Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak

Ma a szekszárdi méhészklubon megkérdeztem kinek van meg a méze.
Olyan 30%-ra tippeltem.
Tehát a jelen lévők 70%-a már túladott rajta.
Az egyik méhész az utcán "odaszúrta", hogy ő 1.550-ért halasztott fizetéssel adta el.(oda)
Tudta, hogy én ezt ellenzem, viszont most ez bejött neki.
Lutri az egész mézpiac, minden kiszámíthatatlan.
Ami biztosnak látszik, 2.000 Ft-ot sokan már üvegben sem kérnek az akác kilójáért.
A mézet a méhészek saját maguk leárazzák, mert egyre alacsonyabb áron kínálják.
Nézzétek meg az OMME honlapját.
Kicsit lapozzatok vissza a hirdetésekben, és láthatóvá válik a tendencia.
Ott kereskedő a hirdető közelében sincs!
Saját sírunkat ássuk?
Ha valaki 1.400-ért kínálja mézét eladásra, hülye lenne a kereskedő 1.500 adni érte.
Nagyernyei Attila

Közben már egy jó ideje böngészgetem itt a "mézhamisításról" szóló fejleményeket, írásokat és gyakran megjelennek a következő témával kapcsolatos cikkek is... Gondoltam egyiknek a linkjét bemásolom a Mézhamisítás topicba:

http://inforadio.hu/hir/belfold/botrany-meg-a-nem-letezo-hamis-mezet-is-eladtak-198589

Rajongott megváltó csapatom!
Az imént belinkelt cikk alaposan elmeszeli azt a felvásárlót, amely most körömmel, ököllel harcol a mézek tisztaságáért, ja és akkor még a Bross asszisztált hozzá, hogy egy szót sem nyilatkozott a sajtónak a történtekről többszöri megkérésre sem. No igaz, 8 éves esemény az már olyan régi, hogy el is kell felejteni.
Így koronázzátok újra a Duna jegén az egykori OMME sztárt.

Lilahagyma ami nem kínai!

Valóban jó látod a helyzetet, semmi kétség nem fér hozzá.
De látod azt is hogy a jelenlegi vezetésben is van 3 olyan személy akik bőven benne voltak a "melifera" sztoriban ?
Ha rosszul írtam "melifera" kérlek javítsd ki, és fejtsd ki véleményed a sztoriról.

Valóban érdekes és egyben meglepő cikkeket lehet találni a történelemkönyvekben.
Érdemes ezt is átfutni:
http://inforadio.hu/hir/belfold/csendben-dagad-a-mezhamisitasi-botrany-195597

 
Biztos van még több is...

Üdv. Uraim!   Véleményem szerint is jó megoldás lehetett volna a ZRT. (de nem érte meg anyuskám!) És nem a körülmények hanem az előkészítő személyek áldozata lett, de ezen már kár rugózni. Teljesen felesleges percenként vissza kiabálni a múltba. A jövő előttünk van a nehézségeivel, szakadékaival együtt, ha mindenki hátrafelé néz elkerülhetetlen a katasztrófa az ágazat minden szegmensében,egészségügy,felvásárlás,méhlegelő stb. a megoldásra váró problémák előttünk vannak erre kell koncentrálni a visszamutogatások helyett.

 Reménytelen, ez egész biztos. Képzeljük el egy futót amint versenyezni kellene neki. Behelyettesíthető a magyar méhész, a pálya pedig a méz értékesítés. Mint amikor a távfutó rajt vonal elé ásnak egy hat méter mély, nyolc méter széles gödröt. És, hogy kik ássák? Még a nevük említése is tabu.

...
... Csak azt a hülye önkorlátozást ne említette volna, s az sem vált volna ártalmára az előadásának, ha Hankiss mellett megemlíti, hogy a hankissi példa eredetileg Garrett Hardin "The Tragedy of the Commons" című cikkéből meríttetett:  http://www.sciencemag.org/content/162/3859/1243.full

Végigolvastam a cikket, amit behivatkoztál. Azon kívül, hogy c.a. 20-30 oldal, és 1700-as évektő kezdve idéz ismert és kevésbé ismert társadalmi jelenségeket, nem találtam meg, amire céloztál. Az zavaró, hogy megjegyzésednek nincs érdemi mondanivalója, csak úgy csipkelődsz. Írásod stílusából magasabb polcon lennél, így ez egyértelműen nem TŐLED van...

Egyébként szerintem Bross nem irodalomelemzést végzett előadásában, hogy hol olvashatott róla Hankiss, és még szerintem sok más dologra nem tért ki. Nem tudjuk, hogy Hardinon kívül - ha ő egyáltalán releváns a kérdésben - ki foglalkozott még e kérdéssel.

Elmondom a kérdést: Jó-e ha minden önkorlátozás nélkül folyamatosan nő a méhészek és a méhcsaládok száma egy korlátos természeti erőforráson? Ez viszont matek, erre biztosan tudom a választ. NEM JÓ!. És matektól függetlenül szerintem minden méhész tudja a választ, nem.
Nem jó, mert megnő azon időszakok száma, amikor már nem lehet természetes forrásból a méheket táplálni, megnő az etetés igénye. Az egysíkú etetéssel a betegségekre fogékonyabbá válnak a méhek, több megelőzés és gyógyítás kell.
Mindenkinek csökken a nektárforrás, ...

A hankissi példa - és nekem mindegy hogy Hankiss maga kitől idézi - pont ezt a jelenséget elemzi. Az újonnan belépő nyer azzal, ha elkezd méhészkedni, mert jövedelemre tesz szert. Az nem érdekli az új belépőt, hogy Ő kevesebbet keres, mint azok, akik kisebb méhsűrűség mellett méhészkedtek. Az sem érdekli, hogy a többiek jövedelme csökken.

Az a káros, ha egy ilyen magát egyébként is gerjesztő folyamatot az ÁLLAM támogatja.

Szóval a hasonlatból kéretik az érteni, amit mondani akar, és idézlek téged: ne a kákán a csomót keresd!

 
Sokan feldolgozták ezt a témát azóta,először William Forster Lloyd 1833-ban,az ő példája nyomán írta Hardin a cikket.(Mi környezetgazdálkodástanból tanultuk.) Nagyrészt környezetvédelmi témakörben szokták emlegetni,ott próbáltak több pozitívabb megoldást is találni a problémára.Egyet be is linkeltem februárban.
De végül is nagyon nem ez a lényeg,csak ha már forrás elemzünk,akkor legyünk tényleg precízek.

Hát ahogy nézem ezt a topicot, minden van már ebben, mint a debreceni zsibiben vagy a nyiregyházi KGST piacon. Igazán átgondolhatná a két moderátor, hogy mit is a dolguk!

Amin nem tudsz változtatni, állj az élére. Ha már zsibiben vagyunk fokozzuk a hangulatot!

Nevezzük már néven azt a három személyt, akik a Mellifera halálánál gyászhuszárok voltak és nem igazán tisztázódott máig sem a szerepük:

Fekete József volt a felszámoló cég részéről a felszámoló biztos. Most az OMME általános elnökhelyettese.

Fáskerti László, akinek apja ott bábáskodott a Mellifera születésekor, de ő meg a halálos ágynál volt Felügyelő Bizottsági szereplő volt. Érdekes, hogy most az OMME Felügyelő Bizottságában csücsül és sajnos soha nem lép érdemben a küldöttgyűlések és Országos Vezetőségi ülések jogszerűtlen lépései esetén. 

Ne felejtkezzünk el Dr. Cserényi Péterről se, aki viszont igazgatósági tag volt a Melliferában, tehát érdemi döntéseket kellett hoznia. Most ő az OMME szakmai elnökhelyettese és szintén érdemi döntéshozatali lehetőségei vannak.

Sziasztok!
Ma voltam Szabadkán, és a következő "Akácmézet" vásároltam.(Mellékelt fotó)
Az ára megdöbbentő, a hihetetlenség határát súrolja.
Legalább 15-20 helyen árulták a viszonteladók.
A Piac főbejáratával szemben, a zebrával egy vonalban az édesség árusnál 700 Forint volt kilója.
Ezt "drágának" tartottam,  így vettem egyet a bejárat mellett közvetlenül egy középkorú hölgytől.
Ő 600 Ft-ért adta a "termelői Akácmézet"
A nevet, elérhetőséget kitakartam, mert az édesítő szer tulajdonosa előadónk is volt már Szekszárdon.
Akciós,amolyan Karácsonyra szánt csemegének árulták.
A határon hazafelé megállítottak, csomag ellenőrzés.
Volt nálam saját méz (mindig viszek magammal néhány üveggel) és megkérdezte a csinos magyar határőr kisasszony mennyiért adom.
Mondtam neki, hogy 2,500 Ft!
Drága, felelte, mert Szabadkán a piacon van 600-ért is, ötösével veszik a magyarok.
Mutatom neki,hogy ilyen?
Válasza, igen ez az.
Kérdezte, ha méhész vagyok miért vettem?
Mondtam neki kiteszem az elárusító asztalunkra elrettentő példának, ha valaki drágának tartja a mi mézünket.
Nézzétek a fotót.
Víztiszta, sűrű, átlátszó, zárszalag rajta.
Mi lehet benne 600 Ft-ért?
A viszont eladó ebből valamennyit kap, üveg, tető (magyar méhecskés)címke, minimális szállítási költség.
Na ezzel versenyezzünk, azt hiszem felköthetjük a gatyánkat!
Nagyernyei Attila

Az üveg a tetővel többet ér mint ami benne van.

Sziasztok!

Azért kíváncsi lennék, hogy mennyi virágot látott ez az anyag. Egy barátom vett a piacon 1600-ért őrölt paprikát. Furcsán nézett ki a halászlés bogrács aljára leülepedve......  Gondolom ez is hasonló minőség lehet.

Nb18

Ilyen színű invertált cukoroldatot méhtakarmányként kb 250 Ft-ért lehet kapni feketén.

Aki ezt megveszi, ráadásul karácsonyi ajándékként az minden gaztettre képes!!!!
Én már kóstoltam ilyet: Egy fos szirup az egész!

Az hát, Jani!
És a magyarok ötösével veszik!
Én biztosan gyereknek nem adnám.
Ugye náluk Szerbiában még ezt meg lehet tenni, de azért a méhészek gondolom nem örülnek neki.
Érdekes, hogy van olyan szaktanácsadó, aki az itthoni mézhamisítás, és ipari méz kiszerelést nem ítéli el, sőt Takács Ferenc egyéni problémájának tartja Klenáncz elleni kiszorítósdiban, és ezt még hangoztatja is.
Hihetetlen, hogy ezt nem látják be, közös az érdekünk!
Kiváló minőségű magyar mézet kell minden áruházba!
Amíg eladatlan készleteink vannak, sem szutyok, sem árletörési szándékkal "igazi méz" ne lehessen forgalomban.
Semmi más esélyünk, hogy normális áron tudjuk értékesíteni a termésünket.
Aki ezt vitatja, a méhészek ellensége.
Franciaországban minden áruházban megnéztem a mézeket, de Ausztriában, Németországban, Hollandiában és nem rég Belgiumban is.
Főként a hazai termelők mézei voltak, a franciáknál szinte minden méz.
A németeknél találtam magyart is.
Nincs azzal gond, ha van tisztességes választék.
A gond akkor kezd fokozódni, ha nem méz van az üvegben.
Véleményem szerint ez bűncselekmény, mert az élelmiszer hamisítás ide tartozik.
Nagyernyei Attila