Geddekas!
Én végiggondolom, csak logikai gondokat okoz nálam. Persze, hogy eljut lyukak nélkül is. Csak olyan kis mennyiségben, hogy nem okoz halált. A szubletális hatásról én nem beszéltem, az nyilván nem zárható ki. De ha a méhész sem veszi észre a negatív hatást, akkor az is elképzelhető, hogy az olyan jelentéktelen, hogy jelentősége sincs. Ha a peritrófikus hártya képződését akadályozza, és ennek tulajdonítható a Nosemás melléktünet, akkor pedig nem lehet arról beszélni, hogy a csávázószer olyan mennyiségben van a méhek bélcsatornájában, hogy neonikotinoid mérgezést lenne képes okozni. Akkor arról kell beszélni, hogy Nosemat okoz. Amelyre van gyógyszer, tehát jogtalan a betiltás. Én arról beszélek, hogy a csávázószer olyan mennyiségben van jelen a bélcsatornában, hogy neonikotinoid mérgezést képes okozni, nem Nosemat. De csak akkor, ha nincs az a természetes gát, amely hatására a bélben lévő neonikotinoid nem tud felszívódni. Tehát el kell dönteni, hogy melyik álláspont a logikusabb: neonikotinoid hatás nélküli Nosemosis (csak annál a méhnél tud Nosema kialakulni, amelyik nem pusztult el), vagy Nosema talaján kialakult neonikotinoid mérgezés. A kettő kizárja egymást. Azt nem vitatom, hogy egy méhekre nem letális méreg ne lenne képes Nosemat előidézni pl. a peritrofikus hártya képzésének gátlásával. Ezáltal gombaölő, Nosema, neo mérgezés sorrend már logikus. A hangsúly azon van, hogy az adott méreg letális a méhekre vagy sem. Ha azt állítjuk, hogy nem letális mennyiségben kerül a méhek idegrendszeréhez, és ez egyben nem is okoz olyan szubletális hatást, hogy gyűjtés után nem talál haza, tehát a kaptárból gyűjtött méhekből ki tudjuk mutatni a Nosemat, akkor azzal azt bizonyítjuk, hogy nem a neonikotinoid csávázás betiltását kell fenntartani, hanem a Nosema elleni kezelés gyógyszernek használatát engedélyezni. Ha ez utóbbinak olyan szermaradék szintje van, ami az emberi egészségre káros, attól a neokat még nem lehet betiltani. Legfeljebb azt mondják, hogy nem kötelező mézet enni. Csak az ökológiai hatás miatt van létjogosultsága a betiltásnak. De ezt gondolom, mint ökológus Te sem vitatod. Természetesen ez igaz arra az esetre is, amit én állítok, ha csak a Nosemás egyedeknél lesz neo mérgezés, akkor elvileg azt kellene kezelni, és a neo-kat pedig engedélyezni. Csakhogy akkor lehet arra hivatkozni, hogy azokban az országokban, ahol nem engedélyezett a Fumagillin, ott a tiszta Nosema esetén lehetséges a méztermelés gazdaságosan. Csak akkor nem lehetséges, ha az ilyen méhek neo-val csávázott kultúráról gyűjtenek. Tehát ebben az esetben a méhészeti ágazatnak kártérítési jogosultsága keletkezik, nem pedig ökológiai vészhelyzetről van szó. A kártérítési jogosultság nem biztos, hogy jobb a vegyszergyártóknak, mint a betiltás.