Neonikotinoidok

Több mezőgazdával beszélgettem a neonikotinoidos csávázásról. A tiltott csávázás több ok miatt is lehetséges:
1.
Eddig Magyarországon sehol nem lett bizonyítva az ok-okozati összefüggést a csávázószer és a méhel pusztulása között.
2.
Nincs jobb szer, hihetetlenül költségtakarékos.
3.
Buzában használhatók ezek a szerek, tehát lehet vásárolni a szereket nagy tételben.
4.
Házilag meg lehet csinálni a tiltott szerekkel való csávázást.
5.
Jó minőségű szellős csernozjom talajokon vetett növénykultúrákon tömeges méhelhullást nem tapasztaltak. A talaj kötöttsége (agyagtartalma) és a csapadékviszonyok erősen befolyásolják a mérgezés megjelenését. Tehát azokon a területeken, ahol már egyszer előfordult, ott ismét lehet.

Az utolsó pontban írottakat erősíti meg Mézesjenő tapasztalata, miszerint ez évben tavasszal ugyanolyan tünetekkel volt nála méhpusztulás.

Geddekas!

Mélyen igaz, ahol már előfordult mérgezés, ott ezután is előfordulhat. Ráadásul ahol eddig nem fordult elő mérgezés, ott majd ezután fordulhat elő. Jenő esete pedig a mérgezés megismétlődésének lehetőségére bizonyíték, semmi másra. Egyik esetben sem sikerült a méhekben a neonikotionid szermaradványt detektálni, még az ön mintavételi módszerével sem. Lehet, hogy még további fejlesztést igényelhet az ön csalhatatlan módszere ?

Bizonyítéknak azt szokás nevezni a tudományos életben, ahol egzakt mérési adatokkal lehet alátámasztani a feltevést, esetünkben a mérgezés tényét. Meg kell találni a mérgezést okozó hatóanyagot elsősorban a méhekben, s ahhoz, hogy az okozóra is fény derülhessen, meg kell találni a mérgezést okozó kultúrában is. Hiába találnak  nagyon alacsony koncentrációban egy növénykultúrában hatóanyag-maradványokat, amennyiben a mérgezést szenvedett méhekből az azonos hatóanyag nem mutatható ki, a növényben fellelt szermaradvány semmire nem bizonyíték, hiszen a méhek bármi mástól is szenvedhettek mérgezést. A tavalyi "somogytúri" mérgezési esetben masszív, akut mérgezés történt a tünetek alapján. Szó sem lehetett a "szubletális" koncentrációjú hatóanyag okozta mérgezésről, s az ön által oly előszeretettel használt "guttációs cseppek" okozta akut neonikotionid mérgezést sem sikerült bizonyítaniuk, pedig ha sikerült volna, az áttörést hozhatott volna a mintavételezési technológiában. Majd árulja el, mennyi guttációs cseppet sikerült begyűjteniük a napraforgóról...Nem harmat- és esőcseppet írtam, hanem guttációst! Tudja, azok azok a "cseppek", melyek xylem-eredetűek, s a zárt sztómák miatt éjszaka a párologtatásra=transpirációra képtelen növények a hidatódákon keresztül préselik ki azokat vízfelesleg gyanánt. A virágzó napraforgóállomány guttációs tevékenysége egyébként komoly tudományos érdeklődésre tarthat számot, olyat még kevesen láttak... Elárulom, guttációban meglehetősen "otthon vagyok", kertészként nagyon sok olyan kultúrát ismerek, melyek adott zárt körülmények között leginkább éjszakai guttációval szabadulnak meg a vízfeleslegtől, lévén sok esetben a zárt termesztőberendezések levegőjének relatív víztelítettsége a transpirációs tevékenységet még a nappali órák egy részében is lehetetlenné teszi, éjszaka pedig értelemszerűen zárva vannak a sztómák... Találkoztam már szabadföldi kultúrákban is a guttáció jelenségével, de elárulom, a növények eme vízkiválasztása elsősorban nem a közép-európai rónákon tenyésző mezőgazdasági kultúrák sajátja...

Egyébiránt rendkívül kíváncsivá tett, miután bizonyítékokról beszélt: tárja már elénk valaki azokat a bizonyítékokat, melyek még az olyan "hitetlen Tamásokat" is képesek meggyőzni, mint amilyen én vagyok. Csak annyit kérnék, bizonyítékok legyenek, hiteles mérési eredmények, mert az ön "bizonyítékai" jelen idő szerint csak   hipotézisek, gyakorlati értékük bizonyítás hiányában pontosan a zéróval jellemezhető. Ha már "kutató", tartsa be a szakma szabályait, s ne a levegőégbe pukizza a semmit nem bizonyító feltételezéseit. Egyébként a jó "nullhipotézis" felállításának képessége nem kis adottság, csak sajnos ön még eme erényeit nem csillantotta meg előttünk...

Kedves Tamás!
Másokkal ellentétben én rendkívüli módon tisztelem a tudását, amikor tehetem el is olvasom az Ön által írottakat elejétől a végéig. Annyit azért szeretnék megjegyezni, hogy bármennyire mesteri a fogalmazása, melyre születni kell, mert megtanulni nem lehet, annyira bántó néha Geddekasunkkal, vagy Attilával  szembeni némely replikája. Nem hiszem, hogy egy-egy ilyen másik felet megsemmisítő győzelmi diadalra szüksége lenne. Az olvasó a valós érveket úgyis meg tudja különböztetni az álérvektől. Ez természetesen nem a mostani hozzászólásáról szól. Szerintem ez a stílus még elfogadható. Amiért írok, az inkább az, hogy megpróbáljak egy másik nézőpontot megvilágítani a konkrét hsz. kapcsán.
Azt gondolom, hogy abból kell kiindulni,vajon jó módszer-e a növényvédőszerek méhtoxikológiai vizsgálatának metodikája? Az LD 50 mérés szerintem nem. Van benne egy óriási logikai hiba. Méhegyedet vizsgál, pedig a méh nem egyszerű méhegyed. A méh akkor is elpusztul, ha nem képes visszatérni a saját társadalmába, a kaptárba. Például, ha nem tud repülni. Toxicitási vizsgálat során nem pusztul el, csak esetleg nem tud repülni. Ezt viszont szerintem nem vizsgálják.Hiszen akkor el kelllne engedni a vizsgált méhegyedet, melyet viszont úgy nem tudnak  megfigyelni, hogy három nap múlva is életben van-e ? Ön is nagyon jól tudja, hogy neonikotinoid hatóanyag esetén egy ilyen szelektív hatás kialakulására nyilvánvaló ok-okozati összefüggés lehetséges. Ideg-izom kapcsolatok bénítása. Megvallom mindig mosolyogtam azokon, akik a mérgezés hatásaként eltájolásról beszéltek. Soha nem tudtam  megtalálni azt az ok-okozati összefüggést, hogy milyen szelektív hatás képes az érzékszervek ideg-ideg kapcsolatait úgy károsítani, hogy közben az ideg-izom kapcsolatok nem sérülnek. Azonban a zöld fórumon zombee által belinkelt útvonaltérkép már kellőképpen elbizonytalanított. Nyilván felmerül azonnal a kétely, hogy miképpen tudták az útvonalat így detektálni, de hát  A méhek világa című filmben látott mikroantennás méhecskék látványa már ezt a kételyt is eloszlatta. Vagyis azt gondolom, hogy dőreség lenne zsigerből elutasítani olyan felvetést, hogy adott esetben egy rovarölőszer valóban megöli a rovarokat. Más kérdés, hogy kétségtelenül rengeteg kérdés merül fel. Ilyen például az, hogy búzában, árpában a méhészek miért nem tapasztalnak neonikotinoid mérgezést. Azok nem guttálnak ? Vagy nem csávázzák a magjukat neo-val ? A napraforgónál virágzás előtt lehet édesharmat termelődés, ha tényleg nem guttál ?  Remélem kapok öntől ezekre a kérdéseimre választ.

Tegnap délelőtt megnéztem a napraforgót és már láttam rajta néhány méhet. Virág még nem nyílik .

Arisztaiosz koma tudatosan összekavarja a dolgokat. Minden részletre most nem térek ki, de egyet megemlítek.

2013 nyarán a nem éppen méhészpárti NÉBIH bőszen vizsgálta tavaly Mézesjenő méhállományát, "hátha talál méhbetegséget, vagy tiltott vegyszer használatot Mézes Jenőnél" és ezzel kibújhat a mezőgazda a felelősség alól. A mintavétel nem "Csuja féle módszrrel történt". Még a Greenpeace sem aszerint végezte. Nem is végezhette, mert a módszer alapelveit elmondtam a Greenpeace-nek, de akkor még nem volt meg az eszközrendszer hozzá. Simon Gergely megszívlelte tanácsaimat és ez félsikert hozott is.

Somogytúron a talaj nem változott. A méhállomány szintén nem, a méhész technológiája szintén nem. És az is látható, hogy a gazdák magatartása sem változott. Ebben az évben tavasszal a repcevirágzás alatt a tavalyi napraforgón tapasztalthoz hasonló jellegű mértékű népességveszteség történt. A tünetek jellegzetesen mérgezéses tünet volt. Annyira mérgezés volt, hogy ezt így írják le és így tanítják.

A májusi Méhészet újságban részletesen leírtam mik a mérgezések tipikus tünetei, merthogy ezek nem közismertek. Érdemesek megtanulni és alkalmazni.

Ha már ismét meg vagyok emlegetve......
Nem tudom miért tűntek el ismét a repce virágzásának közepe táján a méheink. Méztér felrakáskor olyan járás volt, hogy többen rajokat kerestek a levegőben. Aztán egyszer csak kiürültek a mézterek. Csend lett. Felhívtam a környezetemben lévő méhészeket. Náluk semmi gond. Érdekes. Aztán 2-3 nap múlva beindult a mászkálás. Mindenkinél kiürültek a mézterek. Na akkor a méhésztársak fáziskésésben voltak?
Szétvetett a düh, amikor hívom a nem éppen kezdő méhészt, hogy nála mi van. Semmi gond. Aztán pár nap múltán majdnem sírva hív: /NB, korlátozott anyával/, a rácson kívül nincs méh. Ja! Mint mindenkinél.
A másik fórumon éppen ma olvastam, hogy a röp'kőrzetemben lévő méhésztársunk a permetező gépet kereste akkoriban. Neki is telefonáltam. Nála sem volt semmi pusztulás, majd 3 nap múlva hasonló méhveszteség érte, mint mindenkit.
Valamennyivel több atkánk volt mint más években, ugyan ebben az időszakban. Ezt onnét tudtam meg, hogy a repce Mavrikos permetezése után találtam a fenékdeszkákon vergődő atkákat, és egy napig nem csak üres és bélsártól felduzzadt méhek (májusi vész) mászkáltak, hanem tömegével..., de azok másnapra észhez tértek.
Belefáradtam én már ebbe..,..

Kiváncsi 111!
Ne fáradj bele!
Tolnán olyan valós képet mutattál  be a vizsgálatoktól kezdve, a szomorú tényekig, hogy még ma is a hatás alatt vagyok! 700 méhcsalád kijáró méheinek elvesztésére azt fogni,hogy az atka, ehhez kell ám a nagy arc!
Ezt kellett volna elmondanod a küldöttgyűlésen, és az egész szakmai vezetés futva hagyta volna el a termet!
Nem adhatjuk fel a harcot. Sajnos nekünk a saját vezetőinkkel is küzdenünk kell, vagy a tagság ebbe beletörődik? El kell őket küldenünk közgyűlési határozattal, oda ahol megfelelő képzésben részesülnek.
A világ neves kutatóinak csak hisznek? Vagy azok is sértődöttek?
Nyíltan reklámozzák a tagdíjunkból összekalapolt újságban a csávázó szereket.
Mit várunk tőlük? Sok jót nem, de legalább a méhészek érdekeivel ellenkező dolgokat ne sztároljanak.
Nagyernyei Attila

Kitin!
Elküldöm az OMME elnökének, hogy a következő IB újság címlapján szerepeltessék!
Azért csak megnyílik a méhészek szeme, hogy milyen gyilkos szereket reklámoztak drága vezetőink?
Lassan fény derül a titkokra.
Látható, hogy nem az OMME monitoring vizsgálatára hivatkoznak.
Hogy ezt a kacsa szövegüket még benyalja a sok méhész?
Ne feledjétek a következő sorokat!!!!!!!!!
"Magyarországon nem mutatható ki a neonikotinoidok és a méhpusztulások között összefüggés!"
Ez volt az OMME szakmai vezetőinek nyilatkozata.
Meddig hagyjuk őket kormányozni?
A küldöttek miért hallgatnak? Ehhez kevés lesz ám a laptop!
Nagyernyei Attila

 Tisztelt Méhészek! 
Az alábbi hivatkozás kinyomtatva!
VÁLLALATOK / MEZŐGAZDASÁG
Hatalmas élelmiszerbotrány a láthatáron? Ötven éve nem láttunk ilyet
2014. 6. 24. 11:04|Utolsó módosítás: 2014. 6. 24. 11:30|Vállalatok » Mezőgazdaság
Óriási és beláthatatlan károkat okozhat az a rovarölő szer, ami mind állatokra, mind az emberekre káros hatással lehet - írja a The Guardian.
Mik ezek?

Egy olyan rovarölő szer elterjedése miatt félnek a kutatók, amely a világ biztonságos élelmiszer-ellátását veszélyezteti. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezt a permetező szert a világ számos táján használják, így például Kínában is.

A káros vegyianyagokat tartalmazó szer az állatállományra komoly veszélyt jelenthet. A kutatók attól tartanak, hogy megismétlődnek az 1960-as években történt nagy DDT-fertőzés következményei: arról a szerről időközben kiderült, hogy a természetben nem bomlik le, felhalmozódik, komoly kárt okoz az állatok és az emberek zsírszöveteiben és rákos megbetegedéshez vezet.

"Korábban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tanulmánya alátámasztotta, hogy a neonicotinoidek káros hatással vannak a méhekre és tömeges pusztítást képes köztük végezni."

A kutatói csoport arra a következtetésre jutott, hogy ha a szert továbbra is alkalmazzák, akkor a méhek, a szitakötők és a virágok, valamint a mezőgazdaságban termelt gabona és búza nagy része fertőzött lesz és elpusztulhat. Ez rövid és hosszú távon is borzasztó következményeket jelenthet az élelmiszerellátásban. Ezen felül a vetőmagokból táplálkozó madarakat is elpusztítja a szer, így nem csak az élelmiszerre, hanem az állatvilágra is súlyos csapást mérhet a rovarirtó.

Összességében elegendő bizonyítékot találtak arra, hogy minél előbb találjanak egy másik szert, amely nem káros a környezetre sem. A felelős szervek így rendkívüli csúcson tárgyalják tovább a veszélyes vegyszert és annak káros hatásait megelőző tevékenységeket.
(A szövegben olvasható némi elírás, de a hitelessége miatt hagytam eredetei formában!)


Nagyernyei Attila

QUQURIQ!

Na végre!
Kiderülnek a disznóságok!
Kártérítésre kötelezném azokat a vegyszer gyártókast, akik oly sok embert küldtek a halálba!
Hol vannak a humán tesztelések?
Miért csak évek múlva derülnek ki?
Kérnénk a cégek és a kutatók neveit is!
Kérnénk azoknak a cégeknek a nevét is, akik hamis információkkal látják el a vegyszer gyártókat!
Nincsen joguk emberek és állatok életét kioltani!!!
A vegyszer MÉREG! MINDEN ÉLŐLÉNYRE!
Hisz ezért találják ki!

A felháborodott KIskakas!

Tisztelt Méhészek! 
Az alábbi hivatkozás kinyomtatva!
VÁLLALATOK / MEZŐGAZDASÁG
Hatalmas élelmiszerbotrány a láthatáron? Ötven éve nem láttunk ilyet
2014. 6. 24. 11:04|Utolsó módosítás: 2014. 6. 24. 11:30|Vállalatok » Mezőgazdaság
Óriási és beláthatatlan károkat okozhat az a rovarölő szer, ami mind állatokra, mind az emberekre káros hatással lehet - írja a The Guardian.
Mik ezek?

Egy olyan rovarölő szer elterjedése miatt félnek a kutatók, amely a világ biztonságos élelmiszer-ellátását veszélyezteti. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezt a permetező szert a világ számos táján használják, így például Kínában is.

A káros vegyianyagokat tartalmazó szer az állatállományra komoly veszélyt jelenthet. A kutatók attól tartanak, hogy megismétlődnek az 1960-as években történt nagy DDT-fertőzés következményei: arról a szerről időközben kiderült, hogy a természetben nem bomlik le, felhalmozódik, komoly kárt okoz az állatok és az emberek zsírszöveteiben és rákos megbetegedéshez vezet.

"Korábban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tanulmánya alátámasztotta, hogy a neonicotinoidek káros hatással vannak a méhekre és tömeges pusztítást képes köztük végezni."

A kutatói csoport arra a következtetésre jutott, hogy ha a szert továbbra is alkalmazzák, akkor a méhek, a szitakötők és a virágok, valamint a mezőgazdaságban termelt gabona és búza nagy része fertőzött lesz és elpusztulhat. Ez rövid és hosszú távon is borzasztó következményeket jelenthet az élelmiszerellátásban. Ezen felül a vetőmagokból táplálkozó madarakat is elpusztítja a szer, így nem csak az élelmiszerre, hanem az állatvilágra is súlyos csapást mérhet a rovarirtó.

Összességében elegendő bizonyítékot találtak arra, hogy minél előbb találjanak egy másik szert, amely nem káros a környezetre sem. A felelős szervek így rendkívüli csúcson tárgyalják tovább a veszélyes vegyszert és annak káros hatásait megelőző tevékenységeket.
(A szövegben olvasható némi elírás, de a hitelessége miatt hagytam eredetei formában!)


Nagyernyei Attila

Kedves Attila!

Ennyi blőd baromságot már régen olvastam egy cikkben!

Fenomenális...!

Köszönjük, hogy megosztotta velünk ezt a rendkívül fontos és tudományos igényű cikk-kivonatot...

Arisztaiosz!

Ennyi blőd baromságot már régen olvastam egy cikkben!

Mert komám nem olvasod saját írásaidat.

Egyébként tipikus bulvárhírként rángatott elő egy tapasztalatlan újságíró egy tavalyi hírt. Hiányos, felületes, több apró tévedés van benne. DE! A hír alapja igaz és valóban három nagyon veszélyes méreg használatának korlátozását érte el az EFSA. Remélem nem áll meg itt a történet, hanem teljes tiltás fog következni.

Köszönöm Geddekas!
Azért van aki megérti.
A cikk írójánál reklamáljon Arisztaiosz!
Azért emlékeztetőnek nem rossz ugye?
Azt tudjuk, hogy Ön és az OMME vezetői ezt a technológiát,és az így kijuttatott méhgyilkos szereket baromságnak tartják. Azért nem kutatók. Ez egy olyan hír amit minden nap, a kávészünetben oda kell dörgölni az orruk alá!
A méhészek érdeke a legkisebb vegyszerfelhasználás melletti növényvédelem.
Arisztaiosz!
Lassan egy hónapja feltettem Önnek egy kérdést.
Hogy lehet szabályosan elvetni egy csávázott vetőmagot?
Fólia sátorban biztonságos, ott a méhek nem látogatják az ebből kikelt méhgyilkos növényt.
Legújabb vizsgálatok szerint a vetőgépek 70 %-a nem rendelkezik deflektorral, tehát a leporlásból származó porelszívással. (mondtam, hogy gépész vagyok)
Nagyernyei Attila