Neonikotinoidok

Szerintem nem a napraforgó virágzási időtartama csökkent, szinte egyszerre vetik el a gazdák. Ez végül is érthető is, mert mindenki igyekszik optimális időben ezt megtenni. A nagy területeken, nagy teljesítményű gépekkel néhány nap alatt elvégezhető a vetés. Így hiába vannak a méheink, akár több száz hektár napraforgó közepén, jó ha egyszer meghordják, ha az időjárás kegyes, ha mézel egyáltalán, és ha nincs mérgezés.
Néhány éve kései, nyári vetésű napraforgók is szokássá váltak, akár másodvetésként is, ezek viszont egyik évben sem mézeltek (mostanában). De legalább, nem is mérgezték a méheink.

A haszonnövények mint a repce vagy a napraforgó nemesítés egyik eleme a rövid tenyészidő, és ezzel együtt lerövidül a virágzás ideje is. (egyik gazda dicsekedett nekem pár évvel ezelőtt, hogy talált olyan napraforgó fajtát, ami normál vetésidő ellenére, már június közepén virágzik, és ez milyen jó, mert korán még az esős idők beállta előtt betakarítható)
És ehhez még hozzájárul a nagy terület teljesítményű vetőgépek használata is.!!!!

Kötelező a porelvezető adapterek alkalmazása a vetés során!
Csávázott vetőmagvak vetése esetén, pneumatikus vetőgépek használatakor a magokról esetlegesen ledörzsölődő port megfelelő csővezetékkel a talaj felszínére vagy a barázdába kell levezetni.

A csávázott vetőmagok kezelése és vetése során leporlódó, rovar- vagy gombaölő növényvédő szer tartalmú por kockázatot jelent az ember egészségére és a környezetre. Ilyen kockázat adódhat vetés közben, mikor a rovarölő szer hatású csávázó szer maradvány a környékbeli virágzó növényzetre kerülve a nem cél szervezetekre káros hatással van. Emellett meg kell jegyezni, hogy a gombaölő hatású szerek elsodródása ugyancsak elfogadhatatlan mértékben terheli a nem kezelt területek életközösségeit. A por elsodródásával elsősorban a pneumatikus vetőgépek használata esetén kell számolni. A helyzetet súlyosbítja, ha poros a vetőmag, vagy ha az időjárási körülmények, pl. szeles idő fokozza a por elsodródásának lehetőségét. Kísérleti adatokkal alátámasztott tény, hogy a porelvezető adapter, más néven deflektor alkalmazásával a csávázott vetőmagról esetlegesen leváló por elsodródásának mértéke minimálisra csökkenthető. A deflektor a pneumatikus szemenkénti vetőgépek ventillátorából kilépő elhasznált levegőt egy csővezeték segítségével levezeti a barázdába, meggátolva a környezeti károkozást.

A deflektorok használatának szükségessége elsőként a neonikotinoid típusú hatóanyagokkal kezelt vetőmagok alkalmazása kapcsán merült fel. Az Európai Unió tagállamaiban a deflektor alkalmazása jellemzően kötelező minden olyan esetben, amikor kockázatos növényvédő szerrel csávázott magot vetnek. Magyarországon a rovar- és gombaölő csávázó szerek engedélyokirataiban egyértelműen meghatározzák a kockázatcsökkentő eszköz használatának szükségességét, mindemellett a csávázó üzem által, valamint kiemelten a csávázott vetőmag vetésekor betartandó előírások is feltűntetik.

Mezőgazdasági környezetünk megóvása a fenntartható termelés szempontjából alapvető követelmény, melyet az engedélyező hatóság a földhasználók érdekeinek figyelembevételével kezel. A fogyasztók egészségének védelme, a fajok sokszínűségének fenntartása és a mezőgazdasági termelés biztonsága közös érdekünk.

Ha csak a kiporzás lenne a probléma, akkor senki sem visítozna.

Optimális védelem a kártevők ellen!
Az Evalio® AgroSystems a DuPont új szolgáltatása, amely a nagy értékű kultúrák kártevőinek észlelését és az ellenük való védekezést segíti. Használatával takarékoskodni lehet az értékes erőforrásokkal, a termelők könnyebben megfelelnek a környezetvédelmi kritériumoknak és a fenntarthatóbb gazdálkodás elveinek. Mint minden döntéstámogató rendszer, ez sem mondja meg, hogy kell-e permetezni, de abban segít, hogy eldönthessük, mikor védekezzünk.
Hogy működik a DuPont™ Evalio® AgroSystems?
Az Evalio® AgroSystems egy webalapú, interaktív kártevőkövető szolgáltatás, amely rovarcsapdák széles körű magyarországi hálózatának adatait gyűjti össze és osztja meg. Az adatokat szakemberek értelmezik, hogy időben figyelmeztethessenek egy-egy kártevő várható fertőzésére. A kapott adatokat a termelők, élelmiszer-ipari cégek, agronómusok és szaktanácsadók felhasználhatják, hogy minél jobb képet alkothassanak a kártevőnépesség alakulásáról. Ezek az információk segítenek a permetezések optimális időzítésében, és minimalizálják a felesleges kijuttatást.
A rendszer előnyei:
• Időben figyelmeztet a kártevők megjelenésére, így a kártételük minimalizálható;
• optimálisan időzíthető a kezelés a kártevők elleni maximális hatékonyság érdekében;
• a termés mennyiségének és a minőségének javulása;
• javuló rezisztenciamenedzsment a felesleges szerkijuttatás elkerülésével;
• az Evalio® AgroSystems tökéletes eszköze az integrált növényvédelmi programoknak.
Az Evalio® AgroSystems egy olyan szolgáltatás, amely minden érdeklődő növényvédelmi szakember számára elérhető. Regisztráljon az evalio.dupont.com címen, és legyen tagja az Evalio® AgroSystems hálózatának! A monitoring rendszer segítségével naprakész információkat kap, melyek segítenek a kultúrák hatékonyabb és fenntarthatóbb kezelésében.

Dr. Keszthelyi Sándor, a Kaposvári Egyetem docense, aki két évig az első kísérleti adatok felvitelében is részt vett, elmondta: a rendszer a kukorica kártevői közül a kukoricamoly, a gyapottok-bagolylepke és az amerikai kukoricabogár előrejelzésére alkalmas. Aki regisztrál a DuPont oldalán, követheti a mérési eredményeket. Az online felületen megjelenik, hogy hol történt észlelés, honnan származnak az adatok. Magyarországon egyelőre kukoricában és őszi káposztarepcében indult el a rendszer, de több kultúra rovarkártevőinek megfigyelésére, népességének követésére alkalmas a világ számos országában.
„Az Evalio® AgroSystems rendszerrel jó tapasztalataim vannak, mivel véleményem szerint alkalmas arra, hogy a gazdák meg tudják állapítani a kártevők rajzáscsúcsát, illetve ezek alapján hatékonyan tudnak védekezni, például a kukorica molykártevői ellen is. Mi is ezt tettük: a rendszerben látható adatok alapján a kukoricamoly rajzáscsúcsa után öt nappal történt a permetezés. A megmentett kukoricatermés tonnákban mérhető.”
DAJCS GYÖRGY
növényvédelmi szakirányító,
Dombegyház
Hazánkban egyelőre nem vált bevett gyakorlattá, hogy a takarmánykukoricát megvédjék a rovaroktól, pedig a kukoricamoly őshonos nálunk, ráadásul az utóbbi másfél-két évtizedben, amióta a gyapottok- bagolylepke és az amerikai kukoricabogár megjelent, mindkettő elterjedt az egész országban. A mediterrán országokból érkező bagolylepkének hazánkban két-három nemzedéke fejlődik ki egy évben, a kukoricamolynak egy, illetve a déli országrészekben két nemzedéke van. Ezek a károsítók számottevő, akár 10 százalékot is elérő kárt okozhatnak. Nem véletlen, hogy a csemegekukoricát és a vetőmagkukoricát 2–3 alkalommal permetezik rovarölő szerekkel.
A két lepke ellen akkor a leghatékonyabb a védekezés, ha a rajzáscsúcs után öt-nyolc nappal permetezünk – ennek az időpontnak a pontos meghatározásában segít a DuPont™ Evalio® AgroSystems szolgáltatása. A kukoricabogár ellen akkor kell védekezni, amikor a nővirágzás után növényenként 2–3 bogarat találunk. A vetőmagtermesztésben feleekkora a kártételi küszöb, vagyis 1–1,5 bogár növényenként. A vetőmagcsávázás korlátozása miatt a jövőben nagyobb szükség lehet a permetezésre, mint korábban – bár azt is tudjuk, hogy a kukoricabogár ellen a legegyszerűbb védekezés a vetésváltás.

Ezekből az integrált rendszerekből az ember és a méh mindig kimarad. Valahogy nem illik be a profitgyártó gépezetbe.

Tápoldat-termékteszt – minden második termékkel gond volt!
Tápoldatokat ellenőrzött legújabb terméktesztjén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az élen az „Auchan általános tápoldat”, a „Terrasan muskátlitáp” és a „Compo kaktusztáp” végzett. Az átfogó vizsgálat során 50 termékből csaknem minden másodiknál akadt valamilyen probléma.
A tápoldatok (szakmai nevükön engedélyköteles és EK jelölésű oldatműtrágyák) a növények tápanyag-utánpótlására szolgálnak, illetve a talajok tápanyag-szolgáltató képességét, termőképességét javítják. A forgalomba hozott termékeknek vagy az Európai Unió szabályozásának kell megfelelniük, vagy pedig hazai forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel kell rendelkezniük.
A NÉBIH májusi terméktesztjén általános-, muskátli és kaktusz tápoldatokat vizsgált. A hazai boltok kínálatát figyelembe véve 50 termékből vettek hatósági mintát az ellenőrök. A tápoldatok közül jellemzően a 250-, a 400-, az 500- és az 1000 ml-es kiszerelésű termékeket vizsgálták a szakemberek, hisz a vásárlók körében is ezek a legnépszerűbbek, de megmintázták az önadagolós 32 ml-es flakonokat is.
A hatóság vizsgálta az engedélyokiratban szereplő minőségi paramétereket, a teljes tápelem összetételt; ellenőrizte a termékek jelölésének, címkézésének megfelelőségét, a magyar nyelvű felirat meglétét, valamint a gyártó által garantált tápelem tartalmat. Fogyasztói kedveltségi vizsgálatra is sor került, olyan szempontok figyelembe vételével, mint, hogy mennyire pontosak az adagolási információk; könnyen, jól olvasható-e a címke; vagy épp mennyire biztonságos, könnyen kezelhető-e a flakon.
A vizsgált 50 tápoldat közül 19 terméknél talált a hatóság beltartalmi (makro- és mezoelem) hiányosságot. Az Albatrade Kft. „Valentin virágtápja”, valamint az Eurogarden Kft. által gyártott „Általános tápoldat” és „Muskátli és balkonnövény tápoldat” megnevezésű terméknél több paraméter a garantált tápanyagtartalomnak csupán a töredékét tartalmazta, súlyosan megtévesztve ezzel a felhasználókat. A szakemberek a jelölési követelményeket is ellenőrizték és 6 db terméknél találtak jelölési hibát. Összesen 24 termék nem felelt meg az előírásoknak (egy terméknél jelölési és beltartalmi problémák is voltak). A hatóság a kifogásolt termékek esetében forgalomba hozatali és felhasználási korlátozását rendelt el.
A szakemberek érdekességként kiszámították a tápoldatok fő tápelem tartalmának fajlagos árát is, azaz, hogy 1 kg hatóanyag mennyibe kerül a különböző termékekben. A mért eredmény szerint a legkedvezőbb áron a Tesco virágtáp, Tesco muskátlitáp, valamint a Compo kaktusztáp szerepelt. 1 kg hatóanyagért pedig azok fizetnek a legtöbbet, akik önadagolós termékeket választanak.
Az összesítésben az „Auchan általános tápoldat”, a „Terrasan muskátlitáp” és a „Compo kaktusztáp” végzett az élen.
A tápoldatokkal kapcsolatos további hasznos információk, a részletes vizsgálati szempontok, valamint az eredmények elérhetők a NÉBIH termékteszt blogján, a Szupermentán.

Ha ennek köze van a méhészethez, megeszem a kalapom. Kérem kukázni.

Tisztelt Méhészek!
Az elmúlt héten két szakmai konferencia is volt, az egyik Siófokon a Növényvédelmi és Növényorvosi Kamara szervezésében, a másik Budapesten az un. AGRIA. (Ha jók az infoim.)
Természetesen az OMME is képviselője is jelen volt.
Mint tudjátok a neonikotinoidokat végleg még nem sikerült betiltatni, így minden tagállamnak össze kellett hozni egy tanulmányt, amiben kifejthette a neok káros, illetve nem káros hatását.
Mivel magyar "kutatás" a témában nem volt, a mi papírunk (egyedül a tagállamok közül) üresen maradt.
Ismét utalás történt arra, hogy sokkal nagyobb a kockázat a neok kivonása óta, mert több és drágább hagyományos növényvédelmi kezelést kell végezniük a gazdáknak.
A hanganyagot most várom, ha lehetséges felteszem ide.
Mivel nem vettem részt egyik konferencián sem, ezeket a hiteles információkat több olyan méhésztől kaptam, akik ott voltak.
Néhányan kiborultak az OMME álláspontjától, van aki úgy jellemezte, hogy szégyelljék magukat.
Mondjuk nekem ebben semmi furcsaság nincs, de továbbra is az a kérdésem, ha az OMME nem vizsgálta a neonikotinoidok hatását a méhekre, akkor hogy mer úgy nyilatkozni a képviselőjük, hogy bizonyítottan nem okoz károkat ezzel a technológiával kijuttatott gyilkos méreg?
Na ez itt a nagy kérdés.
A hagyományos permetezésnél legalább tudtunk védekezni, ha szabályosan hajtották végre.
(Napkelte előtt, napnyugta után, méhkímélő technológia.)
Arra lennék kíváncsi az OMME szakmai gárdája mit tanácsol a csávázó szerek káros hatásainak kiküszöbölésére?
Én tudom a megoldást.
Szakembereket, (akik legalább elismerik az unióban elterjedt mintavételi módszereket) kell az OMME-ba delegálni, akik a méhészek érdekében nyilatkoznak.
Nagyernyei Attila

Várom a hanganyagot.

Úgy látszik a németeknek megjött az esze, az angoloknak meg elment. Mi merre tartunk?

A német agrárminiszter 07.22-től  kiterjesztette a neonikotinoid csávázószerek tilalmát az őszi gabonákra, az angol pedig engedélyezte használatukat a repcére.

http://www.theecologist.org/News/news_round_up/2959892/bee_cause_germany_tightens_uk_relaxes_neonic_regulation.html

http://www.agrarheute.com/neonicotinoide-als-beize-ab-heute-gilt-die-eilverordnung

Egy riport a növényvédőszerek - méhpusztulások - atka - családerősség - kis sejtméret  összefüggéseiről a szomszédos ausztriából.

https://www.youtube.com/watch?v=WE8rWxd4u60

A 3 nagy vegyipari cég perli az EU Bizottságot, amiért betiltotta a méheket gyilkoló vegyszerüket!
Újabb aláírásgyűjtés indult el:

http://action.sumofus.org/a/bayer-bees-lawsuit/13/2/?akid=13343.9765883.qf5IBU&rd=1&sub=fwd&t=3

 

Nincs válasz a Vajdasághoz tartozó Közép-Bánátban bekövetkezett tömeges méhpusztulásra. Van olyan méhészet, amelyben a kaptárak harmada vált üressé a szezon végére, az elpusztult családok számát már ötezerre becsülik a szakemberek. Lehetséges ok viszont van bőven, a kutatók már az első vizsgálatok során töméntelen mérget találtak a méhekben.

 
Jól kezdődött, de rosszul végződött – röviden így lehetne összefoglalni az idei méhészeti szezont a Vajdaságban. Akácmézből 1981-ben volt utoljára ekkora hozam, volt, aki kétszer is pörgetett. A rovarok által hársvirágból készített méz mennyisége már inkább közepes, a napraforgó virágzása idején pedig erős méhpusztulást tapasztaltak a gazdák.




Becslések szerint a Vajdaság bánáti részén fekvő Nagybecskerek és Nagykikinda határában mintegy ötezer méhcsalád pusztult el. A méhészek szerint ezt a napraforgómag csávázásakor – vagyis kártevőmentesítésekor –alkalmazott, az Európai Unióban tilos, Szerbiában azonban még használatos vegyszerek okozták. Egyértelmű bizonyíték azonban nincs rá, ami nélkül a méhészek nem számíthatnak érdemi kártalanításra.

ÉRDEKES LEHET SZÁMODRA


A felügyelőségek vizsgálatai szerint nem a napraforgó-vetőmag csávázószere okozta a méhpusztulást. Mivel a méhek testében több mint százhatvanféle mérget találtak, nem sikerült megállapítani, hogy pontosan mitől múltak ki. A vajdasági tartományi mezőgazdasági titkárság családonként két cukorlepénnyel próbálja részben kártalanítani a bánáti méhészeket.

Az elmúlt idénnyel a közép-bánáti Muzslya méhészei sem elégedettek. A vidék egyik legnagyobb méhészete a Bálint családé, közel nyolcszáz kaptárral termel. Bálint János, aki negyven éve foglalkozik méhészettel, azt mondta, még nem volt két egyforma évük. Idén későn kezdődött a tavaszi fejlődés, aztán stabil időjárás következett, ami akácvirágzásra a méhcsaládok felszaporodását eredményezte. A hatalmas mennyiségű akácméz után a hárslegelők átlagos termést hoztak, a napraforgó nyílása idején pedig ők is erős méhhullást észleltek.


Méhpusztulás a Vajdaságban - Hajnal-táj

A szintén muzslyai Horváth András több mint harminc éve méhészkedik, és, mint mondta, neki ilyen éve még nem volt. Hatvanhárom kaptára van, ebből harmincöt családdal vándorolt a környékbeli réteken, szántókon. A napraforgó virágzása alatt tizenhat méhcsaládja pusztult el, a többi is megtizedelődött.

A MÉHÉSZET szaklap 4. oldalán olvashatjátok:
"A Méhészet kérdésére válaszolva-mely szerint mi várható, hiszen néhány hónap múlva lejár a neonikotinoid hatóanyagú vegyszerek kétéves uniós felfüggesztési tilalma-Simon Gergely, a szervezet vegyianyag-szakértője azt a tájékoztatást adta, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) tanulmányozza a témában hozzájuk beérkezett számos tudományos elemzést, így valószínűsíthető a neonikitinoidok tilalmának egy évvel való meghosszabbítása."
Kíváncsian betekintenék a tudományos elemzésekbe.
Arra különösen, hogy az OMME adott e be ilyent, mivel tudja minden magyar méhész, hogy a "szakembereink" kijelentették, "Magyarországon nem mutatható ki a csávázó szerek és a méhpusztulások közötti összefüggés."
Tehát biztosan kutatták(?) csak nem jó helyen.
Mindenkit megnyugtatok, hogy a mai napig teljesen pancser módon végzik a vizsgálatokat, amely értékelhetetlen, mert már a mintavétel is rossz.
Az alkalmazott kutatási keretből erre kellett volna a milliókat költeni, mert Dr.Mészáros azt állította az elmúlt OV-n, hogy azért kell a terepjáró, hogy a napraforgótáblákat meg tudják közelíteni.
Katasztrofális ez a mellébeszélés, és a méhészek becumizzák.
Még azt is megérjük, hogy a következő OMME-s szájfényben, ismét címlapon fogják siratni, hogy ezeket a "drága jó szereket" kitiltották.
Csányi Antallal egyetértek.
Vonatkoztassunk el attól, hogy nem hajtanak végre bírósági ítéletet, most fogják 3 év után megszavaztatni az elnök fizetését (vagy tiszteletdíját), elsumákolják a független könyvvizsgáló jelentést, mert rájuk nézve terhelő.
Tehát amit a csávázó szerek témakörben műveltek, az önmagában merénylet a méhek, és a méhésztársadalom ellen!
Számomra érthetetlen, hogy miért immunis a méhész, amikor egész Európa tiltakozik a nonikotinoidok ellen, kivéve a magyarokat.
Megesszük, megisszuk a vegyszereket az OMME pedig a tagdíjunkból szabálytalanul kierőszakolt újság címlapján reklámozza azokat?
Ki érti ezt?
Nagyernyei Attila