Neonikotinoidok

Mert.......?

Mi ez, netán filmszakadás....?

Így, néhány órával később kiegészítve már kerek egésznek látszik, csak éppen semmi köze ahhoz, hogy miért éppen a társas életmódú rovaroknál lenne veszélyesebb, mint a magányos életmódúaknál. A "szubletális magatartászavar" a magányos életmódú rovarok esetében semmivel nem kisebb kockázati tényező, mint a társas, szociális életmódot folytató rovarok esetében. Már megint egy hablaty, mely mögött nincs érdemi összefüggés. Ha a rovarok "statikus" idegrendszeri sajátosságairól értekezett v'ón, azt még csak érteném, mert annak valóban lehet jelentősége a probléma szempontjából, de annak vajmi kevés, hogy a csávázóüzem "előre megfontolt szándékból" túlcsávázná a vetőmagot. Nem tesz ilyet, egyrészt, mert nem érdeke, másrészt még Geddekas kedvéért sem hajlandó vállalni a kockázatot, hogy a vetőmag túlcsávázásával a bezárást kockáztassa. A vetőmagot csávázó üzem -önnel szemben- tanult vetőmag-csávázást, nem adagol túl, mert egyrészt kalibrált vetőmaggal dolgozik, másrészt nem hülye, hogy a saját zsebe ellen dolgozzon, harmadrészt ott szakemberek és nem "főszaktudományos föszakguruk" dolgoznak, s ők nem "szemre-fülre" kemizálnak, mint egyes bigyoméhészek egykor az amitrázzal és mostanság az oxálsavval...

Arisztaiosz!

Ha nem lenne ordenáré a viselkedésed, akkor érdemi beszélgetést lehetne veled folytatni. Így viszont lehetetlen.

Fel se fogod, hogy mit írtam. A csávázóüzem előírásszerűen dolgozik, de aki az előírást kitalálta ott a Bayer fejlesztő laborjában, az a csapat nem veszi figyelembe, hogy a neonikotinoid csak a legjobb, legoptimálisabb termőhelyi és időjárási körülmények között bomlik le olyan gyorsan, hogy a méhekben ne okozzon kárt. Sőt sajnos a kukorica esetében még ez sem igaz, hiszen az első hatvan napban a kukorica levele által kiválasztott guttációs cseppekben a letális dózisnál is nagyobb mennyiségű méreganyag található.

Szóval ezeknek a mérgeknek a veszélyes-hulladék lerakókban a helyük és nem a szántóföldön.

Csatlakozni szeretnék kiskakas azon kéréshez, hogy ne ócsárolja senki a másikat. Inkább érvek mentén vitatkozva lenne jó valami egységes nézőpontot találni. Ahhoz, hogy a méhészközösség a tényeken alapuló állásfoglalásra legyen képes, a legfontosabb az lenne, hogy tisztában legyen azzal, mit is tesznek valójában a neonikotinoidok a méhekkel, és ezek a kártételek megtalálhatók-e, ha igen, akkor milyen mértékben a magyar méhészetekben. Ezek tisztázása nélkül komolytalan az érvrendszer.
Először is tünetek: Nagyon fontos lenne tudni, hogy a gyártó vizsgálatai során a halálos dózist kapott méhek milyen tünetek mellett pusztultak el ? Idegrendszeri tünetek domináltak, ernyedt vagy spasztikus izombénulás tünetei domináltak? Ez az nAChR-eknek a rovarok testén belüli elhelyezkedési gyakoriságától függ. Ha bárki ez utóbbiról olvas valahol valamit, ossza meg velünk. Azért van jelentősége, mert ha zömmel az idegrendszerben vannak, akkor az eltűnésnek, mint kórképnek kell dominánsnak lennie. Azonban nem tudom azt elképzelni, hogy ebben az esetben nem lennének a kaptárban hullák, mert kizártnak tartom azt, hogy minden méh éppen csak akkora dózist vesz fel, hogy a hatás kialakulása repülés közben alakuljon ki. Idegrendszeri receptor elhelyezkedés túlsúlya esetén a tájékozódási-tanulási zavar tünetegyüttesként elfogadható, mint részleges idegrendszeri károsodás, de nem fogadható el egy azonos nagyságú dóziskoncentráció minden méh esetében. Ott kell lenni olyan nagyságú koncentrációknak is, amelyek a kaptáron belüli elhullást idézik elő: totális idegrendszeri károsodás tünetei mellett. Azt is jó lenne tudni, hogy vajon az NAChR-ek a rovaroknál is a kognitív funkciókért (tanulás, memória) felelős szinapszisokban találhatók inkább az idegrendszerben (akkor viszont miért   annyira toxikus a kitiltott hármas ?) Ha ezen receptorok elhelyezkedése zömmel az idegrendszerben van a rovaroknál, akkor mi az idegingerület átvivő az ideg-izom kapcsolatokban ? Ha mégiscsak az acetilkolin a nikotinos receptorokon az átvivő, akkor lehet szárny és izomműködési zavarokról beszélni. Gátlás vagy serkentés lesz a hatás ? Előbbi esetben petyhüdt bénulás, utóbbi esetben merev bénulás (pl. elálló szárnyak). Mintha valahol azt olvastam volna, hogy a neok annak ellenére, hogy meggátolják  az acetilkolin kötődését, tehát az nem képes kinyitni a receptort, valójában a kötődéskor kinyílik a receptor, csak nem tud záródni. Ezért nem bénulás, hanem serkentés alakul ki. Az is lehet, hogy a többféle alegységből (alfa, béta) illetve azok kombinációjából másfajta hatásmechanizmusú receptorok vannak. Lehet, hogy ez okozza az egyes neok eltérő HQ értékét. Elképzelhető, hogy ezek a részletek rovarok esetében nem is ismertek, mert senki nem volt érdekelt ezekben a kutatásokban. Ezért lenne nagyon fontos az a minden részletre kiterjedő dokumentáció, mely a toxicitási vizsgálatok során leírta a tapasztalt klinikai tüneteket is. Ekkor lehet azt összevetni a méhészek által észleltekkel. Megmondom őszintén, hogy ma már másképp látom a dolgokat, mint két héttel ezelőtt. Akkor nem adtam volna egy százalék esélyt sem annak, hogy a neok tanulási zavart idéznek elő. Ahogy olvasgatok a témában ma már ennek igenis nagyon komoly megalapozását látom. Pl. emiatt a dolgozat miatt: http://phd.semmelweis.hu/mwp/phd_live/vedes/export/szaszbernadett.d.pdf

Köszönjük Iridó!
Abban bízom, hogy az OMME szakmai vezetése is előbb-utóbb belátja, hogy tévúton jár, és végre a méhészek érdekében cselekszik.
Őszintén remélem, hogy ekkor már ajtón kívül lesznek!
Az amit neo ügyben ellenünk elkövettek, ez a minimum!
Nagyernyei Attila

Amikor nagyobb elnéptelenedést és kijáróveszteséget veszek észre az azt megelőző napokban a betonozott területeken meg az aszfaltos úton szoktam látni elszórva méh hullákat, ha ezt a kis területet megszorzom a méhek által bejárt területtel akkor ott mennyi hulla lehet. a növényzet miatt nem látszik. Így már meg is van az eltűnt népesség. Nem a kaptárak előtt és nem is a szántóföldön hanem út közben. Na és ilyenkor érdemes megnézni a vadvirágokat mert azok körül is elcsendesedik a mozgás. Pár napig megszűnnek a rovarok .
Az idén is volt egy ilyen nagyszabású megszűnés ez azért nem látszott ,mert utána közvetlenül  4-5 napos rossz idő volt emiatt sem jártak volna a méhek. Közben kikelt a sok fiasítás és mire jó idő lett szép lassan rendbe jöttek DE ugyanannyi méh volt a kaptárakban mint a nagy mennyiségű kelést megelőző időszakban. Aki nem figyelt az nem is vette észre . A madarakat is érdemes figyelni, ilyenkor az összes madár a méhes körül cirkál +veszteséget okozva, mert éhesek és nincs más.
 /szúnyogGYÉRÍTÉS után is megszállják a madarak a méhest  /

DE ugyanannyi méh volt a kaptárakban mint a nagy mennyiségű kelést megelőző időszakban. Aki nem figyelt az nem is vette észre . A madarakat is érdemes figyelni, ilyenkor az összes madár a méhes körül cirkál +veszteséget okozva, mert éhesek és nincs más.
 

Kitin!
Ez pontosan így van. Aki nem figyelt, az észre sem vette. Azonban ez lehet egy kontakt szer, a piretroid csoport tünete. Sőt az sokkal valószínűbb. Ugyanis ha ez csávázott neo-tól lenne, akkor mindenki észrevenné, mert folyamatosan pusztulnának, nem tudnának helyrejönni. Nekem a fiam kérdezte, hogy miért van mostanában annyi madár a méhesben. Én azt mondtam, hogy a méhhullákat szedegetik, amit a méhek kihordtak a kaptárból. Ez ugye a folyamatos pusztulás melletti érv lehet. Te azt gondolod, hogy az élőket szedegetik ? Méhészkedésem első 17 évében sosem volt gondom a zöld küllőkkel. Ugyanott vagyok, ahol voltam. Az utolsó nyolc évben okoznak kárt télen (elsősorban a kaptárak szétverésével).  Előtte is mindig ott voltak a méhes környékén, mert sok a hangya, úgy tudom a fő tápláléka a hangyatojás. De előtte sosem estek neki télen a kaptáraknak. Lehet, hogy azért szoktak rá, mert mindig találtak méhhullát, amit megehettek, és tulajdonképpen eltakarították mindig a méhes környékét ? Az az igazság azonban, hogy amikor repce idején észlelhető népeltűnésem volt, akkor nem volt rajzásgond. Ha a család érzi, hogy a népesség utánpótlása nem robbanásszerű, mert egy része hamarabb elpusztul, mint normál esetben, akkor nincs bölcsőhúzás! A veszteségeket ebből is le lehet szűrni. Az idei év nem ilyen volt.

Iridó!

Olyan kérdéseket teszel fel itt egy közéleti fórum keretei között, amiknek többsége részletes szaktudományos választ kíván és ezért ezen keretek között megválaszolhatatlanok. A neonikotinoidok toxicitási vizsgálatai az engedélyezés szakaszában a klasszikus módszerrel történtek. Ott és akkor azok a kérdések, amit most te vagy én most felteszünk, fel se merültek.

A mérgeknek a felhasználási köre, felhasználási módja és a dozírozás annak a rossz kompromisszumnak az eredménye, amit a gyártó érdekei és rosszul felépített vizsgálat adott. Részben szándékos és részben az információ hiányából fakadó hibák eredményeképpen alakultak ki a multinacionális gyártó cégeknél az a pozíció, ami a mai konfrontatív állapotot jellemzi és példának okáért Csorba Csaba is kénytelen képviselni. Így aztán a profit érdekek, részvényesi érdekek miatt a nyilvánvalót, tehát a saját publikált törzskönyvi dokumentációjukból fakadó negatívumokat sem ismerik el. Pedig ha hajlandók lennének olyan változtatásokra, amiket a gyakorlat megkíván, akkor talán lenne esély a piacon maradásukra is. Nem értem pl, hogy a talaj minőségét, vízháztartási jellemzőit miért nem veszik figyelembe a dozírozásnál? Ez több figyelmet kívánna, de ha ez a szereknek a piacon maradási feltétele, akkor a pragmatikus gondolkodás megkívánná az érvek elfogadását.

Ma mi gyakorló méhészek, természetvédők, tudományos szakemberek provokáljuk az új szemléletű vizsgálatokat. Ezek mögött általános közösségi érdek áll, de államérdek csak olyan esetben jelentkezik, ha a baj akkora, amekkora 2006-tól kezdve USA-ban kibontakozott. Magyarország egy fejletlen gyarmati gondolkodású ország, a közösséget szolgáló hosszabb távú nemzeti érdekeket semmibe vevő erkölcstelen komprádor polgársággal az élen. Ennek jellegzetes, de apró tünete, hogy nem emelkedett a méhpusztulás elleni küzdelem az államérdek szintjére, sőt az állam indirekt eszközökkel (például az OMME nevű fiókszervezetén keresztül is) fékezi, tiltja az ilyen irányú kutatásokat.

A fecskék biztos az élő méheket szedik szerintem.
Verebeket is láttam néhány hétig a kaptárak előtt dolgozni, azt nem tudom ,hogy pontosan mit szedegettek,mert amikor közeledtem elrepültek.
Az idei évben volt először repcén, hogy nem láttam teljes kijáróméh megszűnést de azért néha gyérült a forgalom.
Amikor az országos méhmászkálós napok voltak én nem észleltem olyan mértékben, mint ahogy néhányan beszámoltak róla. Voltak kaptárak ahol 6-7-et láttam de nem volt jellemző, viszont azóta folyamatosan látom ha nézem a füvet, hogy itt-ott mindig mennek mendegélnek.
Akác után minden este adtam a családoknak fél liter 1/2-es szirupot /a gatyám ráment  /
Folyamatosan volt fiasítás de valahogy átlagosan megmaradtak az akác végi szinten.
Tehát megállt a fejlődés. Hogy ez most az időjárástól vagy mitől azt nem tudom. Már ott tartok, hogy nem is érdekel inkább nem is idegesítem vele magam. Majd lesz valami. Sokkal jobbak a családok, mint tavaly.
 

Sziasztok !  Nálam a fecskék, meg kezdték a harmadik  kőltést . A méhesem kőrűl rőpkődnek, elég sűrűn . Vajon miért felylődnek ilyen gyorsan ?  Űdv.  Antal

Iridó!

Olyan kérdéseket teszel fel itt egy közéleti fórum keretei között, amiknek többsége részletes szaktudományos választ kíván és ezért ezen keretek között megválaszolhatatlanok. A neonikotinoidok toxicitási vizsgálatai az engedélyezés szakaszában a klasszikus módszerrel történtek. Ott és akkor azok a kérdések, amit most te vagy én most felteszünk, fel se merültek.

A mérgeknek a felhasználási köre, felhasználási módja és a dozírozás annak a rossz kompromisszumnak az eredménye, amit a gyártó érdekei és rosszul felépített vizsgálat adott. Részben szándékos és részben az információ hiányából fakadó hibák eredményeképpen alakultak ki a multinacionális gyártó cégeknél az a pozíció, ami a mai konfrontatív állapotot jellemzi és példának okáért Csorba Csaba is kénytelen képviselni. Így aztán a profit érdekek, részvényesi érdekek miatt a nyilvánvalót, tehát a saját publikált törzskönyvi dokumentációjukból fakadó negatívumokat sem ismerik el. Pedig ha hajlandók lennének olyan változtatásokra, amiket a gyakorlat megkíván, akkor talán lenne esély a piacon maradásukra is. Nem értem pl, hogy a talaj minőségét, vízháztartási jellemzőit miért nem veszik figyelembe a dozírozásnál? Ez több figyelmet kívánna, de ha ez a szereknek a piacon maradási feltétele, akkor a pragmatikus gondolkodás megkívánná az érvek elfogadását.

Ma mi gyakorló méhészek, természetvédők, tudományos szakemberek provokáljuk az új szemléletű vizsgálatokat. Ezek mögött általános közösségi érdek áll, de államérdek csak olyan esetben jelentkezik, ha a baj akkora, amekkora 2006-tól kezdve USA-ban kibontakozott. Magyarország egy fejletlen gyarmati gondolkodású ország, a közösséget szolgáló hosszabb távú nemzeti érdekeket semmibe vevő erkölcstelen komprádor polgársággal az élen. Ennek jellegzetes, de apró tünete, hogy nem emelkedett a méhpusztulás elleni küzdelem az államérdek szintjére, sőt az állam indirekt eszközökkel (például az OMME nevű fiókszervezetén keresztül is) fékezi, tiltja az ilyen irányú kutatásokat.

Kedves Geddekas!

Mint írja, a kérdések megválaszolása "szaktudományos" nekifeszülést igényelne. Az a sejtésem, hogy Irido éppen ezért szegezte önnek a kérdést: ki mástól várhatnánk ízig-vérig szaktudományos megvilágítást a kérdésben, mint éppen öntől, aki oly részletekbe menően kutatta e szakterületet? Kire hagyatkozhatnánk bizodalommal másra, mint önre, s a Klubvezetőre, ki szintúgy a lehető legmélyebbre ásta magát a neonikotinoidok kérdéskörébe, a hatóanyagok hatásmechanizmusába... Ki adhatna önökön kívül adekvát választ, végtére is önök harsogják folyamatosan, hogy mintegy 800 nemzetközi kutatást tanulmányoztak át a kérdésben, melyek tükrében alakították ki véleményüket a "neonikotionidok" konzekvens elutasítása tárgyában. Miért igyekszik folyamatosan mellébeszélni, s kitérni a válaszadás elől, mikor Irido nagyon is lényegre törő interpretációval és valóban szaktudományos megközelítést igénylő kérdésekben kéri az ön ökológus-biológusi válaszadását. Arra már gondolni sem merek, hogy ön netán nem a téma teljes szaktudományos ismeretanyagának birtokában nyilatkozgatna tudományos kérdésekben, hanem a "szaktudományos" válaszadás helyett igyekezne a késztetésének, késztetésüknek megfelelő olyan szakmapolitikai síkra terelni a polémiát, mely szakmai válaszokat ugyan képtelen adni, viszont a késztetésüknek megfelelően tökéletesen alkalmas azt az OMME vezetés permanens támadására, annak az OMME vezetésnek a rentyölésére, mely a "szaktudományos" válaszok közül képtelen volt kihüvelyezni azt a választ, melyet a vélelmem szerint önnek sem sikeredett, s mely tudásanyagot egy "közéleti fórumon" konzekvensen ön sem óhajt velünk  megosztani... Mi ide nem közéletet élni jöttünk, hanem egy olyan szakmai fórumot látogatunk, ahol feketén-fehéren elénk kívánják tárni a valóságot a fórum prominensei...

Kísértetiesen emlékeztet engem e szituáció arra, mikor ön nem volt hajlandó a "vagyoni értéket " képviselő "találmányának" lényegéről sem nyilatkozni azon a fórumon, melyet deklaráltan azért hoztak létre, hogy a "méhész közvélemény" teljes körű tájékoztatást kaphasson, s mely fórum a gyakorlatban  nem szolgált egyebet, mint hogy az OMME ügyvivői testületének működését a lehetséges leghatékonyabb módon tudják ellehetetleníteni... "Szaktudományosan..."

Virítsa már ki -kérném- azt a "szaktudományos" választ, melyre repesve várunk, s bízza bátran  reánk, hogy szaktudományos válaszát megkíséreljük-e elolvasni, képesek vagyunk-e értelmezni, s nézőpontunk kialakításához fel tudjuk-e használni...

Arisztaiosz!

Úgy látom értelmezési nehézséget okoz Önnek az írásom és az Iridó írásának összevetése. A lényegi összefüggés szaktudományosan bizonyított, tehát a mérgezés nem vitatható, hiszen az engedélyezéshez a cég által benyújtott törzskönyvi dokumentációk sem tagadják. A kockázatelemzések manipulált volta és többek között az Iridó által felvetett nem vizsgált kérdéskörök eredménye az, amibe a gyártó cégek belebukni látszanak.

Sajnos ezek a cégek kb annyi belátóképességgel rendelkeznek a kompromisszumos megoldások keresésében mint Ön, vagyis vészesen közelítenek a nullához. Ennek következtében erre a termékre tervezhető profitjuk is közelit a semmi felé. Ha gondosabban tervezték volna a szerhasználat általuk javasolt szabályait, akkor nem született volna ekkora botrány. De ez már legyen az Ő bajuk és ez engem egyáltalán nem zavar. Ha az OMME is ugyanannyi belátóképességgel rendelkezik ebben az ügyben, mint a kedvenc mérgeik, amiknek érdekeit még a hivatalos újságjuk címoldalán hivatalos nyilatkozatban is védik, az viszont engem nagyon zavar, mert az minden méhész kára.

    Ekkor lehet azt összevetni a méhészek által észleltekkel. Megmondom őszintén, hogy ma már másképp látom a dolgokat, mint két héttel ezelőtt. Akkor nem adtam volna egy százalék esélyt sem annak, hogy a neok tanulási zavart idéznek elő. Ahogy olvasgatok a témában ma már ennek igenis nagyon komoly megalapozását látom.

Nem vagyok szakértő a témában,csak olvasva próbálok józan méhész paraszti ésszel gondolkodni.
Sok a fehér folt pld. abban hogy az egyes növényi kultúrákat mikor és miért látogatnak a méhek.

Geddekas szerint 60napos koráig a kukorica nagyon mérgező,de kérdezem mit keres a méh a térdig/derékig érő kukoricán?Akác alatt hordásban biztos nem megy rá,meg ha bejáratott itatója van.
Azonban ha "száraz" minden a reggeli harmatot szedheti ha előtte ilyen tábla van?
Időjárás miatti több napos bezártság után a méhek minden növényről szívogatják a nedvességet.
Tavaly került a köztudatba hogy a méhünk annyira szereti a napraforgót hogy már virágzása előtt is látogatja és  bizonyos sejtnedveket gyűjthet róla.
Megkérdeztem hazai méhészeti kutatásban dolgozót van e ennek a jelenségnek valamilyen nemzetközi irodalma.
Nos a neten mindössze 1 kutatást talált ami foglalkozik ezzel mert annyira új fejlemény.
E szerint egyébként ezek a méhek(méhcsaládok egy része) annyira vonzónak találják a sejtnedveket hogy a növény virágzása alatt előnyben részesítik a nektárral szemben.

Aranyos Geddekas!

Értem én, hogy villanymotor, de mi a fene hajcsa...?

Ön konzekvensen kitér a válaszadás elől. Ha nem tudják a "szaktudósok", hogy miként hat egy hatóanyag, akkor hogyan állíthatják a "szaktudósok", hogy hat egyáltalán, s úgy hat, ahogyan ők azt állítják...

Kérném, legalább vázlatosan ismertesse velünk a nikotinos receptorokhoz kapcsolódó hatóanyagok ingerületvezetésben betöltött szerepét, mert ön bizonyára előbbre tart nálunk a hatásmechanizmus kutatásában, a "néma gyilkosok" szinapszisokra, ingerületvezetésre gyakorolt hatásának szaktudományos tanulmányozásában. Az OMME lehet, hogy hasonlóan tájékozatlan, mint mi, kérdezők, de töredelmesen bevallom, nem az érdekel, hogy az OMME tudja-e, hanem leginkább tájékozódni szeretnék, s nincs más, autentikus személy, akihez fordulhatnék. Nem az érdekel, hogy a hatóanyagok fejlesztői tisztában vannak-e az általuk kifejlesztett hatóanyag ingerületvezetésben vagy gátlásban gyakorolt hatásával, hanem attól szeretném a tuttit hallani, aki a kezdetektől (?) fogva támadja e hatóanyagokat, reményeim szerint a biztos, cáfolhatatlan tudás teljes birtokában. Ne hárítsa kérem a válaszadást, hanem varázsolja elő nekünk az ingerületvezetés-gátlás témakörében összemazsolázott szaktudást, segítsen nekünk megérteni a rovarok idegrendszerének specifikumait, melyek révén a "néma gyilkosok" oly végzetes hatással bírnak a rovarvilágra, s azon belül is kedves méheinkre. A szakma-politikát ezen tájékoztatás során bátran tegye félre, minket a vegytiszta tudomány érdekelne elsősorban, a politikai és kampány-aspektusokat pedig nyugodtan mellőzze, mi elsősorban a szaktudományos részletekre lennénk kíváncsiak. 

Arisztaiosz!
A témáról kérdezze Simon Gergelyt a Greenpeace vegyi anyag szakértőjét, vagy Dr. Fendrik Pétert, volt kollégámat.
Ők korrekt, minden kétséget kizáró választ adnak.
Geddekast ön csak provokálja, és áztatni próbálja. Így nem jut előrébb!
Ha valóban a megoldást keresi, váltson stílust mert repül!
Sárga lapot már kapott!
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila

Irodó pontosan tudja és Arisztaiosz is, hogy a neonikotinoidok a méheket mérgezik. Mind a ketten tudják, hogy a neonikotinoidok nem úgy hatnak, ahogy azt a gyártó és a hatóság állítja, hanem szabályos használat mellett is mérgező hatásúak. Azt is tudják, hogy a feltett kérdések egy része annyira új, hogy valószínűleg a szakirodalomban sem feltétlenül talál rá pontos választ, még Simon Gergely sem, akinek pedig munkahelyi fő feladata a szakirodalom megismerése.

A feltett kérdésekre a választ meg lehetne adni, de nincs állami akarat arra, hogy a válaszhoz szükséges tudományos kutatások megtörténjenek. Magyarországon semmi állami szándék nincs a korrekt kutatásokra. Más európai országban talán van, de ott is óriási a lobbiereje a gyártóknak, és hatékonyan gátolják a kutatók munkáját.

Miért gátolja ezeket a kutatásokat az állam? Mert a rövid távú gazdasági érdek és az államérdek kapcsolata túlzottan szoros. Ez tulajdonképpen finom megfogalmazása az államosított korrupciónak. Ennyire egyszerű a helyzet.

Nem zárom ki, hogy a méhek mászkálásos tünetét többféle kórokozó vagy mérgező hatás is kiválthatja, sőt az is lehetséges, hogy egyszerre több tényező is kiváltó ok. A piretroidok hatására szerintem nem nagyon valószínű a mászkálás, mert azok emlékezetem szerint inkább taglózó hatásúak, de ez csupán előfeltevésem és a tételes vizsgálat vagy esetleg részletes szakirodalmi szemle után mernék határozott választ adni.

De nézzük a neok hatását. Ha a neo a méhek GPS szabályozását támadja, akkor enyhe mérgezés esetén a méh még repül, de nehezen talál haza, viszont ha erősebb a mérgezés, akkor természetesen beállhat mászkáló állapot is. A GPS szabályozás egyszerű, az idegrendszer érzékeli a mágneses északot és délt, továbbá a nap állásszögét. Ha a fejtetőn levő három pontszemhez vezető idegpálya sérül egy mérgező hatásra, akkor a nap állásszögét nem érzékeli a méh, tehát a GPS működésképtelenné válik.