Háromféle vevői igényszint van.
1.
Tudatos és laborháttérrel rendelkező vásárló. Ezek a mézüzemek felvásárlói.
2.
A bolti kiskereskedelembe járó naív vásárló, aki címkére és színre, megszokások alapján vásárol.
3.
Méztermelő méhész közvetlen vásárlója, aki elmegy a méhészhez, akár segít a pergetésnél is, beleszagol a hordóba is és illata íze és bizalma alapján vásárol.
1-es típusú vásárló megköveteli a 20-as pollent és számos laborparaméterre odafigyel.
2-es típusú vásárló a legkiszolgáltatottabb, vele el lehet sok mindent hitetni. Ezeket szolgálják ki a mézüzemek. Érdekes módon bemegy a mi 20-as pollenes mézünk a mézüzembe és ami kijön a mézüzemekből az már meg se közelíti a mi mézünket.
3-as típusú vásárló kap igazán jó mézet. Olyat, amilyet még a felvásárlónak se ad el a méhész.
1.
Azok a mézkereskedők, akik exportra hordósan viszik a mézet, harcolnak azért, hogy az legyen akácméz ami 20-as akácpollen stb paraméter legyen.
2.
Azok a mézkereskedők, akik nem hordósan, hanem üvegesen értékesítenek, érdekeltek abban, hogy 20-asnál gyengébb akácpollen legyen a standard.
3.
És azok a méhészek, akik háztól adják el a mézüket, mindent megtesznek azért, hogy a kedves vevőik kedvébe járjanak. Ők megmondják, hogy minden évben kicsit más a méz, de minden évben a legmagasabb biológiai és élvezeti értékű mézet adják el a vevőiknek.
Milyen paraméterei legyenek az akácméznek? Ez egy nagy vita, fentebb felvázoltam az érdekeket és az érdekek ütközésének okait.
Klenáncznak, Nagy és társának, Takácsnak stb. tehát az üvegben palettán értékesítőknek az érdeke a lazább akácparaméter, mig Wildnek, Fazekasnak stb. az érdeke a szorosabb akácparaméter.
Szerintetek nekünk méhészeknek melyik álláspont az előnyösebb hosszabb távon, ha a jelenlegi felvásárlási árszintet emelni akarjuk? Az nyilvánvaló, hogy az 5-ös akácpollenes méz nem ér annyit a mézüzem számára, mint a 20-as. Nem lennék meglepve, ha differenciált felvásárlási ár rendszere alakulna ki a mért adatok minősítése alapján.