QUQURIÚ!
Na figyeljen csak mindenki!!!
Még az OMME híres vezetése is!!!
Szorul a kőr, a csávázószerek körül!!!
Az OMME iszonyatos milliói egy része elég lenne pár konkrét bevizsgálásra!
Mesterségesen hagyják méheinket rakásra pusztulni!
Ez már állatkínzás!!!
Azért pedig nem jár dicséret!
Még jó, hogy érdek képviselet, hatalmas szakértelemmel!
Na ezt kapjátok ki!
Méregkoktélt találtak a kerti virágokon
virág
méhek
növényvédőszer
Szúrópróba-szerűen vizsgálta a Greenpeace, vannak-e a méhekre nézve káros növényvédő szerek a legnépszerűbb dísznövényeken. Vannak, sőt betiltott szerek maradványait is azonosították. A legtöbb mérget tartalmazó minta magyarországi volt. Törvényesen lehet a méheket veszélyeztető virágokat árulni.
Vett egy láda virágot a kiskertbe a legközelebbi barkácsáruházban, hogy jót tegyen a méhekkel és más beporzó rovarokkal? Egy, a Greenpeace által áprilisban végzett kutatás szerint nem volt a legjobb ötlet. A környezetvédő lobbiszervezet szúrópróba-szerűen vizsgálta meg tíz európai országban, hogy a legkönnyebben beszerezhető dísznövényeken vannak-e növényvédőszer-maradványok, és ha igen, akkor mennyi. Az is kérdés volt, hogy a szerek között van-e olyan, az EU-ban korlátozottan használható növényvédő szer, ami árthat a méheknek, illetve olyan, amely a Greenpeace szakértőinek ettől független álláspontja szerint károsíthatja a beporzó rovarokat.
hirdetés
A válasz mindhárom kérdésre igen. Tíz országból, Ausztriából, Franciaországból, Görögországból, Magyarországról, Olaszországból, Hollandiából, Lengyelországból, Spanyolországból, Svájcból és Németországból szereztek be 35-féle népszerű kiskerti virágot, olyanokat, amelyek vonzzák a méheket. A vizsgált dísznövények között volt harangvirág, nárcisz, ibolya, rózsa, azálea, jácint, dália, krókusz, frézia, boglárka és kankalin. Egyaránt vásároltak mintákat kisebb, csak egy-egy országban ismert kertészetekből és multinacionális vállalatok boltjaiból. A nagy cégek sok beszállítótól vásárolnak, ezért fontos szempont volt, hogy kizárólag Európában termesztett virágokat vizsgáljanak.
A legszennyezettebb növény Magyarországról származik
Az összesen 86 virágból mindössze kettőn nem találtak kimutatható mennyiségű, azaz legalább 3 mikrogramm/kilogramm szermaradványt. A minták 79 százaléka tartalmazott méhek számára káros vegyszereket. A vizsgált dísznövények mintegy felén találtak maradványokat három olyan növényvédő szerből, amelyeknek a használatát 2013-ban a méhek érdekében korlátozta az EU. Az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxám egyaránt a neonikotinoidok csoportjába tartozik, vagyis kémiailag a jól ismert nikotinra hasonlítanak. Ezek úgynevezett csávázószerek, az 1990-es évektől arra használják őket, hogy elpusztítsák a vetőmagra kívülről rátapadt vagy a belsejében levő kórokozókat. Olyan virágokat vizsgáltak, amelyeket előszeretettel ültetnek ki kertekbe, erkélyekre, parkokba, így a magánszemélyek és a közületek szándékaik ellenére növelik méhpusztulás kockázatát.
Ugyan a kutatás alapján nem lehet összehasonlítani az egyes növényfajokat országok szerinti bontásban, az eredmények azt mutatják, hogy a jelenlegi szabályozás nem védi meg a méheket és más beporzókat a számukra káros vegyszerektől
Forrás: Picture-Alliance/AFP/Patrick Pleul
Magyarországról összesen tíz mintát és hatfajta dísznövényt, boglárkát, harangvirágot, jácintot, krókuszt, nárciszt és rózsát vizsgáltak. A növényeket a Baumax, az OBI és a Praktiker barkácsáruházláncok üzleteiben vásárolták. „Jó hír az, hogy a két egyáltalán nem szennyezett növény közül az egyik, egy nárcisz Magyarországról származik” – mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország mezőgazdasági kampánykoordinátora az Origónak.
A rossz hír az, hogy szintén mi adtuk azt a mintát, egy harangvirágot, amelyben a legnagyobb koncentrációban találtak imidaklopridot. A növényen 8891 mikrogramm/kg koncentrációban volt jelen ez a csávázószer, a teszt során ez volt a legnagyobb előfordult koncentráció. A másik két csávázószer közül a klotianidinból egy Olaszországban vásárolt dálián, a tiametoxámból pedig egy Németországban beszerzett növényen találták a legtöbbet (a jelentésből hiányzik, hogy milyen növény volt ez a bizonyos németországi minta).
Pár molekula is elpusztítja a méhet
Tömöri értékelése szerint lesújtó a helyzet. A neonikotinoidokat ragasztóanyaggal viszik fel a virágmagra vagy -hagymára. Több módszerrel (tehát permetezéssel is) alkalmazható szerekről van szó, amelyek a kicsírázó magból felszívódnak, és az egész növény folyadékáramában ott vannak, tehát a szárból, a levelekből is kimutathatók. A méhekre nézve már nagyon kis koncentrációban halálosak, 3-4 nanogramm – gyakorlatilag pár molekula, a gramm egymilliárdod része – elég belőlük.
A szerek a virágzatban a virágporba is megjelennek, de már kisebb koncentrációban. Így ugyan nem pusztítják el azonnal a méheket, de körülbelül olyan hatást gyakorolnak, mint amikor az embert kis dózisokban rendszeresen mérgezés éri: előbb-utóbb súlyos következményei lesznek. „A méhek a neonikotinoidok úgynevezett szubletális hatása miatt elvesztik a szaglási memóriájukat. A mérgezés befolyásolja a méhtáncot, amivel a kaptárba visszatérő házi méh közli, hol, merre és milyen táplálékforrást talált, valamint sokkal hajlamosabbak lesznek különféle vírusos megbetegedésekre” – magyarázta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője. „Magyarországon sok a természetes méhlegelő, ami előnyös, de a problémát nálunk is tapasztalják a méhészek. Arról számoltak be nekünk, hogy a méhek úgy viselkednek, mintha részegek lennének.”
hirdetés
Tény, hogy ennek a három szernek a használatát csak a nagyüzemi mezőgazdaságban korlátozta az Európai Bizottság az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal, az EFSA javaslatára azért, mert károsak a házi méhekre. Jelenleg nem lehet csávázott kukoricát, repcét, napraforgót és gyapotot vetni, mert ezeket kedvelik a házi méhek. Burgonyát viszont igen – annak ellenére, hogy azt kizárólag a szintén veszélyeztetett poszméhek porozzák be. „Ebből következik, hogy a magyarországi barkácsáruházak teljesen törvényesen járnak el, amikor neonikotinoidos dísznövényeket forgalmaznak. Mi mégis azt szeretnénk elérni, hogy fontolják meg az árusításukat” – mondta Tömöri Balázs.
Betiltott szerek
Az elemzésből az is kiderül, hogy a 86 virág közül tizenkettőn találtak az EU-ban betiltott rovarirtót, amelyek közül kettő mérgezi a méheket. Ez csak úgy fordulhat elő, hogy az illető kertészet nem tartja be az előírásokat, vagy úgy, hogy a forgalmazó más országból szerez be dísznövényeket. A Greenpeace magyar szakértői szerint továbbá az a nyugtalanító, hogy a virágokon valóságos szerkoktélt mutattak ki: nem volt ritka az olyan növény, amely 10-12, sőt 15 rovarirtó, gombaölő és növényvédő vegyszer maradványait tartalmazta.
Ez azért nyomasztó Simon Gergely szerint, mert még gyermekcipőben járnak az olyan kutatások, amelyek azt vizsgálnák, hogy a különféle szerek együtt milyen hatást gyakorolnak a beporzó rovarokra, köztük a méhekre. Van például olyan neonikotinoid szer, amely önmagában alig mérgez, de gombaölő szerek jelenlétében a hatása az ezerszeresére nő. Mi lehet a megoldás? Egyfelől vannak neonikotinoidokat helyettesítő növényvédő szerek. Ha pedig összességében az egész mezőgazdasági szektort nézzük, és nem csak a virágkertészeteket, akkor az a kérdés, hogy szükség van-e az országban egymillió hektár kukorica-monokultúrára? – mondja Simon Gergely. A változatosabb fajtákkal dolgozó, vetésforgót használó, kevésbé nagyüzemi gazdálkodásban kevesebb a kártevő is.
Számos élelmiszer- és haszonnövény hozama a beporzástól függ, például az almáé, a napraforgóé, a repcéé, a hagymáé, a lucernáé, a körtéé, a manduláé, az áfonyáé. Számos zöldségféle nem terem vagy nem virágzik a méhek hiányában: ilyen a karfiol, a káposzta, a retek, a sárgarépa, az uborka. A méhcsaládok száma világszerte csökken, ebben a csávázószereken és a nagyüzemi mezőgazdaságon kívül szinte biztosan szerepet játszik a klímaváltozás, az atkák és gombás betegségek terjedése és a genetikai változatosság csökkenése is.
Csak egy ki tudósítás, hogy mitől is mászkálnak a méheink.... Kiskakas!