognak egy minimális rázásra is, hogy a babos fürtnek csak a csonkja marad utána."
Én biztosan nem kísérleteznék vele, ahhoz elég költséges sport a méhészkedés.
Nagyernyei Attila

Igen, valószínűleg az aszály és a hűvös az okai az elhúzódó virágzásnak.
Ata

It

Úgy érzem nagyon nagy a csend, csak nagyon lassan akaródzik gyarapodni kaptár.
10-20 dkg-k után tegnap egy kiló fölé ment a mérleg. Lehet csak vízből mert rendesen vannak az itatón egész nap. A hordás sem egyenletes , mint az időjárás, néha meglódulnak nagy zúgással néha elcsendesedik a méhes. Az anyák rendesen dolgoznak, szerintem a pörgetés után most majdnem több a nyitott fiasok aránya a kaptárakban, ezzel a tempóval nem igazán szorongatják az anyát. Csak maradjon legalább ilyen az időjárás mit most.

Üdv. jani bátya

Sziasztok!
Nálam ma másztak a méhek rendesen. Tízes-húszas csoportokba verődtek. Megbontottam néhány mézteret, húzzák ki szépen a műlépeket, kb 40%-ban vannak készen, ahová odaértek, még a 2. méztérben is azt láttam, hogy építik. Tegnap a 2. Fél Nb méztérben még nem munkálkodtak, békés volt az egész méhes, mászkálás nem volt.
Ma szúrtak a méhek, holott gyűlt a nektár, egészen másképp viselkedtek, sok volt a mászkáló méh. Repce nincs a közelben.
Üdv: Ata

Bizony ma mászós nap volt!
Annyian hívtak, hogy napközben lemerült a telefonom.
No de nyugodjatok meg, ennek semmi köze a neonikotinoidokhoz.
Ezt nyilatkozta ugyanis Jordán László a NÉBIH Növény-és Agrárvédelmi igazgatója Hévízen írja Dögei Imre a MÉHÉSZET szaklap 4. oldalán!
"A hatóanyag, mivel rovarirtó, veszélyes a méhekre, de ha csávázószerként, az engedélyokiratban leírtak szerint, vagy nem virágzó állományban permetezőszerként használják, és a gazda mindent előírás szerint végez, akkor nincs ismert és bizonyított elfogadhatatlan kockázata a méhekre nézve."
Felháborító ez a nyilatkozat?
Áááá...lesújtó.
Ma Magyarországon ezt nyilatkozza egy szakember?
Amikor egész Európában tüntetnek a neok ellen, valamint több ezer szakcikk, tudományos folyóirat jelent meg a témában?
Mi magyarok ezért vagyunk mindig Európa peremén, mert mindenkinél okosabbak és felsőbbrendűnek érezzük magunkat.
Hol vannak a szabadföldi kísérletek ahol Jordán Úr bizonyítja azt aminek éppen az ellenkezőjét bizonyítják a kutatók?
Meddig kell még szenvednünk ettől a hozzáállástól, úgy hogy semmi kutatás nem folyik ma Magyarországon neo ügyben?
Mitől mászkál Magyarország méhészete a repcevirágzás után már vagy 15 éve?
Biztos az atka.
Aztán mostantól kezdve 2 hét múlva semmi mászkálás, majd az atkák maguktól kimúlnak majd
 naparaforgó  virágzás kezdetén újra támadnak.
Ki hiszi el rajtuk kívül ezt a szánalmas mesét?
A mászkálást a mérgezett REPCE VIRÁGPORA  okozza!
Részben a méhkenyéren keresztül, részben a méhpempőn keresztül.
Amikor a dajkaméhek elfogyasztják ezt a neos szutyokkal teli virágport és ennek és méz keverékével megetetik az álcákat azok pont mostanra lettek kijáró méhek.
Tehát azokat a petéket amiket a méhanyák repcén raktak le, és szutyokkal etették az ebből kikelő álcákat a dajkaméhek azok másznak.
Persze, hogy megemelkedik a nozema spóra szám, de ez a mérgezéstől van.
Lehet itt okoskodni, ha betartják a gondos aranyos gazdák.
Nem a gazdákkal van gond hanem a felelőtlen meggondolatlan engedélyt kiadókkal!
Egész Európában gond van ezekkel a méh és rovargyilkos szerekkel csak Magyarországon nem tudják, hogy mi a méhek baja.
15 éve szívatnak bennünket, megy a bújócska.
Ja és 2019. a beporzók éve.
Kérdezték ma, hogy hol tart a témában az OMME monitoring.
Ott ahol 15 éve sehol, sőt félő, hogy Jordán Úr erre hivatkozik a mai napig, hogy az ég adta egy világon semmi gondot nem okoznak ezek az "elixírek", mit hisztiznek a méhészek.

Nagyernyei Attila

A mászkálást a mérgezett REPCE VIRÁGPORA  okozza!
Részben a méhkenyéren keresztül, részben a méhpempőn keresztül.
Amikor a dajkaméhek elfogyasztják ezt a neos szutyokkal teli virágport és ennek és méz keverékével megetetik az álcákat azok pont mostanra lettek kijáró méhek.
Tehát azokat a petéket amiket a méhanyák repcén raktak le, és szutyokkal etették az ebből kikelő álcákat a dajkaméhek azok másznak.

Attila!
Az én méhész szemszögemből nézve nagyon kevés értelmes dolgot írtál erre a fórumra, de ebbe most nagyon beletaláltál! Repce előtt néhány nappal alaposan körbejártam a méhest, és szó szerint egyetlen mászkáló méhet sem láttam sehol a fűben. Aztán ahogy mentünk egyre befele a repcevirágzásban, úgy lett belőlük egyre több, és ez nem csak idén volt így, hanem minden évben így van! És nem az a méh mászik amelyik a vegyszert hazahozza, hanem az, amelyiket azzal megetetik!!! Amelyik hazahozza az még nem azon nevelkedett!!! A fiatal méhek másznak, elég kinyitni a kaptárat, ott vannak a menekülőtérben és ugrabugrálnak mint a bakkecskék, ha először kirepülnek ott is maradnak a fűben, mivel képtelenek a repülésre.

Sajnos sok évnek kellett eltelnie hogy belássam, a repce sokkal nagyobb kárt csinál mint hasznot nekünk méhészeknek, ezért jó lenne elérni hogy tiltsák be! Ne a vegyszert, mert azt úgysem fogják, hanem ne vessenek repcét! Megoldódna minden gond, a családok éppen úgy fejlődnének fel akácra az őszi etetésből meg a tavaszi növényekből ahogy kell, nem fejlődnének túl, nem ennének mérget, nem mászkálnának, nem kellene azzal küzdeni hogy húzzák a bölcsőket és meg vannak őrülve már akác előtt.
A mintavételre meg csak azt tudom mondani, hogy igen, küldjenek be minél többet, ezzel csak egy baj lesz, lehet hogy pont fordítva fog elsülni. Ugyanis, szerintem úgy a pempőben mint a virágporban nagy eséllyel a kimutathatósági szint alatt vannak a mérgek. Ez épp elég a mászkáláshoz, viszont az igazunk bizonyításához nem, így majd megint hülyének leszünk nézve, hiszen nem is jelent veszélyt a növényvédelem a méhekre, mert bebizonyította a labor, nem találtak (sokadszorra sem) semmit.
Na ezen problémák megoldását kellene hogy felkarolja az omme... Ha már a beporzók éve van.

Szombaton az M5 autópályán mentem Budapestre.Őrkényi elágazóig nagyon látszik a 4-5 méteres fagyás,bóbitája van a fáknak.Kecskemétnél  talpig virágban de ott a város mellett megy a pálya.Dabas és Inárcs kőzőtt nagyon sok erdő van,én alig láttam virágot a fákon,szerintem elfagyhatott,enyhén dombos a vidék a hajlatokban feketék voltak a fák.A nullásnál talpig virágban és nagyon illatozott talán  ez a terület járt legelőrébb,fütőtte Budapest.Vasárnap 1kg-ot mértem itthon Félegyházán        SzS

Tiszteletem Uraim!
Szerintem ma volt az utolsó nap az akácon Tolna megyében!

Üdv: Somogyi Csaba

Engedjétek meg egy kezdő gondolatait. Wr méhésztàrssal csak egyetérteni tudok. A repce hasznàt màr nem igen làtjàk a kortàrs méhészek. Csak a baj van vele mindenfelé. Értem én hogy meg dobta eddig a csalàdokat, de most? Nem mentem idén rà, de a jövőben sem tervezem. Ha kevesebb méhésztàrs fog rà vàndorolni visszaesik a megporzàs és a termés is. Talàn akkor észreveszi a mezőgazdasàg hogy nagy a baj. Amíg közvetlenül nem érintettek az ügyben, addig tojnak rá. Csak parasztvakítàs lesz tovàbbra is.

A mászkálást a mérgezett REPCE VIRÁGPORA  okozza!
Részben a méhkenyéren keresztül, részben a méhpempőn keresztül.
Amikor a dajkaméhek elfogyasztják ezt a neos szutyokkal teli virágport és ennek és méz keverékével megetetik az álcákat azok pont mostanra lettek kijáró méhek.
Tehát azokat a petéket amiket a méhanyák repcén raktak le, és szutyokkal etették az ebből kikelő álcákat a dajkaméhek azok másznak.

Ebben van ám egy nagyon komoly logikai hiba! Ha azok a méhek mászkálnak, amelyek ilyen pempőt ettek, akkor azok miért nem pusztultak el álca korban? Hiszen a testtömegre vetített méreg itt a legmagasabb. Tegyük fel, hogy ez a rendkívül kis töménységben is hatásos rovarirtó nem pusztítja el az álcát, hanem csak mászkálást okoz. Ezt mivel lehet magyarázni? Mivel lehet magyarázni, hogy csak a repülőizmokat bénítja, és más izmokat nem? Lehetne azzal, hogy a mászkáló méhek egy olyan szeletét jelentik a mérgezésnek, amelyek csak kevés mérget kaptak. Akkor hol van a rengeteg kidobált nyitott fias, ami viszont halálos adagot kapott. Olyan nincs, hogy minden álca csak kis adagot kap.
Számomra sokkal logikusabb az, hogy a pempőt készítő dajka mérgeződik, ez eszi meg a virágport, az ő szervezetébe szívódik fel belőle a méreg. Ezért aztán őt érheti méreghatás. Ezek nagy rész elpusztul(hat), kisebbik része mászkál(hat). Az az álca, amelyik közvetlenül virágport is fogyaszt, az pedig elpusztul.

Ha azok a méhek mászkálnak, amelyek ilyen pempőt ettek, akkor azok miért nem pusztultak el álca korban?

Elmondom. Egyrészt elpusztul egy része. Nézz meg egy ilyen mászkálós méhészetben egy csomó táblás fias keretet, több lépcsőben. Én megnéztem, sokszor megnéztem. Amikor az anya bepetézi a keretet, egyetlen, jól érted, egyetlen sejthiány sincs, tele van adott méretben a tábla. Aztán ahogy megy a tábla a kelő állapot felé, úgy lesz egyre több üres sejt. Mire eljön az a nap hogy elkezdenek kelni, addigra minden tizedik vagy akárhányadik sejt már üres, mintha sörétes puskával belelőttek volna a keretbe! Ha találsz nézz meg a tavalyi méhpusztulásról képeket, ugyanígy néznek ki. Tehát nem az anya fiasított sörétesen, hanem az álcák egy része már a fedett kort sem éri meg! Aztán olyan is van, nálam is volt tavaly, hogy elkezdte kidugni a fejét a sejtből, és kinyújtott szipókával ott pusztult a sejtben.
Azt nem érted meg, hogy ahány méhegyed, szinte annyiféle ellenállóképesség van! A vegyszeres etetéstől elkezdenek pusztulni, és lesz olyan ami már korai álca korban elpusztul, lesz olyan amelyik nem kel ki, lesz olyan amelyik kikel csak nem lesz képes repülni, és lesz olyan, amelyik úgymond egészséges lesz és gyűjteni is fog.
A csecsemő sem biztos hogy belehal egy fejlődési rendellenességbe, csak lehet hogy épp nyomorékon, vagy valami fogyatékossággal fog megszületni.
És ha ez még mindig nem érthető, akkor azt magyarázd el nekem, hogy miért csak a repcehordásos méhek mászkálnak, az erdő közepén tartott méhcsaládok miért nem? Az erdő közepén nincs atka? De van! Nincs vírus? Az is van. Akkor mi az ami nincs ott? Hát vegyszeres repce. Két méhészt ismerek személyesen akiknek ilyen helyen vannak a méhei, ahol nem érnek el tavasszal repcetáblát. Soha, egyiknél sincs egyik évben sem mászkálás.
Már egy kicsit olyan érzésem van mintha Te is a sötét oldalon állnál, vagy valakitől onnan fizetést kapnál, és meg akarnád magyarázni az összes méhésznek hogy hülye, mert hát az kizárt, hogy a növényvédelem bármiféle kárt okozzon az élővilágnak. 
Egyébként voltak ilyen mintavételek, pontos adatokra nem emlékszem, de annyi megmaradt, hogy az ilyen virágporok dugig voltak gombaölő szerekkel.

És ha ez még mindig nem érthető, akkor azt magyarázd el nekem, hogy miért csak a repcehordásos méhek mászkálnak, az erdő közepén tartott méhcsaládok miért nem? Az erdő közepén nincs atka? De van! Nincs vírus? Az is van. Akkor mi az ami nincs ott? Hát vegyszeres repce. Két méhészt ismerek személyesen akiknek ilyen helyen vannak a méhei, ahol nem érnek el tavasszal repcetáblát. Soha, egyiknél sincs egyik évben sem mászkálás.

Ezt igazolhatom. Olyan helyen vagyok, ahol nem vetnek repcét. A családok az erdő szélén vannak és csak onnan hordott virágporból tudnak fejlődni. Eddig nem tapasztaltam semmiféle mászkálást. Jövőre telepítem be a másik telephelyet. Ott van bőven repce. Tökéletes lesz az összehasonlításra.

Én már 3 éve nem járok repcére és a méhek se érnek a közelben az tuti. Ettől függetlenül akác elején elég jelentős mászkálás volt, a több napos bezártság(eső) után volt ez nagyon látható.