Bőséges hozam, maroknyi műtrágya
Az egyik oldalról a Cserhát, a másikról a Mátra zárja közre azt a mintegy nyolcszáz hektáros területet, amelyen Nógrád megyei partnerünk gazdálkodik. A Cserhátalja Kft. már négy éve alkalmazza a Phylazonitot, és – amint a cég ügyvezetője, Bircsák János elmondta – a talajoltás pozitív hatása egyre több téren és egyre határozottabban érezhető. (X)
A Cserhátalja Kft. nagyon változatos domborzati és talajviszonyok mellett összesen nyolcszáz hektáron foglalkozik növénytermesztéssel. „Szabdalt a területünk, túlnyomóan barna erdőtalaj, de több helyütt öntéstalaj is található, főleg a Szuha-patak mentén fekvő földeken. Sajnos a réti talajok vízrendezésére nem kapunk támogatást, ezért vannak olyan területek, ahol a rendkívül jó minőségű talaj ellenére a belvíz igencsak megnehezíti a jövedelmező termelést. Nagyon meg kell gondolni, hogy hová, milyen kultúrákat viszünk! A helyi klíma miatt kedvezőtlen a csapadékeloszlás, ezért az öntözést is meg kellene oldani, de egyelőre ez is csak távlati terv, mert nemcsak a pénzügyi háttér, de maga a vízbázis is hiányzik hozzá” – magyarázza Bircsák János.
Ami a talajművelési technológiát illeti, alapvetően két tényező határozza meg: a rendelkezésre álló szerves trágya és a talajviszonyok. Igyekeznek a legfrissebb, legkorszerűbb módszereket alkalmazni. „Szerencsés helyzet, hogy a fiammal együtt mindketten tanulunk, így egyszerre találkozunk a legmodernebb, fenntartható, környezettudatos technológiákkal. Ezeket viszont le kell fordítanunk az adottságainkra és a lehetőségeinkre. A rendelkezésünkre álló erőforrásokat okszerűen kell felhasználnunk, és ugyanígy kell alkalmaznunk a technológiákat is” – mondja Bircsák János.
A hegyek szorításában
A tavalyi évük rendkívül nehéz volt, mégis – ahogy fogalmaz – szerencsés. „Mi itt éppen két hegység, a Cserhát és a Mátra között vagyunk, ezért az egyik esőt ez, a másikat pedig amaz viszi el innen. Aszályzugos ez a vidék. Igaz, elmegy a vihar, de sajnos az esőből is kevés jut. A gabonával tavaly szerencsénk volt, mert tavasztól szinte végig éppen annyi csapadékot kapott, amennyi kellett neki. Sajnos viszont az enyhe tél miatt minden kártevő és kórokozó, ami csak létezett, áttelelt, és az enyhe tavaszi időben el is kezdtek szaporodni” – mondja. Ez az oka annak, hogy az egész szezonban végig megelőző növényvédelmet alkalmaztak.
„A gabonák terén szép eredményeket produkáltunk. A búza 7 t/ha átlagot hozott, ami nálunk, a 18–20 AK körüli földjeinken rekordnak számít. A beltartalom már kevésbé fényes: éppen a beépülés idején jött egy nagy hőség, előtte meg szárazság, ezért – noha a sikér és a fehérje megfelelő volt –, a sütőipari értékén ez sokat rontott. Végül 1000 tonna malmi minőségű búzát értékesítettünk, 500 tonna pedig euró-minőségű lett, de erről még mindig vitatkozunk a vásárlóval. A tritikálé is csaknem 7 tonnát adott, ami ugyancsak szép eredmény, és tavaly a szenázstermésünk is jó lett – a rozs mellig ért, amikor levágtuk és becsomagoltuk!” – büszkélkedik Bircsák János.
A lucerna már kevésbé sikerült jól, mint megtudjuk, itt az eső keverte a lapokat: amikor a száraz takarmányt akarták betakarítani, éppen megjött az eső, úgyhogy az nem lett túl jó minőségű. „Azt szokták mondani errefelé a gazdák: ha jó lesz a májusi első kaszálásod, akkor „dobós lesz” a kukorica- és a napraforgótermés, tehát ha májusban mosolyogsz, akkor ősszel fogsz pityeregni. Most úgy néz ki, hogy májusban sírtunk egy kicsit, de a napraforgóban 3,5 tonnát várunk, és a kukoricában is elérhetjük a 6–8 tonnát hektáronként. Ez Nógrád megyében azért nem olyan rossz” – teszi hozzá.
Talajoltás szerves trágyával kombinálva
A Phylazonit Talajoltót négy éve alkalmazzák a tavaszi vetések alá a teljes területükön. „A vetőgépeimre fölszereltem egy injektáló rendszert; gépész vagyok, úgyhogy ezt magam meg tudtam oldani. Én ezt tartom biztonságosnak, mert így a talajoltóanyag közvetlenül a megnyitott magágyba kerül, és a gép utána rögtön össze is zárja, úgyhogy a szer csak pillanatokra van kitéve a közvetlen napsugárzásnak” – mondja. Korábban a tárcsára szerelt szórófejeket használták, de az injektálást sokkal gazdaságosabbnak és biztonságosabbnak tartja, különösen akkor, amikor a talaj felszíne száraz. Bircsák János szerint a sorok közé juttatott, lassan oldódó műtrágya a nedves, lezárt talajban kitűnő feltételekre lelt, így az azonnal munkához látó baktériumok egymás hatását erősítik.
„A szerves trágyát mi a technológiánk alapvető elemként kezeljük. Azt a területet, ahol abban az évben istállótrágyázunk – általában négy-ötévente kerül sorra mindegyik táblára –, ősszel beszántjuk, utána ebből készítünk egy jó magágyat. A tavaszi kapások vetésekor kijuttatjuk a Phylazonitot, és ilyenkor kimagasló eredményt érünk el. Ráadásul a baktériumok hatása még ősszel is tart, él a talaj, dolgoznak a mikrobák, tárják fel a tápanyagokat, úgyhogy még az ilyenkor elvetett kalászosok is dúskálnak, és a következő évben kiváló termést hoznak” – számol be tapasztalatairól a gazdálkodó.
Az őszi kalászosok alá 10:20:10-es NPK-trágyából 200 kg/ha-t juttatnak ki alaptrágyaként; ha az elővetemény napraforgó volt, akkor másfélszer ennyit kap a terület. Tavasszal, amikor rá lehet menni a táblára, 250 kg/ha Mas 27 pétisót, majd szárba induláskor még egyszer ugyanezt szórják ki. Ezen kívül, ha szükségesnek látják, a kalászvédelem mellett még lombtrágyázást is alkalmaznak.
A végső cél: a fenntartható gazdálkodás
Ami a Phylazonitot illeti, „amikor hat esztendeje átvettem ezt a gazdaságot, nagyjából feleekkora termésátlagokat produkáltak a földek, mint most. Ugyanezeken a területeken, ugyanígy, szerves trágyával együtt! Szilárd meggyőződésem, hogy a hozamok ilyen arányú növekedésében oroszlánrésze volt annak, hogy beillesztettük a technológiába a talajoltást. Ebben persze biztosan része volt annak is, hogy lényegesen korszerűbb, okszerű agrotechnikát alkalmazunk, de a Phylazonit hatása nyilvánvaló. Ma már a környező gazdaságokban is a mienkhez hasonló termésátlagokat teljesítenek, csakhogy mindezt kétszer annyi műtrágya-hatóanyag kijuttatásával érik el!” – hívja fel a figyelmet.
A cégvezető tapasztalatai szerint a talajoltás hatása akkumulálódik, és az évek során egyre több téren érzékelhető. „Négy esztendő után elmondhatom, hogy már nemcsak a hozamokon látható ez a hatás, de például a talaj szerkezetén is. Ezt nem lehet mérlegen vagy százalékokban lemérni, mint például azt, hogy hat éve ugyanazon a táblán még két-három tonna gabonát takarítottam be hektáronként, most meg hetet. De érzem, például a traktor vezetőkabinjában, hogy könnyebben megy az a tárcsa vagy az az eke, ugyanabban a földben” – magyarázza.
Szintén a pozitív hatások közé tartozik, hogy kevesebb a víznyomás, csökkentek a belvízkárok, életerősebbek és ellenállóbbak a növények, miközben kevesebb növényvédőszert kell használniuk. „Nem tudom egzakt számokkal bizonyítani ezt, de ha arra gondolok, hogy kevesebb műtrágyával és egyéb kemikáliákkal, kevesebb művelettel, kisebb üzemanyag-felhasználással jobb eredményt érünk el, mint bármikor korábban – azért ez sok mindent elárul a talajoltás hatékonyságáról.”