Méhlegelő

Szerintem nem a stotyival van a baj!
Sokfelé gyengék a méhek, kevés a kijáró méh.
Panaszkodnak a kereskedők a sok híg méz miatt!
A napraforgóra nagyon passzolt az időjárás.
Most a hidegfront után még lehet némi gyarapodás, mert felüdül a növény (vagy elveri a jég) és vége a termelési szezonnak.
Most már a telelésre kell koncentrálni.
A szolidágó (aranyvessző) rengeteg virágport ad, és akinek szerencséje van be tud róla telelni.
Marad a cukros zsák.
Talán 2017-ben jobb lesz.
Sok méhész számára a 2016-os esztendő felejtős.
Nagyernyei Attila

A határjárásom során tapasztaltam illetve figyeltem meg hogy bizony baj lehet a napraforgóval is. Mert a még jól virágzó, elvileg még jól adó táblák fölött húztak el a méhek távolabbi táblák felé. Először a tökre gyanakodtam mert jártunk már úgy hogy levonzotta a méheket a napraforgóról. Arról sem volt napi 1,8 kg nál több, de azt csak délelőtt hordják. Most nem erről van szó. A méhek sem lehetnek mindenhol gyengék. Kb 1-2 kg között mozog a hordás, közben tétlenkedő méhek tökörésznek a kijárókban. A termelő családok szerintem, nállam az ilyenkor  szokásos megfelelő állapotban vannak. Naponta van némi rövid aktívabb időszak délelőtt, és délután is  Amikor szabályos intenzív hordást mutat a kép. Nagy tömegben zúgva járnak. Naponta kétszer nem változhat oda és vissza a méhcsaládok erősége. Nyilván vannak gyengék is kinek nem, de nem azoktól várjuk a termelést.
Ma is zömébena távolabbi napraforgót preferálták a méheim, normális évben amint kezdenek a közelebbi táblák nyílni rögtön áttérnek azokra. Ezt a megfigyelést el sem tudom téveszteni mert 180 fokban eltérő a kettő iránya.
Másrészt biztosra tudom hogy gyengén mézelő fajtát vetettek, itt az íróaszatalomon az azonosítócimke is. Természetesen azt nem tudhatom ogy  mindenki ilyet vetett-e. Illetve mi az aránya.  Azt is tapasztaltuk az elmúlt években hogy vannak már 0 nektározású fajták is, de ezek eddig a rövid tenyészidejűek voltak. A nyár elején vetett, és augusztusban virágzók. Idén igen erősek voltak a családok még közvetlen a napraforgó indulásakor is a rajokkal harcoltam, nyilván nem ilyeneket mérek. A híg méz, az ember baj, még ha gyengék is a méhek az nem ok a lötty kipergetésére. Várni kell még néhány napot, ilyenkor. Ismerek én is notóriusan hígan pergetőket, ahol a hozam növelése érdekében direkt pergetnek éretlen mézet. Némi hígulást egyébként a délutáni mézelvétel is okozhat napraforgó esetében az intenzív ráhordás miatt. Először én is jónak gondoltam a feltételeket, mint csapadék és hőmérséklet, az elején még rendben is volt a dolog. A legelső kisebb táblák virágzása idején. Aztán mindíg volt valami, ami nem volt szerencsés, hidegfront, viharos szél, hideg hajnalok, hűvös délelőttök. De ezen napok kedvező időszakaiban is mentek, mint a golyó. Most, amikor meg minden kedvező lett volna. nyoma sincs az extra intenzitású hordásnak. Van még most induló jónéhány tábla, de már ezekben sem bízok. 

Vajon nem arról van- e szó, hogy a kutatók egyre inkább olyan fajtákat igyekeznek fejleszteni, amelyek nem igénylik a rovarok által való megporzást?

Attila (Ata67)!

Nem ilyen egyszerű ez, noha valóban létező nemesítési tendencia a jó öntermékenyülési hajlam erősítése.

A napraforgó nemesítése rendkívül felgyorsult az utóbbi időben, elkészült a gén-könyvtára, s a génszekvenálás, a genetikai markerek használatának lehetősége és a biotechnológiai módszerek (nem GMO!) terjedése új távlatokat nyitott a nemesítők számára. Viszont szemmel láthatóan a nemesítés lassan szinte csak néhány óriás-cég kezében összpontosul, s egyre szervesebben kapcsolódik a gyomirtási technológiához is...

Egy aránylag friss összefoglaló a nemesítési tendenciákról:
http://agrarium7.hu/cikkek/562-napraforgo-termesztes-versenykepesebben

Néhány példán keresztül nézzük meg, mely gazdasági tulajdonságokra nemesítenek:
http://www.kukoricavetomag.hu/vetomag_kukorica/vetomag_kukorica_katalogus/www.kukoricavetomag.hu__Dow_seeds_kukorica_vetomag_katalogus_2014.pdf
 http://www3.syngenta.com/country/hu/SiteCollectionDocuments/Prospektusok/2015/Magasolajsavas-napraforgo-termekismerteto-2015.pdf
http://www.saaten-union.hu/index.cfm/article/8732.html

Talán látható, hogy milyen sok tényezőnek kell meglennie egy napraforgó hibridben, hogy versenyképes legyen a mai köztermesztésben. A genetikai háttérről is nagyon szívesen beszélgetek részletesen, de amondó vagyok, hogy dr.Zajácz Edit disszertációjának és a napraforgó hibridek méhészeti értékéről írt vizsgálatainak tanulmányozása  közelebb vihet a probléma gyökeréhez: az évjárati, termőhelyi és az időjárás által befolyásolt tényezőknek sokkal fontosabb szerepe lehet a nektártermelésre, méhészeti értékre, mint az öntermékenyülésre való nemesítésnek. A hazai, európai környezetben nincs megporzási krízis, az amerikai viszonyok között van nagyobb jelentősége az öntermékenyülési hajlamnak, de véleményem szerint az öntermékenyülésre való hajlam és a nektárprodukció között nincs szoros összefüggés. 

Robotur!
A méhek nem mindenhol gyengék, de sokfelé.
A napraforgó mézelése talajtól is nagyon függ.
Ugyan az a fajta kötött, agyagos talajon ontja a nektárt, ami a homokon csak virágport ad.
A párás meleg idő is kedvez a mézelésnek.
Hihetetlen nagy különbségek vannak megyénken belül is.
Van aki annak is örül, hogy kevesebbet kell majd etetnie, van aki már pergetett egyet, és ismét tele vannak.
Azért abban biztosan egyet értünk, hogy az eredmény a méhcsaládok erősségtől függő.
Közepesnél nem gyengébb családoknál Tolna megye nagy részén nem lehet panasz a napraforgóra.
Amint az előbb írtam, ettől függetlenül óriási eltérések vannak az eredményekben.
Az átlag közepesnek  mondható.
Nagyernyei Attila

Attól félek, hogy a napraforgó mézelésének annyi ! Felénk akkora vihar tarolt az éjjel, hogy több helyen elfeküdt a napraforgó!!!
Kicsit tartok a mézelvételtől.......

Attila!
Természetesen ismerem ezeket, a mézelési kritériumokat, és természetesen család erőség, és produktum összefüggését is.
A termőföld az ugyanaz, mivel napraforgót mindíg a telephelyemről hordatom vagy 15 szezon esetében. Így ez a változók közzzül kihúzható. A családok erősége szerintem közepes, az időjárás olyan amilyen, az elmúlt hétre inkább a szárazság volt a jellemző. A vetett napraforgó fajta, az részben talány. De az biztos hogy több mint kéthete indult a virágzás, és folyamatosan nyílnak új táblák. Leterhelve nincs, a gyarapodás meg kevés. Van még a pakliban néhány nagyobb tábla amely még ezután nyílik más fajtának is tűnik, talán...

Felénk többször előfordult már, hogy a nagyüzemi táblákról semmit nem pergettek a méhészek. Ezért eddig nekem az a stratégia bejött, hogy inkább a több és viszonylag kisebb de változatosabb fajta és vetési idejű napraforgó vetések középpontjában maradok. Mint a nagy, és  egységes fajtájú, és egy virágzási idejűre vándorolnék. Ez a szisztéma most nem igazolódik. Az évek során a birtokok is centralizálódnak, de sejtésem szerint már a legtöbben szinte ugyan azt vetik. 

QUQURIQ !!!

Régen nem volt ennyi nyűg a napraforgóval.
Mindig is tudtuk, hogy homokon csak csapadékos időjárás alatt ad valamennyit.
TSZ időszakban, aki tisztességesen bejelentkezett a növényvédősnél és az önkormányzatnál, semmi probléma nem történt.
A napraforgó tenyészideje is sokkal hosszabb volt. Harminc évvel ezelőtt augusztus 20 körül pergettük ki az utolsó napraforgót.
Az is igaz, hogy jóval később vetették mint most.
A Jugoszláv napraforgó program, nagyon bejött a méheknek.
Szép egészséges, nagy tányérú napraforgók voltak "húsos" levelekkel.
A hosszú tenyészidőszak ellenére sem voltunk kitéve permetezésnek, és "uram bocsá", így is lehetett napraforgót termelni gazdaságosan.
Az olajtartalma is jó volt a szemeknek.
...de miért változtattak ezen???
Hogyan és miért volt érdemes ezeket az Amerikai fajtákat behozni?
Tudom, nem a nektár adásért vetik a napraforgót...
...de hát a régi is jól adta az olajmennyiséget, szerintem a vetőmag ára is olcsóbb volt + az ágazatunk is profitált belőle.
Mondja meg valaki, hogy miért jó egy növényt úgy "csúcsra járatni" (napraforgó-repce), hogy egy másik mezőgazdasághoz besorolt ágazatot ezzel bizonytalanná teszik?
Kik, hol, miért döntenek így?
Mi lett a magyar dinnyésekkel?
Méhészek lettek belőlük!
Mi lesz a magyar méhészekkel?
Munkanélküliek lesznek...?
...mert ugye elmondhatjuk az idei évről, hogy a repce közel a semmihez, az akác sok helyen semmi, és 20 kg között mozog.
...de ha többen megmozdultak volna a fenti akácra, ott is semmi lett volna a végeredmény.
Vaddohány és a hárs is katasztrófa volt. Gyalogakác úgyszintén.
A napraforgó, fajtánként, talajonként máshogy adott.
És? Júli közepét írjuk, minden kisülve.
Hátra van még két és fél hónap.
Hogyan tovább ágazat?

Az aggodalmaskodó Kiskakas

Robotur!

A jövőben feltétlenül felértékelődhet a fajta, hibrid, hibrid-típus ismerete, s feltétlenül folytatni kell a nektározás vizsgálatát is, mert az új napraforgó hibridek termesztésének bővülésével a napraforgóra történő vándorlás lassan tényleg "vakrepülés" is lehet. Ata67-nek írt válaszomban idéztem egy cikket a hibrid-választás szempontjairól. Most egy régebbi cikken keresztül szeretném kihangsúlyozni, hogy az új hibridek agrotechnológiája sem elhanyagolható tényező, hiszen ismert, hogy egyes magas olajsav-tartalmú hibridek beltartalmi mutatói erősen hőmérséklet-függők, illetve egyes hibrideket izolálni szükséges a hagyományos fajták, hibridek általi keresztbeporzás kiküszöbölésére. Ezért igyekeznek a termelők több hibrid esetében nagy táblákban folytatni a termelést. A "kisparcellás" termesztés tehát valószínűleg háttérbe szorul e hibridek szélesebb körű elterjedésével, bár a nemesítők erősen törekszenek a magas olajsav-tartalmú hibridek stabilizálására.
Lássuk, mi a magas olajsav-tartalmú hibridek esetében az agrotechnika jelentősége:
http://www.eu-info.hu/printerfriendly.asp?db=hirek&id=9392

A kisebb területeken folytatott termesztés problémája:
http://www.agroinform.com/szantofold/a-syngenta-szakmai-allasfoglalasa-a-magas-olajsavas-ho-napraforgo-termeleseben-alkalmazando-izolacios-tavolsagrol-14789

A magam részéről a Syngenta által javasolt izolációs távolságot ugyan kevesellem, de mivel mostanság nem termelem a napraforgót, ennek legfeljebb elvi jelentősége van a probléma szempontjából...

Nos, mindezek után nézzük a hazai fajtakísérleti vizsgálatok módszertanát:

http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/74900/napraforgo_2011.pdf/6bac9a31-591b-4e15-84b0-78aae95f181e

s az utóbbi két év kisparcellás fajtakísérletek eredményeit:

http://www.agroinform.com/szantofold/napraforgo-fajtakiserletek-eredmenyei-2014-ben-22030

http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/724969/HL2015_napraforgo.pdf/34d9d442-1657-4218-b243-8f5b269d2a10

Az az érzésem, hogy amennyiben továbbra is fennmarad a napraforgó méhészeti jelentőségének trendje, a nektárprodukciós vizsgálatokat is sokkal részletesebben és több helyszínen kellene folytatni. Tudom, hogy ez elsősorban pénz kérdése, s az is lehetséges, hogy a nektárprodukciós vizsgálatok tervezésénél a legnagyobb felületen vetett fajták és hibridek vizsgálatára kellene elsődlegesen fókuszálni (ehhez a fajta-tulajdonosok szolgáltathatnának adatokat), de miután a fajtakísérleteket a NÉBIH évente elvégzi, esetleg a méhész-kutatók csatlakozhatnának ezen programhoz. Természetesen nem feltétlenül a gödöllői kutatóknak kellene a világ végére eljárni e vizsgálatok elvégzéséhez, a produkciós vizsgálatokat akár egyetemi hallgatók, fiatal kutatók is végezhetnék tudományos diákköri dolgozatok, diplomamunkák készítésének keretében, illetve a MMNP alkalmazott kutatási keretéből is legalább részben finanszírozhatók lennének. Tudom, hogy minden abból az árva NP-ból nem  "kutatható", de bizonyára egyéb források is megnyílhatnának erre a célra.
A termesztés során viszont tény, hogy egyes "divatos" hibrideket igyekeznek favorizálni a gazdák, de az vesse rájuk az első követ, aki másképp cselekedne, a divatosság ugyanis az eredményesség függvénye, s nem kárhoztatható senki, ha nem ellensége a saját zsebének. Ebbe viszont beletartozik az a tény is, hogy a nemesítők elsősorban a kaszattermésre, beltartalomra, rezisztenciára, gyomirtó-toleranciára stb. fókuszálnak. Talán egyszer lesz a fajtakísérletek táblázataiban egy új rovat is: "Méhészeti érték". Ehhez viszont valószínűleg a méhészeti ágazatnak is tennie kell. A szándék már megvan, s csak azt kell kitalálni, hogy "ki hajlandó fizetni a révészt". Az előző ügyvivői testület jó irányba indult, az új reményeim szerint megy tovább ezen az úton... 

Ha ez a bőséges csapadék hozzájárul a réti vadvirágok kifejlődéséhez akkor talán felénk is fognak hordani.

"Az előző ügyvivői testület jó irányba indult," 

Ez a kijelentés annak a fényében, hogy SZÓBAN (még véletlenül sem írásban!) leállítottak mindent....akác vizsgálatot (ami után telefon, hogy hogy képzelik a Gödöllőiek, hogy még ennek ellenére is összeszedték a mintákat HaGK-s pénből), napraforgó nektárvizsgálatot (csak az új vezetőségi tagok felvilágosítása után lett nyilvánvaló, hogy ennek a vizsgálatát is felfüggesztették...), nem is mentek messzire a kutatók, mert lehet, hogy ennek a költségeit sem fizeti ki az OMME.
Ennek az utólagos engedélyezés is csak SZÓBAN történt.....
Vajon mikor fizetik ki az OMME méhészének 2015 szeptembertől- 2016 februárig tartó időszakra a fizetését az OMME a HaGK-nak???
HaGK megelőlegezte, most nem lehet tudni melyik jogcímre lehet méhészt felvenni és milyen pénzből?
Többek között ezért sem vettek még fel méhészt (állami bértábla vagy kutatási megbízási NP pénz).

Hát ennyit a jó irányról.
Ne feledjük a régi vezetés irányít még mindig, ameddig teheti!!!

Ha meg diákköri feladattá kívánjuk lealacsonyítani a kutatást, az sokkal többe kerül. Gondoljunk csak abba bele, hogy a mérésekhez igen drága műszerek szükségesek, amelyeket kalibrálni kell, megfelelően tárolni, szállítani...egy egy diák csapat felszerelése és ellátása mennyibe kerülne?
 
Aztán a kialakult mérési technológiát bárkinek átadni?

Nórmális?

Menjen már be bármelyik nagy laborba és kérdezzen rá ilyenekre és közölje velük, hogy ezt amit Önök csinálnak majd a diákköröseimmel fogom elvégeztetni, de a betanításukat azért legyenek szívesek elvégezni.....
Milyen ívben távozna Ön onnan??

Volt már ilyen próbálkozás, hogy a módszerhez nem értőket helyzetbe akarták hozni az Urak csak éppen a méhekhez, méhészethez nem értettek, de jó pénzért társultak volna, "szak érteni"!

Jó irány.............

QUQURIQ !!!

Milyen érdekes, hogy nálam az MVH ellenőrei még a cukros zsákokat is megszámolták, a gyógyszerdobozokat, és egy egész délelőttöt töltöttek nálam, egy halom adminisztrációval... (mindent rendben találtak)
Vajon az OMME terepjáróját nem ellenőrzik?
Nem tűnik fel senkinek, hogy álltában fog leamortizálódni?
Vagy 5 év után véletlenül megint egy elnökségi tag udvarában fog állni mint a két előző busz....
Még szerencsére, hogy mindenki idáig mindent ingyen csinált...

Kiskakas

Kiskakas!

Ma pont eszembe jutott a terepjáró amikor egy óra kínlódás után kimásztam a sárból a masterral, de azért megúsztam még csak telefonos segítség sem kellett, csak egy csomó szalmát kellett összegyűjtenem a megmerült kerekek alá.

Üdv. jani bátya

Jut eszembe.

Senki nem ajánlotta fel a saját személykocsiját a napraforgó minták begyűjtéséhez.
Vajon miért? 

QUQURIQ !!!

...mert a mocsár lehúz...

Kiskakas