Kedves Neo!
Mióta Nagyernyei Attila anno hosszú-hosszú éjszakákat átbeszélgetett "Etiennel", megkérdőjelezhetetlen szaktekintélynek számít a neonikotonoid-szakmában. Te nem tudod véletlenül, hogy milyen nyelven beszélgettek?
Én értem a Te logikádat is, mi több, képes vagyok felfogni, hogy annak ideje tájt rendkívül kellett volna egy kis guttációs érv is a neok ellen (ráadásul a guttációs cseppek kukorica esetében mintegy bő negyven napig valóban tartalmazhatnak csávázószer hatóanyagokat magasabb koncentrációban, mint a növényi szövetek, hiszen a guttációs cseppek xylém-eredetűek, nem floém-származékok, mint a nektáriumok cukortartalmú folyadéka). Ha valaki tisztában van a guttáció jelenségével, akkor valóban a guttációs cseppekben lehet "megfogni" a neonikotonoid hatóanyagokat a legkönnyebben, de csak a fiatal növények esetében. Egyszer már beszélgettem veled a növényfajok eltérő guttációs hajlandóságáról, s akkor hozzávetőleg leírtam azt is, hogy mely számtóföldi növényfajok milyen mértékben hajlamosak guttálni. Most sem tudok sok újat mondani, a régi állításaim ma is irodalmi kigyűjtést követő összegzések, tehát lényeges változást ne várj: az egyszikű fajok erősebben guttálnak, a kétszikűek közül a keresztesvirágúak (káposztafélék) és a cukorrépa hajlamosabb, a pillangósok kevésbé és a napraforgó talán a legkevésbé. Ide nem teszem fel a kapcsolódó irodalmat, ha valakinek szüksége lenne rá, a Ződön szívesen adok összefoglalót.
Nomármost látszik tehát, hogy miután a guttációs cseppek nagyjából a harmatcseppek felszáradásávan azonos ütemben száradnak be, gyűjtésük a késő reggeli órákig mikrokapillárisokkal rendkívül egyszerű mutatvány, amennyiben guttál az a szerencsétlen növény. Mint írtam, a virágzó kukorica és napraforgó ugyan eltérő mértékben, de nemigen guttál már (a hajnali harmat nevű páralecsapódás nem guttáció, de ha valaki harmatcseppeket gyűjt, akkor abban nemigen találhat semmit).
Tehát teljesen fölösleges a hajnali órákban nektár, virágpor és növényi szövetminták gyűjtése útján a hatóanyagok keresésével bajmolódni, a szövetek 3-4 óra között semmivel nem tartalmaznak több hatóanyagot, mint később, mi több, a nedvkeringés megindulásáig feltehetően még annyit sem, hiszen a sztómák zárt állapotában nincs érdemleges nedvkeringés, tehát hatóanyag-áthelyeződés sem a gyökér felől a generatív részek felé. Nem véletlenül vett mintát Simon Gergely napközben, s eddig azon ritka személyek egyike, akinek sikerült a napraforgó pollenjéből (?) 1,5 ppb tiametoxam hatóanyagú mintát szolgáltatni (a zárójeles kérdőjel azért van, mert a résztvevők kommunikációja ellentmondásos, lévén egyesek szerint pollenmintát vettek, a kampánymenedzser pedig "tömörin" virágzatról beszél. A vizsgálatot emlékeim szerint szűrővizsgálat keretében végezték a NÉBIH velencei laboratóriumában. Tehát szövetmintákból könnyebb a hatóanyagot kimutatni, mint pollenból és nektárból. Emlékeim szerint a somogytúri eset hatósági vizsgálata is szolgáltatott pozitív mintát, a teljes virágzat szűrővizsgálata hozzávetőleg nagyságrendileghasonló koncentrációjú tiametoxam hatóanyagot mutatott ki, mint Simon Gergely pollenmintájáé, de mivel a hatósági laboreredményről csak Molnár Jenő kapott jegyzőkönyvet (melyet belinkelt a Zöldön, s a növényben igen, a méh-kadáverekben nem találtak hatóanyagot, a belinkelt jegyzőkönyveket sajnos nem találom, így csak akkor nyilatkoznék felelősen ha a jegyzőkönyvek előkerülnének).
Ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy nem guttációs cseppek okozhatták a virágzó napraforgó okozta kijáróméh-elvesztést, sokkal valószínűbb, hogy egy szárazabb periódust követő nagyobb csapadékmennyiség okozhatta a gyökérzónából még nem teljesen lemosódott csávázószer hatóanyag "felszippantását" az előzőleg szomjazó növény részéről, s ez a folyadék-löket juttathatott a napraforgóba letális dózisú tiametoxamot, amely aztán rekord gyorsasággal juthatott a nektárba és részben a pollenbe. Miután a videofelvételek tanúsága szerint ellentmondásos tünetek voltak, hiszen a méhek jelentős része a táblán és hazafelé pusztult, ám -feltehetően a tábla közelsége miatt- a kaptáraknál is volt jelentős számú elpusztult méh.
https://www.youtube.com/watch?v=kJHhh_ENblMIlyen tömegű méhvesztést egyébként a gyűjtő méhek szenvedhettek csak, hiszen azt nehogy már le akarja dugni a torkunkon a Klubtulajdonos és szaktudományos biológus fegyvertársa, hogy tömeghordás idején ilyen nagyságrendű a vízhordó méhek elhullása. Nem bánnám, ha valaki megmondaná, mekkora a vízhordásra "szakosodott" méh-létszám a tömeges nektár-beáramlás idején...
Száz szónak is egy a vége: ideje meghajolnunk a Klubtulajdonosi géniusz nagysága előtt, s azt sem rejteném véka alá, hogy néhány alkalommal már megszellőztettük a monitoring-bizottság mintavételi technikájának részleteit, az sem lehet kérdéses, hogy a hatósági mintavételi protokoll nem minden esetben fedi a monitoring-csapat metódusát, de azt kell hinnem, hogy ezt a monitoringot folytató szakembereken számonkérni súlyos pszichózisra, "monitoring-fóbiára" utaló magatartás.
Mondjuk egy Nagyernyeitől ez sem a csodával határos viselkedésforma, különösen a kölykét (gazdáját) védő anyatigris-szindrómával kapcsoltan. Az is igaz, hogy ha Bross megint megy, még annyinak sem hívják a jó Nagyernyeit, mint idáig, van tehát mit féltenie, imázsa mára már öléggé megkopott, szavahihetősége is a nullához konvergál, a szakmaiságát pedig jól jellemzi az ilyen "mintavételi" észosztása. Ráadásul még a szakminiszterével is szembe megy, amikor erőlteti, hogy mit kell megtalálni a mintákban, s tovább szítja a békétlenséget, ráadásul ilyen ökörségeket nyilatkozik szegény Nagypista ígéreteivel kapcsolatban. Holnap megröptetem a magyar bulvármédiában, hogy a tolnai elnök a minisztertől azt várja, hogy hazánkban a gabonaféléken kívül a kukorica és ipari olajos növények termesztését számolja fel:
https://www.youtube.com/watch?v=kJHhh_ENblMNekem úgy tetszik, remélem mások is büszkén dagadó kebellel hallgatják a jó szakma-politikust. Ha lehagyjuk a szakmát, akkor meg éppen az marad meg belőle, mint mostanság a gazdájából: a "politikuss"...