Tisztelt Méhészek!
Néhány hozzászólással ez előtt jeleztem, hogy egy számomra teljesen egyértelmű dolgot szeretnék helyretenni, mert szaktanácsadóként, az utolsó előtti napomon megtapasztalhattam, hogy még a szakmai irányítás(?) is mennyire mellette van a témának. Sokféleképpen lehet számítani a méhészet pergetési eredményét, attól függően kit akarunk hülyíteni, vagy becsapni. Magunkat nem érdemes, így tisztelettel ajánlom az alábbi írásomat.
Viszonyítási alap megállapítása.
Jelzem, hogy ezt nem kell kitalálni, csak helyesen kell alkalmazni!
Mi is ez tulajdonképpen?
Ez a méhészeti ágazat Grenwichi (Grinicsi), viszonyítási alapja!
Minden mérést, veszteséget, szaporulatot, eredményt ehhez kell viszonyítani!
Minden év őszén, a méhegészségügyi felelősök által regisztrált termelő méhcsaládok számát jelenti a magyar viszonyok között!
Fontos megállapítani, a termelő méhcsalád fogalmát!
A 3 kereten beteleltetettek, tartalékok, vagy kölyök családok. Nem termelők. Ezt is fel kell jegyezni.
Tehát három alapesetet vegyünk figyelembe:
a/
Méhcsalád veszteség.
Az ősszel regisztrálthoz képest, akácra mennyi lett termelő?
Második lehetőség nincs. Gondolom ez érthető, nem kell tovább boncolgatnom.
b/
Akáceredmény napi mérése.
Ismét egy viszonyítási alapot kell meghatározni.
Ez egy időpont! Mondjuk este 8 óra! (De lehet ez akár 7, vagy 9 is, csak minden nap akkor tegyük meg!)
A napi gyarapodást mindig, a következő este 8-kor regisztrálhatjuk!
A „sűrítési veszteséget” amit a méhcsalád a másnapi gyűjtésig produkál (víztartalom csökkenés miatti fogyás) nem szabad figyelembe venni, mert hamis adatot kapunk! (Tehát nem húzzuk vissza a mérleget reggel "egyenlegre"!)
c/
Akácméz pergetési eredmény kiszámításának módja.
A viszonyítási alapot, az előző évben regisztrált termelő méhcsaládok számát kell figyelembe venni, egyébként ez a méhészeti támogatások alapja is!
Tehát adott méhészetben az őszi felméréskor 200 termelő méhcsalád volt és pergettek 60 mázsa mézet akkor itt 30 Kg-os átlagról beszélhetünk.
Tavasszal elpusztult 7 anyátlan lett 4, herepetéző 1, 24-et össze kellett rakni, akkor is az osztó 200!
Tehát nem a pergetett méhcsaládokra kell számolni az átlagot!
Lehet e olyan helyzet, hogy tavasszal több a termelő mint ősszel?
Ne gondoljunk rosszra! Persze, lopott a méhész?
Ekkor is a viszonyítási alapot kell figyelembe venni!
Azért kell kiemelni a termelő családok számát!
Vannak olyan szerencsés évek, amikor a tartalékokat is termelőre tudjuk feltupírozni, mert minimális a veszteség, és a törzscsaládok folyamatos gyengítésével ezeket is helyzetbe lehet hozni.
Kivételesen jó években már akác előtt is lehet szaporítani, és ezektől is lehet pergethető mézet elvenni. (most is hallani ilyent)
Idegen rajok befogása akác előtt, és sorolhatnám.
Minden esetben a viszonyítási alap a mérvadó, mert számításunk becsapó, fals adatok születnek!
Ezt soha nem tudtam előadni szaktanácsadó tevékenységem alatt, mert egy okoskodó, gáncsoskodónak könyveltek el!
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila