Méhek vs. növényvédelem

  • 1407 válasz
  • 579307 megtekintés
*

Veszti1982

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #315 Dátum: 2015. Január 04. 17:32 »
Geddekas!

Ez akkor is igaz, ha már van egy bejáratott itató ami ráadásul közelebb is van a kaptárhoz mint a gutációs csepp a növényen?

*

irido

  • ****
  • 488
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #316 Dátum: 2015. Január 04. 17:34 »
Az eszébe se jut Iridónak, hogy a dajkaméheknek van szüksége nagy mennyiségű vízre.
Miért?
Mert a méhpempő víztartalma 70 %, de az amiből ezt előállítják, annak nagyon csekély a víztartalma. Ezt pedig külső vízforrásból kénytelenek pótolni.
Honnan?
Kézenfekvő. Onnan, ahova egyébként is járnak, tehát a méhlegelő növényeiről.
Hát igen bevallom, az én méheim a húsz méterre lévő itatóból hordják a vizet. Nincs két mézgyomruk, hogy egyikben vizet hozzanak, a másikban nektárt.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #317 Dátum: 2015. Január 04. 17:38 »
Iridó szentem!

Legalább elolvasnád azt a 100 oldalas angol nyelvű engedélydokumentációt, amit már egyszer átküldtem neked. Akkor legalább lenne annyi információd, hogy érdemeben tudnánk megvitatni annak tartalmát.

Nem én döntöttem úgy, hogy az orális toxicitást nem is veszi figyelembe a hatóság, hanem Ő maga.

Értsd meg, hogy a neonikotinoidok esetében szaktudományosan ezer éve bizonyított tény, hogy az alkalmazott dózisban ezek a növényvédőszerek mérgezőek a méhekre. Ami ma zajlik, nem egyéb, mint üzletpolitikai néphülyítés. A korrupció netovábbja, hogy ezek a szerek még akármilyen formában forgalomban vannak. Itt az alapvető kérdések már réges-régen nem kérdések.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #318 Dátum: 2015. Január 04. 17:40 »
Iridó irta:
Idézet
Hát igen bevallom, az én méheim a húsz méterre lévő itatóból hordják a vizet. Nincs két mézgyomruk, hogy egyikben vizet hozzanak, a másikban nektárt.
Azt hiszed, hogy csak onnan hordják a vizet. Naiv vagy és figyelmetlen. Menj ki hajnalban és figyelj.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #319 Dátum: 2015. Január 04. 17:41 »
Ez akkor is igaz, ha már van egy bejáratott itató ami ráadásul közelebb is van a kaptárhoz mint a gutációs csepp a növényen?
Természetesen. Merthogy a 60 millió éves reflexet nem tudod ilyen egyszerűen felülírni.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #320 Dátum: 2015. Január 04. 17:56 »
Hát jó! Te akartad! Csak nehogy mószerolásnak vedd. Azt nem venném a szívemre! Pedig ez már az.
Idézet
mihelyt megszakad a peritrófikus hártya képződése, azonnal robbanásszerűen szaporodásnak indul a Nosema.
Valószínű az antiperisztaltika segít neki. Merthogy szájon át felvéve ugyebár nem lehetséges! Ahhoz hasmenéses kereteknek kellene lenniük.
Fel se tételezed, hogy a méhcsaládban mindig és mindenhol (lépek, méhek stb) jelen vannak a nosema spórák.
Idézet
Nem hetek, hanem napok múlva fostak a méheim
Bocs! az előző állításom hibás. Fokozott perisztaltika és antiperisztaltika üti egymást. Válaszd ki, hogy melyik a szimpatikusabb neked. Vagy azt akarod mondani, hogy neo mérgezés esetén a kaptárakban fokozott a belső ürítkezés ?
Lehet, hogy hibás az előző állításod, lehet, hogy nem, de a tények szerint amitrázmérgezés után napokon belül fostak a méhek.
Idézet
Miért ne okozhatna szubletális hatásként fehérje anyagcserében sérülést?
Na most akkor Jenőnél mi volt? Letális, vagy szubletális hatás? Döntsd el. Vagy azt állítod, hogy a megdöglött méhnél alakul ki a szántóföldön a szubletális hatás?
Jenő beszélt neked nozémaról? Tudomásom szerint eltűnésről, gyors halálról, vergődésről írt. Nézd már meg a vidókat! Hol látsz te ott fosos méheket? 
Idézet
Egyébként meg a neonikotinoid hosszú hatástartamú szer, tehát amikor a méhész a mérgezést észleli, akkor lehet, hogy már régóta tart a történet, lásd az egyházaskozári esetet.
Akkor döntsd el, hogy a neonikotinoid szerinted neo mérgezést vált ki, vagy Nosémát?
Akár mind a kettőt kiválthatja. Attól függően, hogy krónikus vagy taglózó hatást váltott ki.
Idézet
a neonikotinoidok talán a peritrófikus hártya sértetlensége esetén is gátlástalanul felszívódnak
Vedd már észre, hogy egyik hozzászólásodban cáfolod a másik hozzászólásaidban állított dolgokat. Ha gátlástalanul felszívódik, akkor szubletális hatás lesz, vagy Nosema , vagy neo mérgezés? Tényleg nem értem, hogy hogyan beszélhetsz így arról, hogy a neo klinikai mérgezést vált ki, ha arról akarsz meggyőzni, hogy szubletális mérgezést csinál, de egyben Nosemát is? Egy olyan szubletális hatás esetén, ami miatt eltéved a méh, és nem ér haza, annál hogyan alakul ki Nosema ? Amelyik megdöglik, az hogyan téved el ? Amelyik megdöglik, annál hogyan lesz Noséma?
A tények szerint volt olyan neonikotinoidos mérgezés, ahol volt Nozématózis és volt olyan, ahol nem volt Nozématózis. Esetenként kell vizsgálni az összefüggéseket.
Idézet
hiszen az előző mondatokból nem következik, sőt semmi ilyen vizsgálati eredményt soha nem is olvashatott.
Jól látszik, mennyire nem érted az egészet!!
De te aztán 100%-osan érted, hogy én 100%-osan nem értem.
Idézet
Ugyanis a labor és szabadföldi vizsgálatok egyaránt kimutatták, hogy orálisan alkalmazva már 3 ppb dózisban a méhekre letálisan toxikus volt a neonikotinoid.
És mennyi volt a nektárban,pollenben?
A letális dózis 1/24-ed része.
Akkor válaszd ki légy szíves a szívedhez legközelebb álló mérgezési módot!!
Olvasd el lécci a 100 oldalt aztán majd lesz miről beszélnünk.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #321 Dátum: 2015. Január 04. 18:03 »
Kedves Méhésztárs!

Ehhez a biológiai vitához mi mezei méhészek kevesek vagyunk.
Viszont a méheinknek védelemre van szükségük,mert az újabb
vegyszerek tönkreteszik őket,így a mi hasznunk jelentősen csökken.
Amikor megláttam az új csávázószert akkor durrant el
az agyam,azért kezdtem újra hozzá a témához.
Fogalmunk sincs milyen veszélyes lesz az új csávázószer!
Segítségre van szükségünk!
Az OMME feladata lenne különböző vizsgálatok elinditása,de nem teszi!
Ezért valamit tennünk kell.
Sok okos ember olvassa a fórumot,ki kell találnunk mit tegyünk.
Az én javaslatom egy egészségügyi konferencia szervezése.
Ki kell kényszeríteni az omme-s úrakból a tömeg erejével,hogy
komoly tudományos vizsgálatok induljanak el.
Fel kell használni Greenpeace erelyét.
Ha nem hajlandók komoly vizsgálatok kikényszerítésére a döntés hozóktól,
le kell váltani az OMME vezetést rossz irányba vivőket.
El kell zavarni Cserényi Péter és Tóth Péter mert akkorát hibáztak
a neokkal kapcsolatban,olyan hangnemet engednek meg maguknak
ami mélységesen felháborító,elítélendő!
Emlékez rá mit művelt Tóth P. tavaly tavasszal a küldőttgyűlésen,
az egyik kérdésre pókhendien szinte ordítva, kioktatóan válaszolt.
A dokiról hadd ne kelljen írnom példát!
Új vezetést kell választani,és ez nem megy másként csak ha teszünk érte.
Összefogva egy új csapatnak át kell vennie a vezetést!




Csányi Antal
« Utoljára szerkesztve: 2015. Január 04. 18:07 írta Csányi Antal »

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #322 Dátum: 2015. Január 04. 18:07 »
Alakul ez Anti!

Nem azért kel távozniuk mert nem szimpatikusak.
Egyszerűen olyan vezetők kellenek, akik a méhészekért, és nem a méhészekből élnek!
Ennyi.
Üdv: Attila

*

irido

  • ****
  • 488
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #323 Dátum: 2015. Január 04. 18:09 »


Nem én döntöttem úgy, hogy az orális toxicitást nem is veszi figyelembe a hatóság, hanem Ő maga.


Értem mire gondolsz. Azt mondod, hogy ez benne van. Én ugyan nem találtam meg, de ez nem azt jelenti, hogy ne lenne tényleg megtalálható. Csakhogy én számoltam. Az orális toxicitást összevetve a nektár neo tartalmával. Ott van a húszszoros eltérés. Ezek sajnos szigorú számadatok. Ezt valamilyen módon át kell hidalni. Kiválóan alkalmas rá a guttációs csepp extrém magas neo szintje. Ilyen adat ugyanis nincs benne. Ha a Greenpeace azt állítja, hogy ez tényleg ilyen magas , én elhiszem. Csak amikor olyan tömeges mérgezésről van szó, hogy a pintyek is megbetegedtek, akkor ott nem holmi vízgyűjtő méhekről van szó, amelyek több kilométerre mennek el, ahelyett hogy az itatóról vinnék a vizet. Nálam nagy hordásnak kell ahhoz lennie, hogy otthagyják a (sós) itatót. De ugye azt nem mondod, hogy az akác is guttál? Nem a nektárnak van magas víztartalma, hanem külön hozza a vizet ötvenszeres távolságból az ősi ösztön miatt? Na ez nekem nagyon sántít. Kell abban a cseppben valaminek lennie, ami nem cukor, de a méheknek nagy szüksége van rá.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #324 Dátum: 2015. Január 04. 18:23 »
Anti!

Tudok diplomatikusan is fogalmazni. Sőt, aki előadásaimat hallgatta, hallhatta, hogy csak a tárgyhoz tartozó kérdésekkel foglalkozok. Logikusan felépítem, közérthetően fogalmazom meg gondolataimat, sok bizonyítékot mutatok be és csak hiteles forrásokat használok fel, továbbá. Vigyázok a közönség érzékenységére is, tehát ha növényvédő mérnökök előtt kell megszólalni, tudom hogyan kell felébreszteni bennük az együttérzést a méhek problémái iránt.

Számomra az a megdöbbentő, hogy onnan kapom a legtöbb értetlenkedést, meg nem értést, és legbecstelenebb támadásokat, ahova tartozom, akiknek az érdekében gondolkodom, dolgozok. Persze, hogy eldurran az ember agya ilyen esetben. Mintha a főgonosz lennék, holott minden méhész tudja, hogy maga a vegyszeres világ a főgonosz.

Aki hallgatott a tanácsomra egy-egy mérgezés kapcsán, megmentette a méhállományát. Aki nem, annak elvesztek a méhei.

Tavaly írtam egy cikket a növényvédőszerek káros hatásairól, amihez egy növényvédős egyetemi docens anyagát használtam fel. Hosszú szakaszokat egy az egyben vettem át. A cikkemről Dögei Imre azt mondta, hogy ez így nem jelenhet meg, mert nagyon kemény megfogalmazások vannak benne.
Kérem tőle, hogy mutassa már meg, hogy melyek azok. Hát egytől-egyig az idézeteket érezte vad megfogalmazásúnak.
Mondom neki, hogy ezeket ettől és ettől az embertől innen és innen idéztem. (Ráadásul egy olyan újságban megjelent tanulmány volt, amit elsősorban növényvédősök olvastak) Megértette, de mégis kérte, hogy ezeket a részeket vegyem ki, mert túl erős megfogalmazások. (Pedig csak tünetek, és esetek voltak)

Hát ez a kis történet is jelzi, hogy mi méhészek mennyire nem merjük saját érdekeinket képviselni, hogy mennyire szolgalelkűen állunk olyan kérdésekhez, ahol őszintén kellene kimondani a valóságot.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

irido

  • ****
  • 488
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #325 Dátum: 2015. Január 04. 18:24 »
Anti!
Ezt most megint nem értem. Az új csávázószer. Milyen újabb gondot okoz ez. Semmilyet. Gyakorlatilag a repcék legtöbbjét virágzásban, nappal permetezik ugyanezzel. A csávázószer szinte semmit nem tesz hozzá. Eddig is volt eztán is lesz vele permetezve (Calypso és Biscaya). Nem azt állítom, hogy nem lehet káros. Azt, hogy ez az neo, amelyik kevésbé káros. Ezeknél a HQ érték nagyon alacsony (tiakloprid: 7). A betiltottaknál magas volt.

Idézet
Az alkalmazott osztályozási rendszerben, az Atkins által 1973-ban megállapított empirikus szabály alapján, ha az LD50 és a szántóföldeken alkalmazott dózis hányadosa nagyobb 50-nél, akkor további kiegészítő vizsgálatokra van szükség. Ezt az arányt a termék kockázati hányadosának (Hazard Quotient, HQ) nevezik. Ez vonatkozik a számunkra itt fontos szerekre: a kukoricán használt Gaucho esetében ez szájon át 18.900, illetve érintkezés esetén 11.283  .

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #326 Dátum: 2015. Január 04. 18:28 »
Irido!
Végig azt az írást kerestem, ahol leírják miért szeretik jobban a méhek a guttációs cseppeket, mint a természetes vízforrásokat.
Ha megtalálom ide teszem.
Egy biztos a tavalyi egyházaskozári méhmérgezésben vastagon benne van!
A napraforgó levelein lévő cseppeket szívogatták a méhek.
Rögtön kérdeztem Simon Gergelyt mi lehet ez?
Gyere el Szekszárdra február 7-én, ott meghallhatod élesben.
Az OMME monitoringon túl is van élet? No ná!
A Greenpeace szakemberei sokkal messzebbre jutottak mint az OMME csapata.
Az OMME olyan pökhendi, lealázó stílussal közelített a kérdéshez, hogy még a csávázó szerekről tartott nemzetközi kerekasztal megbeszélésre sem voltak hajlandók eljönni.
Persze akik mindent tudnak azoknak felesleges. Lásd a nyilatkozataikat.
Nincs itt semmi gond, csak a nagy hiszti... mondják ők.
A neokat az iskolatej helyett fogják árulni?
Még jó kis reklámot is csináltak a pénzünkön ezeknek a néma méh és rovargyilkosoknak.
Az egész világon óriási gondokat okoznak a növényvédő szerek.
Az ivóvízkészleteink szennyezettek, az összes növény amit kezelnek világít a vegyszertől.
Ez az emberiség rákja!
Nem vagyok a hatóság reklámembere, de ezt nagyon jól tették, hogy felhívták rá a figyelmet!
http://www.youtube.com/watch?v=UgZn6FcZ_Ss

Nagyernyei Attila



*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #327 Dátum: 2015. Január 04. 18:30 »
Iridó irta:
Idézet
Értem mire gondolsz. Azt mondod, hogy ez benne van. Én ugyan nem találtam meg, de ez nem azt jelenti, hogy ne lenne tényleg megtalálható.
Ezek szerint nem olvastad el. Erről pedig nem tehetek. Pedig táblázatban is feltünteti, hogy mennyi az orális toxicitási érték, ugyanakkor a következő oszlopban írja, hogy nem kell figyelembe venni.

Egyébként meg a kontakt és orális toxicitás között egy nagyságrendnyi különbség van. Vagyis a kiporzásos neonikotinoid mérgezéshez, egy nagyságrenddel nagyobb dózis kell, mint ha szájon át veszi fel a méh a neonikotinoidot.

Helyetted nem olvashatom el azt az anyagot.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #328 Dátum: 2015. Január 04. 18:41 »
Iridó!

Tudomásom szerint senki se állított olyat, hogy a guttációs cseppekért nagy távolságot hajlandók lennének a méhek megtenni. A vízhordó méhek kb. 500 m sugarú körben dolgoznak.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #329 Dátum: 2015. Január 04. 20:32 »
Köszöntöm az olvasókat!
Nehezen találok szavakat, amivel köszönetemet fejezzem ki, az ebben a topikban napok óta feltárt méhegészségügyi, méhméhmérgezési problémák megvitatása miatt. Legyen egyszerűen, de szívből jövő: KÖSZÖMÖM!
Geddekas, Csányi Antal , Kiváncsi 111, Irido  és még többen mások hozzászólásai,  vitái, keserves emlékeket tépnek fel bennem az utolsó néhány méhészévből. A direktben kapott  vegyszeres mérgezéstől, a nosemás következményig, a százezerszámra mászkálóktól az eltűnt méhekig volt már minden verzióban részem.
Akác előtti mérgezés 140 családdal, napraforgón történt mérgezés,(2010, 2011) eltűnés, (3x ) napaforgó előtti mérgezés-utána tömeges mászkálás (2014), repce alatti  valamilyen ? mérgezés következményeként akácvirágzás alatt többen másztak a fűben, mint repültek a levegőben.(2014) lerongyolódott, de mégis rajzástól megbolondult családok tömege (2014).
Volt amikor azt is megkaptam az egyik OMME vezértagtól, (akkor több mint 3000 méhcsalád károsodott környezetemben, és ezt szóban  továbbítottam  vezéreinknek, nem is érti, hogy miért is  beszélek én erről, (tréfásan) nem volna jobb ha csak ketten méhészkednénk? Száz szónak is egy a vége, van itt probléma, rengeteg!
Csányi Antal javaslatát a méhegészségügyi konferenciáról és a "kényszerítésről " 1000 %-ban támogatom!
Vízről-Másként : Én  Geddekas és  Irido  közötti tudományos csörtékhez méhbiológia szinten nem értek, csak megfigyeléseim vannak, mint a népi megfigyelések :)Régebben : a 150 m-re folyó dombok közötti patakból hordták maguknak a vizet a méhek, valamint a méhésztanyán lévő cseréptetős épületről kora tavasztól gyűjtöttük az esővizet 120-es horganyzott hordókban, (lágyvíz) azokba megégetett fadarabokat tettünk úszónak, nyáron némi csapvízzel pótoltuk a hiányt, nem volt soha gond. Aztán néhány  éve kiszáradt a patak, esővíz is kevesebb lett, fúrt kútból vittük a vizet, nem volt gond. Majd több telephely is lett, (2010 után) maradt a fúrt kuti víz, és volt ahova m3-es tartályokkal vittük a mélytavi ( kavicsbányatavi )vizet,  azt vettem észre, hogy egy jó lucskos vaddisznódagonyát, traktorpocsolyát (agyagos föld) szívesebben látogatnak, otthagyták a friss vizet. 2 éve nyáron  az egyik telephelyen,  a közelben lévő háztáji baromfiudvar itatóira jártak, különösen a vasvályús itató tetszett meg nekik, pedig abban csapi víz volt.  Vashiány? vagy valami egyéb ásványi anyag hiány? Igaz, a nagy aszályban virágpor hiány is volt, hordták a tyúkoktól a kukoricadarát is rendesen. 2014-ben kaptunk esőt 5 évre valót, egy biztos, nem szomjaztak. Hozzáteszem ez a telephely természetvédelmi erdő által ölelt terület,  azért a közeli néhány szomszéd  tavasszal motoros permetezővel döngeti a méhekre veszélyes méreggel a virágzó gyümölcsfákat, amikor  tele vannak méhekkel. A méhek kínjai miatt én is  sírtam,  meg a dühtől, a tehetetlenségtől.    De a nemnormálisa azért tolja virágzáskor, hogy ne legyen kukacos,  mert ezt mondták neki a gazdaboltban,  majd hetente permetez minden gyümölcsöt. Legyen neki egészségére.   Itt jöhetne az OMME feladata: akár fizetett tájékoztató, figyelemfelhívó filmek, műsorok  közvetítésével (a néphülyítőben, agymosóban) TV-ben. Egy biztos a méhek ezt a tömegű mérgezést nem bírják sokáig. Ezenkívül megér egg misét is a forgalmazott műlép is!