Méhek vs. növényvédelem

Zoltán!
Igen, ha a méhhullában mérget találnak. A neokkal az a helyzet, hogy a virágzó kultúrában használható neok nincsenek méregnek nyilvánítva a méhek vonatkozásában. A szernek  szabályos  felhasználás során történt felvétele és annak méhekben történő kimutatása nem jelenti azt, hogy ott mérgezés történt.

A neonikotinoidos mérgezések esetén azonban egy nagyon helytelen megközelítést szeretnék eloszlatni, minden esetben a károkozó gazda, gazdák az első számú felelősök a károsult méhészek szempontjából. Egy per során amennyiben nincs megállapodás a felhasználó bevonhatja a perbe a gyártót.

Fenti gondolatod azért helytelen, mert vannak olyan neok (melyeket nem lehet virágzásban alkalmazni, pl. klotianidin), amelyek valóban tudnak mérgezést előidézni, de ekkor tényleg a felhasználó a felelős, nem a gyártó. A gyártót ebben az esetben felesleges bevonni a bírósági eljárásba, mert ő világosan leírta, hogy melyik növénykultúrán, mikor szabad alkalmazni. Ha méhelhullás történik a nappali permetezés miatt, akkor a gyártó felelőssége jöhet szóba, a felhasználó erről nem tehet, tehát felesleges őt perelni, mert az úgyis vesztett ügy, hiszen mindent szabályosan csinált. Ugyanez a helyzet a veszélyes neok csávázószeres felhasználása esetén. Ebben az esetben is a gyártó a felelős, ha valóban toxikus mennyiség jut a méhekbe. A probléma inkább abból adódik, hogy a méhész nem tudja bebizonyítani, hogy az a mennyiség, amit a labor a méheiből ki tudott mutatni, vajon toxikus mennyiség-e?
Tudom, hogy létezik egy olyan szabály , hogy a méreg használóját egyfajta "objektív felelősség" terheli, de nem tudom ez alapján hány pert nyertek már méhészek. Ilyen volt pl. repce Mavrikos permetezése utáni méhelhullás miatti per. Itt sokkal célszerűbb azt bizonyítani, hogy túladagolás történt, nem pedig azt, hogy a fluvanilát mérgezi a méhet. Hiszen gyakorta viszi be a méhész saját maga a kaptárjába. Legálisan használt szer esetén roppant nehéz azt valakivel szemben bebizonyítani, hogy a méreganyagot a méhek kizárólag az adott tábláról vitték be. Hivatkozhat arra, hogy nem lett minden tábla megmintázva a röpkörzetben, illetőleg  régebbről is származhat a kimutatott hatóanyag.

Iridó!

A környékünkön csak kivételesen fordul elő, néhány eset hogy a vizsgált virágszirmok csak az adott időszakban engedélyezett és felhasználható növényvédőszer hatóanyagokat tartalmazzanak.

Magyarul  a gazdák 80 %-ban nem engedélyezett hatóanyagokkal és nem az előírt korlátozásokkal illetőleg körülmények között hajtják végre a növényvédelmet.

A kár megtérítése során természetesen megállapodni is lehet, de ha ez nem megy marad a jogi út.

Az pedig éppen a bizonyítás során, nem nélkülözheti a gazdák bevonását alperesként.

Méhmérgezés esetén, a méhhullákból az egyik mintát növényvédőszer analízisre küldik, a másikat viszont méhegészségügyi és méhészetben előforduló hatóanyagok vizsgálatára, annak kizárására, hogy  a méhek nem valamilyen betegség esetleg noszéma vagy méhészetben használható atkaölő szer hatóanyagának felhalmozódása hatására pusztultak el.

Neo ügyben:

Persze a gazdák könnyen átháríthatják a felelősséget, a csomagoló cégre.

A gyártó ha nagyon akarja szerintem függetleníteni tudja magát, a csomagoló cég viszont benne fog maradni felelősként ez  könnyen megeshet.

Felelőssége viszont korlátolt..

Hosszasan beszélgethetnénk erről ezért arra kérnélek elemezzük ki az általad átélt méhmérgezés során történteket , tapasztaltakat.

Lehetséges valami nagyon egyszerű , de kardinális kérdésnél elakadtatok. 

Zoli!
Én ezen a hozzászóláson akadtam el. Amit a neoról írtál abból szinte semmit nem értek. Szerintem jobb ha megállapodunk abban, hogy ennek Te vagy a szakértője. Csak azt nem értem, akkor mit is akartatok az OMMÉ-tól . De inkább ne válaszolj, felesleges lenne a vizet gereblyéznünk.

Tóth Zoltán: Valós lehet az a 80% ? Ekkora arány nem tűnt volna fel a zöldpísz-nek? Már rég szétverték volna az asztalt...

Veszti!


2011 óta mennek a mintázások, ebben az évben csak a falumban Fényeslitkén 13 növényminta került begyűjtésre növényvédelmi felügyelők jelenlétében. Most először fordult elő, hogy 2 minta csak nagyon csekély mennyiségű rovarölőt tartalmazott.
Mennyi tehát a valós: 100 %

Jó most megértettem, hogy te Fényeslitkére gondoltál, én úgy értelmeztem a "gazdák" kifejezést, hogy országosan ez lenne az arány.

Veszti!


Én nem "csak" Fényeslitkére gondoltam, csak egy példaként említettem meg.

Az tény, hogy benne vagyunk a sűrűjében, de ez a megállapítás általános a megyében mindenképpen, de országosan is ahol gyümölcskultúrák vannak.

Senkit nem érdekel a méhek megóvása, de a hatályos jogszabályok betartása sem a gazdák részéről.

Természetesen akadnak kivételek, van néhány gazda aki környezettudatos vagy jogszabálykövető de nagyon kevesen vannak.

Ez elsősorban nem is a Greenpeace feladata lenne, hanem az OMME kötelessége lenne.

Így méhészeti érdekképviselet nélkül, azt csinálnak velünk amit akarnak!!

Kiváncsi111!

Már megint mire ébredek a fotelemben.
Évek óta mondom,hogy marha nagy kárt okoz a
kukorica,pontosabban a csávázott kukorica.
Újra leírom.
Hossszú évek óta nem lehet úgy kölyök családokat felfejleszteni,
nem olyan a népesség a törzs családoknál mint ezelőtt 15-20 éve.
(Cserényinek is mindig ezt mondom,meg azt,"nem igaz,hogy nem látod,
Te is méhészkedtél 20 éve)
Az oka szerintem a csávázott neo-s kukorica.
Valószínűleg a virágpora a ludas.
Az is lehet,hogy a guttációs cseppek a ludasak,de én inkább
a virágporra gyanakszom.
Csapadékos években is kárt okoz,pedig rengeteg más gyűjthető pollen
van ilyenkor(a mi vidékünkön száraz években is van bőségesen pollen)
Valószínűleg a virágpora értékes sajnos a méheinknek.
Vagy az óriási tömegnek,nem tudnak ellen állni?
Ugye milyen érdekes idén,aki az atkát kordában tudta tartani
azoknak napraforgó ill.kukorica alatt nem estek össze a méhei!!!
Sőt,a szaporítás szépen feljött!!!
Ugye milyen érdekes,2014-ben nem neo-s csávázás volt!!!
Tóth Péter örülhet,itt SONIDO,hajrá tiakloprid!!
Majd jövőre a Bayer megoldja.
Persze nem az atkaírtást,hanem
a méhek írtását.
Mi meg majd imádkozunk,ne jusson fel a guttációs cseppekbe,
meg a virágporba!
KÖSZÖNJÜK SZÉPEN BAYER!!!

Csányi Antal

Úi:Vivaldi!
Most milyen jeleket látsz?

Anti!
A Cserényi lehet, hogy azért nem látja, mert rendszeresen kezel Fumidillel. Nem szabad elfelejteni a pollenben és a nektárban lévő  neonikotinoid szint 24 szerese öli meg a méhek felét. Ezt a gátat elméletileg átlépheti egy magas Nosema spóraszámot mutató  méhegyed. A károsodott bélhámon keresztül akadálytalan a felszívódás.
A tiakloprid, ami a Sonido-ban van a csávázással sok gondot nem fog okozni. A nap közben kipermetezett Biscayaval sokkal több tiakloprid jut a méhcsaládba.

Én már nem kezeltem Fumagillinnel és semmivel sem nosema ellen 2003 óta. A napraforgón történt méheltűnések is csak akkor voltak láthatóak, amikor már kiürültek a mézterek, de két-három hét múlva a sok fias kikelése következtében ismét népesek lettek a családok. 2013ban viszont néhány nap alatt ment végbe a méhek eltűnése, és feltűnő abnormális viselkedése. Biztosan az eső valami hatással van a mérgezésre/hez. A tőlem délre lévő (6-8Km) méhészetekben semmi gond, aztán ott is kapott egy jó kis esőt, és ugyan az lett az eredmény, mint nálunk. Az országban egyébként aszály volt. Nagyon becsapós a dolog, ugyanis az akkor éppen váltó vagy bármi okból kevés fiassal rendelkező családok gyengültek csak látványosan. Azoknál ugye sok a szabad nép, majd nincs pótlás (kelés). Ezekre aztán ráfogtam, hogy elöregedett közben a nép - addig.
De ami a lényeg. Nem találtak sem nosemás, sem atkaszívott méhet. a mintában.

Nem akartam keverni a kakit, de Vadépusztán volt az idén magnapraforgó, ahol mindez megismétlődött. Magnapraforgó. Talán nem akarták kidobni az előző évről megmaradt drága vetőmagot? Oda vándorolt négy méhészem. Be is csukták szinte valamennyi kaptárjukat szeptemberre. Az egyik 88at. 8 keret táblás fias lefojtva nektárral, 4-5 léputca néppel. Atkát nem találtam nála a fiasban sem. Későn kezdtek el etetni. (Valószínűleg az is hozzájárulhatott ehhez, hogy előtte volt már jó hordás a többi korábban nyíló nem magnak vetett táblákról, és kiszorult a fiasítás.) Pedig a Csuját fel is hívtuk, mert nekem nem igazán hittek, szinte szó szerint elmondta amit én, de ez hosszú... Kaptam én eleget a fejemre a "hatóságtól" még a méheüs továbbképzésen is, állítólag sokat pofázok feleslegesen. Aztán rendkívüli sürgősséggel szót is kaptam, mert látták, hogy jobb ha simán elmondhatom a valóságot, mintha tovább hergelnek. Így volt ez Tolnán is. Előbb utóbb leütöm valamelyiket, aztán akkor igen híres leszek a méhésztársadalomban. Somogyi méheüsök ott voltak Kaposváron, tanúsíthatják. Hülyének néznek bennünket, de némelyik nem szándékosan, azt is el kell ismerni. Nem tudnak a "szakemberek " semmit sem a mérgezésekről, nincs  eredmény most sem. Hogyan lenne? A méhekről semmit nem tudnak. De hát  miért ne lehetnének a "hatóság" emberei teljesem tudatlanok a méhek mindennapjairól, amikor a hasonló tudású méhészelőadók (némelyiknek életében egy családja sem volt) jó pénzért ugyanezt megtehetik, és a méhészek röhögve beszélik hetekig, mennyi baromságot hallgattak, de legalább ingyen.
 Az egyik károsult nemrég kapta meg a hivatalos eredményt, és szerette volna feltenni a fórumra. Lebeszéltem. Még neki lesz esetleg baja belőle.

A hatósági eljárásban a méhpusztulást bejelentő méhész nem tekinthető ügyfélnek, bejelentőnek minősül, és az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141-143. §-aiban meghatározott jogok illetik meg.
Tehát akinek potyognak a méhei a napraforgóról, az még ügyfél sem lehet:https://www.youtube.com/watch?v=PItmoF1j0as&feature=youtu.be

Jenő!
Abban megegyezhetünk, hogy a kijáró méh tűnt el ? Vizsgálatra fiatal méh került. Tehát egy negatív Nosema laborlelet ezekből a fiatal méhekből nem jelenti azt, hogy az öreg méheknél nem volt magas a spóraszám. A spóraszámon van a lényeg. Véleményem szerint azokon a "lyukakon" tud felszívódni a neonikotinoid, ahol a Nosema szaporodott. Az ingyenes újságban a Paulus Petrának van egy cikke, mely szerint idén októberben  a vizsgált minták 42 százaléka volt negatív Nosemara, a többi 58 százalékban pozitív. A minták 15 százaléka súlyosan fertőzött volt. Azt gondolom, hogy a neo gyanús mérgezést szenvedett méhészetek esetében mindenképpen vizsgálni kellene a fumagillin etetési előzményeket.

Köszönjük kivancsi 111!
Az a gond ezzel, hogy azoknak akiknek ez lenne a feladatuk, meg sem hallgatnak bennünket.
Azért ne bánts senkit, ne üss, mert akkor valójában híres leszel.
Álláspontom azonos a Tieddel, mindenben egyet értek veled.
Megjegyzésem:
Örülök, hogy ilyen aktív vagy, sokat tanulhatunk tőled.
Az olvasók nevében köszönöm a reális, gyakorlatias, szókimondó stílusodat.
Nekem ez nagyon bejön, mert magam is így próbálom gondolataimat közzétenni.
Üdv:Attila

Iridó!

Nem értelek, hogy miért nem gondolod végig, hogy vajon a neonikotinoidoknak van-e szüksége "lyukakra", amit a nosema üt a bélfalon, ahhoz, hogy az idegrendszerhez eljusson vagy anélkül is eljut oda? Sőt lehet, hogy a neonikotinoidok valami eddig még nem ismert módon, de képesek a peritrófikus hártya képzését megakadályozni?