Méhlegelő

  • 2967 válasz
  • 1246623 megtekintés
Re:Méhlegelő
« Válasz #1140 Dátum: 2016. Július 20. 08:38 »
Üdv Mindenkinek!

A facebookon feltett kérdés.:
"A hétvégén méhésztársakkal beszélgettem, akik tudni vélik ( :-) ) hogy kitenyésztettek egy olyan napraforgó fajtát, amely bő nektárt ad, amely viszont savas bázisú és a méhek emésztőcsatornáját tönkretéve lassan elpusztítja őket. Ok: A magyar méhészet tönkre vágása.
Szerintem ez egy kacsa, de Ti mit tudtok/hallottatok erről?"
Rémhír vagy lehet valami valóságalapja? Na nem a méhészek tönkre tétele,hanem hogy a magas olajsav tartalmú fajták nektárja károsíthatja a méheinket?
Egyébként szerény tudásom szerint a magas olajsav tartalmú fajták kevés nektárt adnak.

Re:Méhlegelő
« Válasz #1141 Dátum: 2016. Július 20. 15:52 »
Remélem hogy csak a megnevezés (magas olajsavtartalmú) tévesztette meg őket. Nem hiszem hogy valaki finanszírozna ilyen irányú kutatásokat kockáztatva lebukás esetén a későbbi kártérítési pereket. Ahogy én látom a méhészek helyzetét megoldja a túlterheltség, a mézárak és az időjárás.
« Utoljára szerkesztve: 2016. Július 20. 16:26 írta Kamikaze »

Re:Méhlegelő
« Válasz #1142 Dátum: 2016. Július 20. 18:01 »
Üdv Mindenkinek!

A facebookon feltett kérdés.:
"A hétvégén méhésztársakkal beszélgettem, akik tudni vélik ( :-) ) hogy kitenyésztettek egy olyan napraforgó fajtát, amely bő nektárt ad, amely viszont savas bázisú és a méhek emésztőcsatornáját tönkretéve lassan elpusztítja őket. Ok: A magyar méhészet tönkre vágása.
Szerintem ez egy kacsa, de Ti mit tudtok/hallottatok erről?"
Rémhír vagy lehet valami valóságalapja? Na nem a méhészek tönkre tétele,hanem hogy a magas olajsav tartalmú fajták nektárja károsíthatja a méheinket?
Egyébként szerény tudásom szerint a magas olajsav tartalmú fajták kevés nektárt adnak.

Barátom!

A beszélgetőtársak tájékozatlanságát nem minősíteném, de az Ön ismeretei sem teljesen naprakészek. Nem túl régen idéztem az OMME által megrendelt nektárprodukciós vizsgálatok 2014-es eredményeit. Abban az Aszód térségében vizsgált hibridek közül éppen egy magas olajsavtartalmú (HO) hibrid adta a legmagasabb nektárprodukciót...

A Mezőhegyesen vizsgált hibridek között is volt HO hibrid, az sem maradt le méhészeti érték szempontjából az átlagtól.

Az ilyen "városi legendák" rendkívül népszerűek méhész-körökben, terjesztésüket nem javasolnám... Összeesküvés-elméletek gyártását sem...

*

kiskakas

  • *****
  • 3249
Re:Méhlegelő
« Válasz #1143 Dátum: 2016. Július 24. 20:20 »
QUQURIQ !!!

Idáig 500 km autóztunk Ljubjanáig. Ez idő alatt alig láttunk napraforgót. Egyszer egy egy hektárnyit, később csak pár sort.
Nagyon szép rendezett mezőgazdasági területek, egészségtől dagadozó növényekkel.
Vajon miért nem vetnek erre napraforgót?

Kiskakas

*

zümi

  • *****
  • 1382
Re:Méhlegelő
« Válasz #1144 Dátum: 2016. Július 26. 21:50 »
Nyár végi méhlegelő: a tisztesfű
MÉHÉSZSAROK

A telelésre készülő méhcsaládok utolsó lehetősége, hogy pótolják a hiányos nektár- és virágporkészletüket, a gabonatarlókon virágzó tisztesfű, vagy más nevén tarlóvirág. Kedvező időjárás esetén a növény akár 2-3 hónapon keresztül is onthatja a jó minőségű nektárt.


A tisztesfű (Stachys annua L.) gyomnövény, amely a learatott gabonaföldeken jelentkezik nagyobb mennyiségben. Néhány évtizeddel ezelőtt az egyik legnagyobb méhlegelőnek számított, azonban napjainkban az egyre korszerűbb agrotechnikai eljárások következtében szinte teljesen kiszorul a méhlegelők listájáról. Pedig a csaknem 100 napig tartó virágzása alatt akár több mint 10 kilogramm mézet is össze tudnak gyűjteni a méhek. Jó kiegészítője a többi méhlegelőnek is, hiszen az árpa aratásától egészen augusztus végéig nyílik, sőt, szeptemberben is, ha kedvez az időjárás. A hosszantartó virágzása áthidalja a napraforgólegelő előtti és utáni hordástalan időszakot, ezáltal lehetővé teszi a méhcsaládok folyamatos fejlődését és az egészségmegőrzésben is fontos szerephez jut. A költésmeszesedés, a hasmenéses megbetegedések ugyanis éppen az ilyen hordástalan időszakokban jutnak kifejezésre.

Mint ismeretes, a tisztesfű valójában egyéves gyomnövény, amely leggyakrabban a gabonatarlókon szaporodik. Magja kora tavasszal csírázik, a fiatal növény mindaddig szépen fejlődik, amíg nem történik meg a gabona herbicides kezelése. Ennek ellenére kedvező időjárási feltételek mellett kifejlődhet a tarlóvirág második generációja is, ami a gabona learatása után kezd virágozni. A közvetlenül aratás után elvégzett tarlóhántással megsemmisül ez az értékes méhlegelő.

Megfigyelések alapján a tisztesfű akkor mézel legjobban, ha a nappali hőmérséklet eléri a 25 Celsius-fokot, mérsékelt a talaj nedvességtartalma, az éjszakák pedig csendesek és párásak.


A tisztesfűméznek jellegzetes az aromája és az illata, kristályosodása során nem képződnek éles kristályok, inkább sűrű, krémes marad az állaga. Éppen ezért kiváló a méhek téli élelemellátására.

Az utóbbi néhány évben egyre gyakrabban lehet találkozni a tisztesfűvel, nem csak a tarlókon, hanem a parlagon maradt földterületeken, a lucernaföldeken és a kertekben is. Magja akár 10 év múlva is csíraképes, ezért várható, hogy évről évre több lesz belőle, azonban ez messze elmarad attól a mennyiségtől, amely néhány évtizeddel ezelőtt borította a határt aratás után.


A tarlóvirágra úgy kell tekinteni, mint egy serkentő, augusztusi-szeptemberi méhlegelőre. Ez az az időszak a méhcsalád életében, amikor a telelő méhek nevelésével van elfoglalva a közösség. A tisztesfű kiváló minőségű nektárral és virágporral serkenti ezt a folyamatot, hozzájárulva az optimális fejlődéshez és a teleléshez szükséges megfelelő körülmények kialakításához.

Mindig arra kell törekedned, hogy a legjobb legyél, de sosem szabad elhinned, hogy az is vagy.

Re:Méhlegelő
« Válasz #1145 Dátum: 2016. Július 26. 22:35 »
zümi

Ha iskolában nem tanultad, akkor szólok, a forrást mindig meg kell jelölni.
Tudom, hogy szólt már más is, de hátha megértenéd. Lehet nehéz.

Re:Méhlegelő
« Válasz #1146 Dátum: 2016. Július 27. 02:02 »
Másrészt csak bosszantásra jó, hiszen régen nincs már tarló. Aratás után hamar  betárcsázzák.

*

zümi

  • *****
  • 1382
Re:Méhlegelő
« Válasz #1147 Dátum: 2016. Július 27. 07:00 »
Kevanaar!
Face.hu a forrás. Csak bemásoltam, így volt feltéve! Egyébként a tartalma a lényeg, nem sallang.....
Mindig arra kell törekedned, hogy a legjobb legyél, de sosem szabad elhinned, hogy az is vagy.

Re:Méhlegelő
« Válasz #1148 Dátum: 2016. Július 27. 14:10 »
Zümi!

A forrás megjelölése, és a szerző nevének a feltüntetése illendő, és így jogszerű, feltéve ha eleve nem tiltja a szerző, vagy a jogtulajdonos a szellemi termékének a szabad felhasználását.
Egyébként még plágiummal is gyanúsíthatnak.

De ez csak ez egyik dolog, sajnos nincs már tisztesfű mert nincs már sem tarló, sem parlagon hagyott területek. A gazdák ezeket a területeket is tárcsázzák, mert nem célszerű hagyni a gyomnovények miatt. Bár az elmúlt két évtizedben egyszer láttam már tarlón tisztesfüvet, de az annyira jelentéktelen terület volt hogy említésre sem méltó, 150-200 négyszögöl. 

*

Nb18

  • *****
  • 797
Re:Méhlegelő
« Válasz #1149 Dátum: 2016. Július 27. 15:17 »
Sziasztok!

Ez lehetne az új vezetés egyik célkitűzése, hogy valamelyest befolyásolhassák ezt a szokást. Arra gondolok, hogy szabályozni kéne ezt a folyamatot. Tárcsázást gyomírtást. Bár nem vagyok képben a vetési és egyéb földművelési folyamatokkal, de jó lenne, ha ez a (sajnos) lassan feledésbe merülő növény újra megjelenne a palettán és a fiatalok is megtapasztalhatnák ennek a növénynek áldásos hatásait.

Nb18

*

sztyopa

  • ***
  • 116
  • Attila
Re:Méhlegelő
« Válasz #1150 Dátum: 2016. Július 27. 20:00 »
Génbankba meg kérdezni  van e mag,

Re:Méhlegelő
« Válasz #1151 Dátum: 2016. Július 27. 20:06 »
Régi méhész irományokban olvasható, hogy az akácot meghazudtoló eredmények voltak.
Most van a kezemben egy 1785-ös csodálatos irodalom.
Nem írtam el az évszámot, 1785-ös.
A nem rég elhunyt Zehán Gergely hagyatéka.
Az idősebb Tolna Megyei méhészeknek jól csengő név.
Egyszer már (még életében) kaptam tőle egy csomó irodalmat.
Halála után lánya minden ereklyét nekem adott.
Most tanulmányozom őket, de a tisztes fű valamikor maga a csoda volt.
A könyvecske címe "ÚJ MÉHÉSZ vagyis A MÉHEKNEK MAGYAR HAZÁNKHOZ"
"Kiadták Nyitra Vármegyében lévő Galgótz Városának Plébánussátúl
Handerla Györgytül."
A Szekszárdi méhészklubra elviszem és bemutatom.
Nagyernyei Attila

Re:Méhlegelő
« Válasz #1152 Dátum: 2016. Július 27. 20:21 »
Kicsit olvasgattam a tarlóról, lényegében a tarlóhántás mielőbbi elvégzését az indokolja hogy nem kevés idő kell hogy lebomoljon a tarlón maradt szalma, és torzs. A lebomlást már cellulózbontó baktériumok talajba oltásával is segítik. Azt is tudni kell, hogy már régen tiltott a tarlóégetés is. A gazdák ellenérdekeltek, a tarló megtartásában. Ma ez már nem illeszkedik a technológiába.
http://www.agraragazat.hu/hir/uj-technologiai-pont-nyari-tarlok-kezeleseben

*

sztyopa

  • ***
  • 116
  • Attila
Re:Méhlegelő
« Válasz #1153 Dátum: 2016. Július 27. 20:33 »
Irtam egy E-mil  panon génbankba  kiváncsi vagyok mit válaszolnak holnap közlöm .

Re:Méhlegelő
« Válasz #1154 Dátum: 2016. Július 27. 20:55 »
Kezembe akadt nagyapám hagyatékából az Országos Méhész Zsebnaptár 1914-ből. Ebben találtam a a tisztesfűről egy érdekes beszámolót Deák Imre tollából. Az előző év időjárása kedvezőtlen volt, májusi fagy, akác nuku, és utána is igen rossz időjárás, etetni kellett, a méhek rajzani sem tudtak a szokásos időszakban János napig stb. De augusztusban beindult a tarlóvirág és szeptember közepéig minden héten pergetni kellett, miközben sok raj is akadt. (Akkoriban fontos volt a raj, hiszen a kasos méhészkedés hagyománya még jelentős lehetett 1914-ben.)
Valahogy érdekeltté kellene tenni a gazdákat a tisztesfű vagy egyéb "gyomok" meghagyásában. (Méhlegelő támogatás gazdáknak?)