a Facebook is tele van azzal, hogy házhoz szállítják a kollégák 2.500-ért az akácmézet, legújabb pedig, hogy 2.300-ért!
Így kell ezt csinálni.
Szerintem ezen egyáltalán nem kell csodálkozni. Józan paraszti ésszel, ha van egy termék amiből tízszer annyi van készleten, mint a szükséglet, annak esik az ára. Ez ugye a magyarországi mézpiac. Ettől még vannak rétegfogyasztók, akik ragaszkodnak a drágább termékhez valamilyen indok alapján. De a lecsúszás ezt a szegmenst sem kerüli el. Lemorzsolódás indul el, mert túl nagy a vákuum. Először kipróbálják a drága vevők is az olcsót, aztán egy részük átáll rá. A lecsúszás pedig addig megy, amíg a hordós meg nem állítja az esést. Ha az akácnak nincs külön ára, akkor az akác árát is a vegyes, hordós ára állítja meg. Ez a szomorú valóság. Eljön az idő, amikor Attila is kénytelen lesz az akácot 1000 körül adni üvegben. Egy meglévő méhészet költségeit ugyanis a támogatásokkal nagyjából le lehet fedni. Ha felveszi valaki az állatjólétit, akkor tartási kötelezettség is van, ha vannak méhek, akkor van méz is. Ez a helyzet akkor, ha az európai piacon nem változik semmi.
De mitől is változna. Nekem még vannak emlékfoszlányaim arról a tüntetésről, ahonnan a sárga sapka ered. Bezzegh Laci avatarja a zöldön. Mintha az is a kínai méz ellen irányult volna. Jó húsz éve. Emlékszem a Méhészetben megjelent cikkre, hogy ez mennyivel kultúráltabb tüntetés volt, mint előtte a traktoros gazdáké. Strasbourgban minden képviselő asztalán ott volt az ajándék méz. A cikket olvasva az embernek az az érzése volt, hogy itt hetek kérdése és megoldódik minden. Az előzmény az volt, amikor az antibiotikumos tiltás után visszaengedték a kínai mézet, és leesett 50 százalékot az ár. Ugye a nagy különbség abban volt, hogy ahhoz a kínai mézhez kellett a magyar is, hogy el tudják adni. Most pedig már nem kell. Ott van helyette az ukrán. Korlátlan menniységben! Ahogyan az egyik mézkereskedő kimondta. A magyar mézet megveszik azért az áráét, amennyit az ukránért adnak. A méz árát azonban alapvetően a kínai hamisítvány határozza meg. Ez a rögvalóság. Immáron több, mint húsz éve. Majdnem azt írtam, hogy az európai méz árát. Azonban Amerikában is van antidömping eljárás. Az indiai mézekkel szemben. Amely ugyanaz a módszer, mint a kínai. Méhészektől felvásárolt éretlen mézből vízelvonás, és ennek hozzákeverése a sziruphoz. A kínai hamisítványt ki tudták szorítani 2,63 dollár/kg-os vámtétellel (az majdnem ezer Ft), de jött helyette az indiai. Csöbörből vödörbe.
Lett volna egy drasztikus javaslatom, konkrétan a szabályozás bírósági megtámadásának útja. Attila tett azért, hogy ez reflektorfénybe kerüljön. Azt gondoltam, hogy ha már itt felvettetem, és ő kiállt mellette, akkor elmegyek vele addig, amíg engedik. Ami felszínre került belőle, az csak egy apró része a szabályozás hibájának, ennél sokkal messzebbre nyúló hibás felépítés jellemzi az európai jogalkotást. Ezeket én azért látom, mert én abból élek, hogy ismernem kell ezen jogszabályokat. Nagy, több száz oldalas jogszabályok ütik egymást. Ha az egyik ilyen nagy jogszabályt tényleg be akarnánk tartani, akkor még az állati eredetű élelmiszerek nagy részét sem lehetne termelni az EU-ban. Ugyanis egy korábbi fázisban állati melléktermékké kellene minősíteni az alapanyagot, és ártalmatlanítani. Mindez egyetlen rossz mondat miatt. Itt is meg kellene változtani a jogszabályt. Mégsem történik meg. Azért, mert nem jutott el senkinek a tudatáig, hogy melyik ez a mondat.
Hát pontosan az történt, amit sokan mások itt is megfogalmaztak a fórumon. A javaslatomból semmi sem lett. Bross Péter ügyesen kioldalazott a kezdeményezés elől. Az elnökválasztás alapján pedig a méhészeknek ez így jó. Ha a kínai antidömpinggel tud is eredményt elérni, akkor javaslom, hogy készüljön az indiai ellen is, mert rögvest a helyébe fog lépni. A méz címkézés hatását is csak néhány év múlva látjuk csak. A Kaptárakból lezajlott óriási mértékű hamisítási gyanú felderítése eddig semmiféle hatást nem gyakorolt a kínai import mennyiségére. A Bizottság által létrehozni kívánt Honey Platform már a berharangozója alapján is egyértelmű, hogy alkalmatlan lesz a feladat megoldására. Találós kérdés, hogy miért? Kíváncsi lennék, hogy Bross Péter tudja-e a választ? Mindenestre én gratulálok az újbóli megválasztásának, sok sikert kívánok Neki. Arra azonban nagyon kíváncsi lennék, hogy hány százalékos támogatottsága volt? Ezt vajon miért nem tudhatjuk meg? Milyen érvekkel tudta meggyőzni a küldötteket, hogy az általa képviselt álláspont most vajon miért lesz hatásosabb, ha húsz éven keresztül nem volt az? Hiszen ugyanaz a probléma most is, mint akkor. A kínai hamisítvány! Mitől lesz hatásosabb az antidömping vám, mint a bírósági kereset?
Szóval én azt mondom, az fog talpon maradni, akinek 600 ft-ért is megéri a mézet előállítani. Majd amikor a többiek kihullottak mellőle, na akkor lehet visszamenni az üveges méz árávál szép lassan 1200 fölé. Mert szerintem minimum addig esni fog. A hiányzó részt az állatjóléti pótolni fogja. A méz ára eshet szabadon addig, amíg a hazai mézigénnyel kerül egyensúlyba. Ez is egy koncepció. Hobbiméhészekkel biztosítja a beporzást. (Ezt az állapotot csak az atka zavarhatja meg.) Aki jövedelmet szeretne belőle, az tartson 2000 méhcsaládot, ha tud, és akar.