...
... Csak azt a hülye önkorlátozást ne említette volna, s az sem vált volna ártalmára az előadásának, ha Hankiss mellett megemlíti, hogy a hankissi példa eredetileg Garrett Hardin "The Tragedy of the Commons" című cikkéből meríttetett: http://www.sciencemag.org/content/162/3859/1243.full
Végigolvastam a cikket, amit behivatkoztál. Azon kívül, hogy c.a. 20-30 oldal, és 1700-as évektő kezdve idéz ismert és kevésbé ismert társadalmi jelenségeket, nem találtam meg, amire céloztál. Az zavaró, hogy megjegyzésednek nincs érdemi mondanivalója, csak úgy csipkelődsz. Írásod stílusából magasabb polcon lennél, így ez egyértelműen nem TŐLED van...
Egyébként szerintem Bross nem irodalomelemzést végzett előadásában, hogy hol olvashatott róla Hankiss, és még szerintem sok más dologra nem tért ki. Nem tudjuk, hogy Hardinon kívül - ha ő egyáltalán releváns a kérdésben - ki foglalkozott még e kérdéssel.
Elmondom a kérdést:
Jó-e ha minden önkorlátozás nélkül folyamatosan nő a méhészek és a méhcsaládok száma egy korlátos természeti erőforráson? Ez viszont matek, erre biztosan tudom a választ. NEM JÓ!. És matektól függetlenül szerintem minden méhész tudja a választ, nem.
Nem jó, mert megnő azon időszakok száma, amikor már nem lehet természetes forrásból a méheket táplálni, megnő az etetés igénye. Az egysíkú etetéssel a betegségekre fogékonyabbá válnak a méhek, több megelőzés és gyógyítás kell.
Mindenkinek csökken a nektárforrás, ...
A hankissi példa - és nekem mindegy hogy Hankiss maga kitől idézi - pont ezt a jelenséget elemzi. Az újonnan belépő nyer azzal, ha elkezd méhészkedni, mert jövedelemre tesz szert. Az nem érdekli az új belépőt, hogy Ő kevesebbet keres, mint azok, akik kisebb méhsűrűség mellett méhészkedtek. Az sem érdekli, hogy a többiek jövedelme csökken.
Az a káros, ha egy ilyen magát egyébként is gerjesztő folyamatot az ÁLLAM támogatja.
Szóval a hasonlatból kéretik az érteni, amit mondani akar, és idézlek téged: ne a kákán a csomót keresd!