Neonikotinoidok

Attila!

Muszáj írnom Neked,pedig jobb lenne ha aludnék.
Mindegy a levél megvár.Faleveleket kell holnap is össze szednem.
Takarásos(permakulturás)kertet művelgetünk,ahhoz szedem össze a
a szomszéd területen lévő nyárfák lehullott leveleit.Eddig nem volt rá időm.
Mindegy is,még tavasszal sem lenne késő elkészíteni az ágyást.
Kartonpapír takarásra teszem a falevelet.
Tavaly tök jól működött,olyan porhanyós lett a talaj a takarás alatt
(tavasszal elkészített ágyás volt),hogy nem akartam elhinni.
Egyből elfoglalta az élővilág,átdolgozta,megpuhította.
Finom,egészséges zöldségek teremtek.
Nem kellet ásni kapálni,csak gereblyézni a falevelet,és takarni vele.

Nagyon örülők az hozzászólásodnak.
Bárcsak ilyen sokat tudnék ebben a témában,mint Te.

Miért pont a neoknál témázok erről,mert ide nem kellenek.
A természet rendezi.
Régen se kellet.öreganyám is csak a krumplibogár ellen permetezett,
azt is utálta,
Pár napja ezt írtam:
"Igen is én hiszek benne,hogy még megérhetünk egy tisztább világot."

CSÁ.

Nem kell Magyarországon sem többországnyi élelmiszert megtermelni.

A néhány évvel ezelőtti televíziós képsorokat nézegetve, amikor a migránsok hosszú, tömött sorokban érkeztek, nekem a sáskajárás jutott eszembe. Migránsokat írtam, nem menekülteket. A menekült az első biztonságot adó országban megáll, nem pedig keresztülgyalogol a fél világon. A jobb megélhetésért gyalogol keresztül. Szerintem ezt sem lehet a szemükre vetni, de most nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy ez egy gyengécske előszele a valódi menekülthullámnak. A klíma menekültek hullámának. Akik lehet, hogy az ötven fok elől fognak menekülni, de lehet, hogy a szárazság elől. Amely szárazságot nem a hűs erdő hiánya idézi elő. Ahhoz, hogy az emberiség annak luxusát megengedhesse magának, hogy a töredékét termelje a lehetségesnek, először népirtást kellene végeznie a fejlődő országokban. Lehetőleg a legfiatalabb korosztályokkal kezdeni, mert majd ők fognak a legtöbbet fogyasztani. Ha nem így teszünk, akkor majd jön a sáskajárás. Ahol a menekülthad elvonul, ott minden elpusztul majd. Szántó, rét, vetett kultúra, erdő és emberek. A káosz lesz az úr. Pedig lehet, hogy azzal meg lehetne előzni, hogy a klíma szempontjából szerencsés országok a szükségleteik felett termelnének. A hatékonyabb munkavégzés pedig oda vezetne, hogy a szegényebb országokban a kutak fúrásával, öntözés fejlesztésével (ezzel itthon is lenne mit tenni) az élet feltételeit javítani. A kemizált mezőgazdaság rákot okoz? Igen, ez valószínűleg igaz. A hatékonyság növelése viszont azt is jelenti, hogy felszabadul emberi és anyagi erőforrás a rák kutatására, gyógyítására. Én az előre irányában hiszek, nem a hátra irányban. Hiszen lehetne a patakban is ruhát mosni, de azt mindenki elfelejti, hogy csak a patak eredésénél ésszerű dolog ez, mert lejjebb ezt a vizet isszák. Egy ilyen bolygón hány ember tudna élni ? Mennyit kellene ehhez a számhoz most kiirtani? Ha nem termelünk ehhez elegendő élelmiszert, akkor ki sem kell irtani. A sáskajárás fogja ezt elvégezni. Igencsak kicsi esély van arra, hogy éppen mi fogjuk túlélni.
Mi köze ennek a neohoz? Az, hogy az előre nem a cigány lovának vakmerőségét jelenti. Hanem az okos, méhészektől és vegyszerlobbitól egyaránt független, szigorúan kockázat-haszon elemzésen alapuló ítélethozatalt afelett, hogy a neoknak van-e helyük a modern mezőgazdaságban. Szerintem mindkét oldalnak bőven van tennivalója az ügyben.

Neo!

Már napokkal ezelőtt valami hasonlót leakartam írni Neked,
de Tomipapa és a haverjai lekötötték az energiáim egy részét.
Nagyrészt igazad van!
Én is hiszek a fejlődés szükségszerűségében.
Nincs más út,visszafelé nincs értelme menni.
Viszont az sem kell elfelejteni,ha rossz irányba mész,jobb
előbb megfordulni mint később.
A "neo"egy tévút része,és szerintem a mai mezőgazdasági termelési
gyakorlat,technológiai is az.
Nem igazán értek hozzá,de egy-két vadhajtás ezt bizonyítja,pld
az eszetlen kemizálás.
Helytelen irány pld repcét termelni,eszméletlen
vegyszer és műtrágya terheléssel mesterségesen életben tartva a növényt ,
és az olajàt 8%-ban a gázolajba keverni.
Lehetne sorolni a tévutakat,cukorból etanol,hogy a 20literes fogyasztású
amerikai (kínai)terepjárokba legyen mit tölteni.
A tűzifát földgáz segíségével elégetni erőművekben,hihetetlen gazdaságtalanul .

Nem ilyen a jövőbe vezető helyes út.
Remélem megtalálja az emberiség a jó irányt.
Az is biztos,hogy nem én fogom megoldani a nagy,globális problémákat,
megyek is takargatni,gyűjtöm a falevelet.


Csányi Antal

Anti!
Ezekkel én is egyetértek!

https://www.youtube.com/watch?v=LdcCboTqfmE&feature=share
A szomorú jövő!!

hatékonyság növelése viszont azt is jelenti, hogy felszabadul emberi és anyagi erőforrás a rák kutatására, gyógyítására.       

Ez nem érdeke senkinek    és ha az ezt megelőző gondolatmenetedet is hozzáveszem, az az éves szinten megmentett rengeteg ember (világszinten, és nagyrésze idős), csak fokozná a helyzetet és a tragikus nyugdíjrendszereket totálisan a mélybe taszítaná. Csak kevés országnak van olyan erős gazdasága, és pénzügyi alapja ami még bírná pár évtizedig max.

méhészkedjünk is. Ahogy az sem érdek, hogy a neok eltünjenek, vannak alternatívák, lásd Anti példája, de ezt ki támogatja javarészt, a kisemberek, akik szava mit sem ér egy gigavállalatéhoz képes és azok tőkéjéhez, befolyásához. Amúgy meg a városiasodó világban , alacsony bérek mellett, a bio életvitel isszonyat nehezen megoldható, vagy megoldhatatlan. Mikor az embereknek az olcsóra futja, nem fog biot venni, az olcsó meg államilag támogatott gazda állítja elő, és a tánogatásért vegyszerezik.

Ha ez nem így lenne nem lennének olcsó mézek, a boltok polcain, és arra kereslet 

Emlékeztek Csaba atya mondatára, amit Attila idézett régebben: Ment autóval a falvakon keresztül, és ennyi parlagon hagyott, műveletlen kertet, mint a falvakban, sose látott.

Szóval ha a városi ember hajlandó lenne többet áldozni az élelmiszerére, akkor a vidéki ember tisztességes pénzt kaphatna a természetes, vegyszermentes terményéért. A multiknak semmi köze ehhez. Ők csak kihasználják az emberi lustaságot, occsó igényt. Meg a fejlődésnek sem. Hacsaknem kizárólag a technológiai fejlődést tekinted fejlődésnek.

Ahhoz, hogy a telefont gyorsan lecserélhesse, hogy mindenféle kütyükre költhesse pénzét a modern ember nyomott áron akar mindent megvásárolni. Az egész elosztás a fejekben dől el.

És ez a helyzet a mézzel is. Olcsót akar. Megkapja a multiktól. Ezzel szemben:

Minden ember, akinek a mézes reggelin sikerül igazi finom mézet ennie, esetleg utána is, az rájön, hogy nem cukros vackokat kell fogyasztania, amitől aztán kialakul a cukorbetegsége, meg a túlsúlya, hanem minőségi ételeket. Ezek között van a méz. Csak a minőségi ételeket igénylők táborának szélesítésével lehet emelni a méz árát. Szutyok van, volt, lesz. Volt 1900-ban is mézhamisítás. Hoztak rá törvényt, valameddig hatott is. Aztán jött az újabb hamisítás, újabb törvény.

Nálunk van olyan, aki a piacon 1700-ért adja az akácmézet. Nem hiszem hogy az árat az OMME miatt határozta meg így, azt meg pláne nem hiszem, hogy elnökváltáskor módosított volna az áron. Szóval a piaci ár és az OMME között, aki egyszer elmagyarázná a kapcsolatot, annak nagyon hálás lennék. Mindenért az OMME a hibás.

Szerintem kizárólag a méz gyógyhatásainak kutatása és széles körben való ismertetése jelentheti a továbblépést.

Javasolom könyv kiadását és kisfilm sorozat készítését: GYÓGYÍTÓ MÉZ sorozatcímmel. Mondjuk 5 perces műsorok lennének. El kellene érni, hogy mondjuk fél nyolcas híradó előtt lehessen. Egy-egy öt perc lehetne a sebgyógyításról, egy a gyomor problémákról, refluxról, egy az általános erőnlétről, az influenza elkerüléséről, egy a cukorral való összehasonlításáról. A Magyar Apiterápiás Társaság felvállalja a mondanivaló összeszedését.

Szerintetek jó ötlet? Szóljatok az elnökeiteknek, küldötteiteknek, hogy keressék fel az OMME elnökségét a kérdéssel.

Szerintem sorsdöntő válaszút előtt áll a méhészkedés. Az dönti el a jövőbeni súlyát, hogy a nagyüzemi mezőgazdaságnak egy szükséges eleme, vagy éppen nem kívánatos alkotórésze. A gabonafélék és kukorica esetében mindenképpen az utóbbi kategóriába tartozik. A napraforgó a kulcsszereplő. Ha  növényvédelmének rovarirtószer költségeit  a megporzásból eredő haszon nem képes ellensúlyozni, akkor  óriási esély van arra, hogy elkezdődjön egy olyan szétválás, hogy a méhek védelme csak a természetvédelmi (Natura 2000-es) területek vonzáskörzetére fog kiterjedni. Tehát az ezektől távolabbi területeken szabad lesz bármilyen, méhekre veszélyes szerekkel kezelni. Ehhez persze az kell, hogy meg lehessen mérni valóságos körülmények között a megporzás hatását. Gondolok itt a termésmennyiségen felül a nettó olajhozam alakulására. Ennek pedig a "legkiválóbb" módja az, ha hagyják a döntéshozók kipusztulni a méheket néhány ilyen kulcsországban. Magyarország a legjobb delikvens erre a célra. Félre ne értsen senki ! Ezzel nem arra célzok, hogy bárkinek szándékolt célja lenne ez. Arra viszont igen, hogy nagyon ebbe az irányba mutatnak a dolgok önmaguktól is. A neok "szükséghelyzeti" engedélyezése ebben egy nagyon fontos lépcsőfokot jelenthet. De az is lehet, hogy hosszú távon mindkét fél számára komoly előnyökkel járhat egy ilyen kipusztulás. Ha számszerűsíthetővé válik a nagyüzemi mezőgazdálkodásban elvégzett munka értéke, és az a méhek nélkülözhetetlen szerepét igazolná a nagyüzemi, szántóföldi növénytermesztés esetében is, akkor továbbra nem lesz ingyenes a szolgáltatás. Másik óriási előny, hogy meg lehet valósítani az izolációt. Tehát semmi más nem történik, mint  helyére kerülnek a dolgok. Hosszú távon. Rövid távon elképesztő veszteségekkel, úgy a növénytermesztés, mint a méhészkedés területén a delikvens esetében. Arra gondolni sem merek, hogy  az derül ki: nincs szükség a méhekre a nagyüzemi növénytermesztésben.

Éppen a legutolsó mondat a lényeg a gondolatmenetedben. Hosszú távon sem lesz szükség a méhekre, mert majd lesznek olyan hibridek amik önporzóak, vagy amiknek elég lesz a szél is. Észre kell már venni, a méhészet kiszolgáltatott helyzetben van, mindenféle szempontból. És minket leszámítva ez a dolog nem is igazán érdekel senkit, ez kizárólag a mi problémánk!

Milyen tudatmódosítószert szedtek? Ébresztő!!!

Lehet és kell harcolni a neonikotinoid ellen. És nemcsak a csávázószerként használt ellen hanem mind ellen, ugyanis egyik se méhkímélő és egyik se pótolhatatlan. A tőzsdét kiszolgáló buta rövidlátó politika bűne, hogy ezek nem válta ugyanolyan rosszemlékű de már nem használt szerekké, mint a DDT.

Felejtsétek el, hogy a méhecske valaha is pótolható lesz a megporzásban. Hiába "önporzó" a repce, az olajhozamát az idegenmegporzás növeli.

Hiába "önporzó" a repce, az olajhozamát az idegenmegporzás növeli.

Akkor ezek szerint Te rendelkezel méhmentes szabadföldi kísérleti eredményekkel (ahol egyéb megporzók hozzáférése biztosított)? Egyébként napraforgóról volt szó, mert a repce nem létszükséglet, az nem fog engedélyt kapni méhgyilkos szerekre, ha másként nem lehet majd megoldani a növényvédelmét.

Napraforgó olajhozamának és a méhes megporzásnak a vizsgálata a 80-as években lefutott. Az ÁTK-ban volt a Farkas Jenő vezette Méhes Megporzási Kutató Csoport. Ők az ÁTK közleményekben publikálták a mérési adataikat. Nem csináltak izolátorsátort hanem élesben szabadföldi mintavételt és laboratóriumi mérést végeztek.

Lerakták kisebb csoportokban a méhcsaládokat több telephelyen több napraforgófajtára, mindíg a napraforgótábla közvetlen szomszédságában, úgy ahogy általában a méhészek szokták. Vizsgálták a nektárhozamot fajtánként és napszakos szerint. Majd aratáskor a kaptársorokkal párhuzamos sávokban aratták a napraforgót és minden fordulóból, tehát minden sávból vettek napraforgómagból mintát.

A napraforgómag mintákat vizsgálták magsúlyra, fehérje tartalomra és olajtartalomra. Minden paraméter szerint bebizonyosodott, hogy a kaptársortól távolodva romlottak a paraméterek.

Aztán ezeket az értékeket külön összevetették a fajták nektáradó képességével és arra a meglepő következtetésre jutottak, hogy a jobban nektározó napraforgók esetében a mag minőségi paramétere és olajhozama is jobb volt. Arra nem tudtak eredménnyel szolgálni, hogy a jobb nektárképzés elsődlegesen a méhek legelőaktivitása révén javította a napraforgó mag minőségét vagy van közvetlenebb genetikai összefüggés a nektártermelés és az olajtermelés között. 

Repcére állítólag már korábban - tehát a 70-es években - történtek hasonló vizsgálatok és hasonló eredménnyel jártak. Ott a kérdés az volt, hogy az önporzó repcefajtákra van-e bármilyen hatása a méhes megporzásnak. Az eredmények szerint volt.

a jobban nektározó napraforgók esetében a mag minőségi paramétere és olajhozama is jobb volt.

Ez azért nagyon fontos megállapítás, mert én éppen abból indultam ki, ha a méhek megporzása pozitív hatású, akkor több évtized alatt olyan napraforgó hibrideknek kellett volna kiszelektálódniuk a gazdák körében, amelyek jó nektárhozammal rendelkeznek. Hiszen ezeket a méhek jobban látogatják, mint a rosszul mézelőket, így magasabb terméshozamot biztosítanak. Ezzel szemben nem lehet arról beszélni, hogy csak jól mézelő napraforgó hibridek kerülnének elvetésre. Ebben az esetben például a hajdani jugoszláv fajták uralkodnának most is. Hol vannak ezek most?  Miért vannak rosszul mézelő napraforgó hibridek?

Az én apám még az ötvenes és hatvanas években nemesített. De ma a gazdák ma nem végeznek nemesítést. Fémzárolt zsákban vásárolják a magvakat minden évben. Nem válogatnak a szép termések közül és nem tesznek el magvakat.

Nem tudom, hogy vannak-e rosszul mézelő napraforgófajták. Nem tudom. Ezt standardizált körülmények között lehetne megállapítani. Ilyen vizsgálatok nincsenek. A hivatalos nemesítők számára nem szempont a nektárhozam.

Megismétlek egy részletet az előző hozzászólásomból:

Arra nem tudtak eredménnyel szolgálni, hogy a jobb nektárképzés elsődlegesen a méhek legelőaktivitása révén javította a napraforgó mag minőségét vagy van közvetlenebb genetikai összefüggés a nektártermelés és az olajtermelés között. 

Egy biztos, a méhes megporzás nemcsak azért szükséges a mezőgazdaságban, hogy a megtermékenyülés megtörténjen.

Nem tudom, hogy vannak-e rosszul mézelő napraforgófajták.

A kilencvenes években a mi silány talajainkon nagyon jó mézelések voltak. Most szinte semmi. Persze lehet ez neo hatás is.