Neonikotinoidok

Miért feltételezed, hogy a lárvának ugyanennyi méreg kell a pusztuláshoz, mint  dajkának? Lehet, hogy sokkal kevesebb, hiszen a tömege is kisebb eleinte. Ráadásul a dajka egy nap alatt akárt többször ürítkezik, de a lárva ezt nem teheti meg. Valószínűleg az idegsejtjeinek száma is kevesebb, mint a kifejlett rovarnak, tehát kevesebb méreg is elég a pusztuláshoz. De ezek a gondolataim csak munkahipotézisek, mert ilyen vizsgálatokat tudomásom szerint nem végeztek. Macerás is lenne.

[/quote]
Mortimer!
Cukorrépánál használják a neokat?
[/quote]
Úgy látom, használhatják.
http://www.agraroldal.hu/gaucho-novenyvedoszer.html

Geddekas!
Hol feltételeztem azt, hogy ugyanannyi kell? Vedd figyelembe azt, hogy egy dajkaméh több álcát etet. A pempő készítés virágpor szükséglete és egy álca által felvett pempő mennyisége, a dajka által lebontott méreg mennyisége olyan paraméterek, amelyek alapján én azt gondolom, hogy a fias kapja a legkevesebb neo-t. Azt nem tudom, hogy ez jelenti-e azt, hogy később pusztul el. Én arról a méhről beszéltem, amelyik a méhlegelőről behozza. Ha ezzel a méhhel együtt a fiasítás is pusztulna, akkor ki kellett volna pusztulniuk a méheknek. Kérdés az is persze, hogy a virágport hozó méh mennyi nektárt fogyaszt. A lényeg azonban az, hogy 10 15 éves használat után is jelentős számban vannak élő méhcsaládok.
Mortimer!
A cukorrépa megengedett imidacloprid értéke annyi, mint a mézé. Aztán, hogy a cukorban marad-e,azt nem tudom.

Napok óta olvasom a meccset, és most jött el az idő, hogy hozzászóljak.
Engedjétek meg, hogy Popravkov professzor, orosz kutató megállapításait is szóba hozzam.
Mivel a dajkaméhek az álcákat méz és virágpor keverékével táplálják, a pempőbe simán megtalálható (lenne) a neo, ha kereste volna valaki.
Éppen Geddekas tudja a legjobban, hogy én ezt hányszor mondtam már, és értekeztem (sőt írtam) a Greenpeace vegyi-anyag szakértőjével, és egy volt szaktanácsadó kollégámnak, hogy szóljon azoknak akiknek ez lenne a feladatuk.
Nem szeretnék megmondó ember lenni, de véleményem szerint a pempő a fogó!
Lehet, hogy úgy járok mint amikor az OMME falára kiszögeltem a Gauchos zsákot, akkor mindenki (főként T.P.) szinte bolondnak kiáltott.
Most meg a legnagyobb veszedelemnek gondolja?
Hát változik a világ!
A küldöttgyűlésen, a méhegészségügyi munkacsoport ülésén fel kell vetni a méhpempő vizsgálatának lehetőségét.
A kutatási pénzekből ilyen dolgokra kellene áldozni, nem egy ku.va terepjáróra ami ott rohad el az udvaron, az üres konténerrel együtt, a méhekről nem is beszélve!
Nem csak a neonikotinoidok, de az összes növényvédő szer amit a méhek behurcolnak a kaptárba, és azzal megetetik az álcákat, kihat a kikelő méh egészségére.
Ez a Napnál is világosabb, csak szakembereknek kéne kezükbe venni a kutatást!
Nekem erről ez a véleményem.
Nagyernyei Attila

Az álcát naponta többszázszor etetik a dajkák. A petéből kikelő álca első három nap színtiszta pempőt kap. Aztán már kever, hozzá mézet és virágport a dajka. A lárva minden vedléskor kakil. Idegrendszere a lárvának is van. Nagyon fejlettlen, de van. Nagyon csekély mozgásra képes, nem lát, tapogatói nincsenek, de kemoreceptorai vannak és a hormon-feromon rendszert, a vedlést, emésztést, kiválasztást irányítani kell, tehát van feladat bőven.

Attól kezdve, hogy mézet és virágport is tartalmaz a lárva tápláléka már van esély arra, hogy ő is részesedik a méhlegelő nem kívánt áldásában vagyis megeszi a neonikotinoidot is a szerencsétlen. Ha meghal, kiszívják a mérgezett testnedvét és kidobják a bőrét.

Amikor kikel a friss méhecske a sejtből, akkor az a legelső dolga, hogy teleeszi magát mindenféle jóval amit a dajkaméhek kínálnak neki. Ekkor is jó nagy adag mérget bezabálhat.

2014-ben küldöttgyűlésen Csujalaci javasolta, hogy 20 millió Ft-ot neonikotinoid kutatásra költsön az OMME. Tantó Sándor nem volt ott, de odaért a keze. A küldöttgyűlés nem szavazta meg. Miért? Mert az OMME a minisztérium egyik hivatala, amit egy minisztériumi Főosztályvezető helyettese irányított. És ne feledjétek ennek a személynek a fő feladata a növénytermesztés, növényvédelem volt. Az OMME vezetői pedig a csicskásai voltak, ahogy most is azok, csak nem Mészáros Lacinak meg Cserényi Péternek hívják őket.

Nem lehet két urat becsülettel szolgálni. Ezt el kell ismernetek. Amíg ezt nem ismeritek el, addig NEM lesz méhész érdekképviselet Magyarországon.

Na ezek azok a hozzászólások, és szóhasználatok amire semmi szükség. Ettől te nem érsz célt és senkinek sem lesz jobb, csak lejáratod magad.
Ezt a hozzászólást meg törölni kellene!

...

Kicsit hosszú lére lett engedve ez a neo téma, de a szakirodalom szerint a talajban 1000 nap, vagyis 3 év a felezési ideje. És állítólag tényleg bomlik.

Tomipapa!
Nem olvastam még át az anyagot. Írtam már máshol, hogy alapvetően 99,99 százalékban séróból írok, tehát nem olvasgatok utána. Lehet, hogy most jobban tettem volna. Alapvetően abból indultam ki, ha egy csávázott mag tömegét összevetem  egy virágzó növény tömegével (legyen az repce , kukorica, napraforgó), és a nektárból pollenből kimutatható a neonikotinoid, akkor abból nem bomolhatott le semmi. Pláne ha tényleg csak öt százalék szívódik fel a mag külső felületéről a parenchimába. Ha ennek a bomlásnak nem csupán elméleti jelentősége van, akkor nem értem az MRL értékeket: miképpen lehetséges ezek kimutatása a termésből?
Azért elolvasom a linkelt anyagokat.
Fülemüle is célzott a talajban történő bomlásra. Annyit tennék hozzá, hogy az állati szervezetben megtalálhatók azok a bontóenzimek, amelyek a szervezet eredeti anyagait bontják. Ezeket az eredeti anyagokat utánozzák a neok. Ha az eredetiek helyett a receptorok megkötik, akkor ez a lebontóknak sem lehet akadály. A különbség ott van a növények és állatok között, hogy a növényeknél nincs eredeti molekula sem, ezért gondoltam, hogy lebontó enzim sincs. Tehát a helyes megállapítás talán így hangzik: A növényeknél nincs katalizált lebontás, az állati szervezeteknél igen. A katalizált és nem katalizált folyamatok reakciósebességének különbsége pedig több ezerszeres.

A pempő téma. Engem meg lehet arról győzni, hogy a neok a fiasítást pusztítják. Csak arról nem, hogy a fias mellett a gyűjtő méheket is.  Tehát vagy-vagy. Ami miatt én nem erre szavazok az az, hogy a fias pusztulásának előbb utóbb együtt kell járnia az anya pusztulásával, mert az anyának tetemes mennyiségű fehérjére van szüksége. Tehát előbb utóbb nála be kell következnie egy olyan méreg szintnek, ami megöli. Nos én tömeges mértékű anyátlanságról még sehol nem olvastam, a saját méhészetemben sem tapasztaltam a neos években. Tapasztaltam viszont eltűnést. Azt pedig csak azzal lehet magyarázni, hogy a kisebb adag összegyűjtése előbb megtörténik, mint a nagyobb adag összegyűjtése. A kisebb adag eltűnést csinál, a nagyobb adag halált. Az eltűnő méhek nem hoznak a kaptárba további méreg mennyiséget. Ha nem hoznak, akkor a méhcsaládot védik ezáltal a méregtől. Persze frissen kelők hozhatnak még be, de előbb utóbb azok is eltűnnek, a maradék pedig a fiasítást fogja gondozni, nem pedig gyűjteni.

"Kicsit hosszú lére lett engedve ez a neo téma, de a szakirodalom szerint a talajban 1000 nap, vagyis 3 év a felezési ideje. És állítólag tényleg bomlik."

Ha így van akkor a kétéves felfüggesztés után valszeg nem sok mindent lehetett bizonyítani, hogy használt vagy rontott a környezet állapotán.

Üdv. jani bátya

" Ami miatt én nem erre szavazok az az, hogy a fias pusztulásának előbb utóbb együtt kell járnia az anya pusztulásával, mert az anyának tetemes mennyiségű fehérjére van szüksége. Tehát előbb utóbb nála be kell következnie egy olyan méreg szintnek, ami megöli. Nos én tömeges mértékű anyátlanságról még sehol nem olvastam, a saját méhészetemben sem tapasztaltam a neos években. "

Ahhoz, hogy problémát okozzon szerintem éppen elég az hogy ha az anya kevesebb petét rak le mint ahogy azt az időszak szerint esetleg kellene.

Üdv. jani bátya

Ez a három év a főnix szakirodalmában volt, igazából ha kímélni szeretett volna bennünket, csak az idevágó témákat ragadja ki. Én méhész előadásokon többször felvetettem a lebomlási idő témát, több előadónak, de vagy kikerülték a választ, vagy csak éveket mondtak, de pontosat nem. Olyat is mondott méhész előadó, hogy a napraforgó guttációs cseppeket vizsgálták, meg a repce gyökér-szár levél mintákat neora, de nem tartalmazott. A napraforgó nektár vizsgálat szóba sem került. Az volt a meglátásom, hogy körbe járják a témát, de mélyebben nem mennek a dologba.

Ezek szerint Csujalaci előadását soha nem hallgattad. Hívjátok meg. Bár már itt is írt lebomlási időket. Ő a Syngenta saját adatszolgáltatását szokta idézni. De hát Csujalaci fekete seggű, ő biztos hazudik. Az igazságot csak Tóth Péter v Bross Péter szájából szeretitek hallani. Pedig Csujalaci járatos ebben a kérdésben.