Méhek vs. növényvédelem

A napokban megírom levélben, hogy mit látok!

Tisztelt Méhészek, kedves Méhész újság szerkesztőség!

Történelmi pillanat következett be!
Képzeljétek egyet értek a szerkesztői megjegyzés21. oldalán lévő gondolatokkal!!!!!!!!!
Tóth Péter provokatív cikkére, melynek  címe " Vegyi koktél a kaptárakban?" reagál a lap szerkesztője.
Mit írtam én 2014. május 13-án a neonikotinoid téma 123-as hozzászólásában 20 óra 46 perckor?
Ezt:
"....a szabályosan végrehajtott (bejelentett) növényvédelmi kezelésekből van a legkisebb kárunk."
Majdnem szó szerint azt amit az újság szerkesztője.
Nézzük csak mit írt Dr. Ludányi István.
"Tehát a növényvédelem szakszerű kivitelezésével jelentősen lehetne csökkenteni a környezet és a méhek táplálékának szennyezését!"
Hoppá hoppá.
Erről pofázok évek óta, és lám a szerkesztő Úr is végre ezt vallja!
Szerintem kéne egyeztetnie az OMME vezetőivel,vagy hamarosan új szerkesztő után nézhetnek.
Ugye az elmúlt számban a címlapon reklámozták és siratták a néma gyilkost! Még sajnálkozó cikkükhöz egy méhészt is találtak.
Hogy védekezzünk a nem látható, orvul támadó méhgyilkos szerek ellen?
A szakszerűen végrehajtott növényvédelmi munka évtizedeken keresztül nem okozott tized annyi gondot, mint a "színes magocskák"!
Ezért történelmi pillanat a mostani szám ezen cikke! Gratulálok Dr. Ludányi Istvánnak, de vigyázzon magára mert röpülhet.
Azért csak haladunk!
Megyek bontok egy sört.
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila

 QUQURIQ!

Gyorsan megittad a sört!
Egészségedre!
Igyál egy másikat!

A szomjas, álmos Kiskakas!

Attila!

Most nem értek egyet veled. Sok engedélyezett növényvédőszer szabályos használat mellett is mérgező. SŐT! Ez a gyakoribb.

Arisztaiosz!

Ön egy tökéletesen inkompetens egyén. Abszolút nem ért a méhekhez. Bebizonyosodott, hogy még szakzsargont se ismeri és Ön osztja itt az észt.

Egy gombásznak, gombaszakértőnek látásból kötelessége felismerni a mérgező gombákat, de nem kötelessége ismerni a gombákban előforduló toxinok részletes kémiai csoportosítását. Éppen így van a méhész a rovarirtószerekkel. A méhész számára elégséges névről ismerni a veszélyes szereket, továbbá kötelessége felismerni a mérgezés tüneteit.

És itt van pl. az OMME jelenlegi vezérkarának ELÉVÜLHETETLEN BŰNE, hogy a társadalmi szervezetek minimális kötelezettségét, az edukációt, ismeretterjesztést se gyakorolta elfogadható  szinten. Nemcsak Tóth Péter, Lászlóffy Zsolt és Cserényi doktor, tehát a felkent szakmai nagyságok nincsenek tisztában egy méhmérgezés lefutásával és következményeivel, de a méhészek döntő többsége sem.

Addig amíg az OMME vezérkar a sötétben tapogatózik, addig mit lehet várni az egyszerű méhésztől. Dúl a maszatolás, a félretájékoztatás, a felelősségnek az egyszerű méhészre tolása, a méhbetegségekre való mutogatás. Korrekt mintavételezés nem tud ebben a légkörben történni, hiszen azt se tudja az állatorvos, a növényvédelmi felügyelő, a méhész, hogy mit és hogyan is kéne nézni. Nincs egy korrekt kárfelmérési tematika, amit az állatorvosok és szakértők alkalmazhatnának. Szégyen és gyalázat ami zajlik. És Önnek jólesik ehhez asszisztálni.

Kedves, vagy Kedvetlen Csunjalaci!

A gombaszakértő-hasonlata egy ökörség, példája alapján ön egy valódi "gombaszakértő", már ami a toxikus anyagok ismeretét illeti. Szellentése sincs a kérdéshez. A lábgombákhoz feltehetően jobban ért... Legalább valamiről bevallja, hogy halovány segédszellentése sincs a témához. Csak sajnos ön a jelen aspektusban nem gombaszakértő, aki legalább képes felismerni a gombákat, hanem egy sarlatán, aki arról nyilatkozgat, amiről fogalma sincs... Olyan kérdésekről hablatyol, melyeknek toxikológiai folyamatairól elfelejtette megkérdezni az instruktorait. Ön a jelen szituációban kinevezte magát "szaktudományos szakértőnek", ezért önnek kötelessége lenne ismernie azokat a támadott hatóanyagokat, azok hatásmechanizmusát, amikről országszerte -tapsvihartól kísérve- "szaktudományos" előadásokat tart...

Majd ha képbe kerül a nitro-metilének és a fenil-pirazolok hatásmechanizmusát illetően, akkor ráébred, mennyire szegényes az ismeretanyaga. A nitro-metilének csoportjába tartozó "neonikotonoidok" köztudottan acetil-kolin antagonisták, azaz az acetil-kolinnak a receptoron való megkötődését gátolják, elfoglalva a receptoron az acetil-kolin helyét, gátolván az ingertovábbítást. A fenil-pirazol hatóanyag (fipronil) teljesen más hatásmehanizmus alapján működik. Leírhatnám, miként, de tanultam Kakaskától: ez az e heti találós kérdésem. Segítsünk kedves klubtagok Geddekasnak a fenil-pirazol hatóanyag hatásmechanizmusának, az ingertovábbításban betöltött szerepének megismerésében...!

Hogyan akar szakértőként megnyilatkozni egy olyan témábanl, amiben nem csak otthon nincs, de még az irodalmát sem ismeri? Azt veti Tóth Péter szemére, hogy "nincs tisztában egy méhmérgezés lefutásával és következményeivel"? Miket hablatyol itt össze? Tóth Péter 2013. áprilisában a Méhészetben egy korrekt  ismertetőt adott közre a méhmérgezésekről, olyan szövegezéssel, hogy ha ön olvasta volna, tán még ön is megérti. Nos, e cikkben az ön által sokat támadott szakember -méhész-nyelven megfogalmazva- tökéletes "itinert" adott a méhészek kezébe az esetleges mérgezési esetek felismerése és kezelése tárgyában. Nem hablatyolt, mint ön, akinek még ismeretanyaga sincs a rovarokra nézve kockázatos neurotoxinok hatásmechanizmusáról, hanem lépésről lépésre levezette a probléma felismeréséhez szükséges szimptómákat és a méhmérgezések kapcsán alkalmazott eljárásrendet. Mit vartyog itt az OMME "felkent szakmai nagyságainak" "elévülhetetlen bűnéről"? Ön vagy nincs képben, vagy ha igen, elévülhetetlen bűne a méhésztársadalom szándékos félrevezetése! Miként merészeli támadni a szakmáért tenni akaró és képes személyeket, miközben ön éves rendszerességgel pusztítja ki a méhcsaládjait egy zárt területen telephelyezve, ahol elvileg semmilyen vegyszerterhelésnek nem lehetnek kitéve a méhei, ökológiai gazdálkodási terület közepén lévén a méhészete. Ja, a fránya darazsak... Meg a ponchos napraforgó...

Kedvetlen szaktudósunk! Tudom, hogy képtelen a korrekt önértékelésre, s szemérmetlenül bármire képes, hogy a maga és ambíciói szolgálatába állítsa a méhésztársadalmat, illetve annak félrevezethető szegmensét. Kérem a Teremtőt, vesse latba a befolyását, hogy az ilyetén próbálkozásai ne legyenek képesek ránehezedni az egyébként is frusztrált, időjárási anomáliákkal,  méhegészségügyi problémákkal és néha méhmérgezési esetekkel terhelt méhész-közösségre... 

Arisztaiosz!
Tóth Péter tavaly áprilisi leírása hiányos. Olvastam az összes monitoring jelentését. 2007 óta lett volna tere és ideje a lehető legrészletesebben leírni hogyan is futnak le a méhmérgezések. Mik a kezdeti tünetek, milyen változatok vannak. Hogyan hatnak a mérgezések a méhbetegségekre stb. Milyen összefüggések lehetnek a méztermelés és a jelenkor növényvédelme között? Sajnos Tóth Péter nem törekedett az évi 20 mFt adta lehetőségek a kihasználására. Éppen ezért jelenhetett meg ez év májusi Méhészet újságban a méhmérgezésekkel kapcsolatos írásom. Sőt további írásom is fog megjelenni ebben a tárgykörben.

Nem kívánok növényvédő szakmérnök lenni, sőt növényvédőszer kutató és fejlesztő se. Biológus vagyok és méhész. Éppen ezért csak azokkal a vegyületekkel és hatásokkal foglalkozok, amik a méhészek számára fontosak.
Nyugi!
A neonikotinoidok hatásmechanizmusát ismerem, erről néhány száz oldalnyi szakirodalmat olvastam át. Sőt állítom, hogy jobban, mint Tóth Péter. Hiszen Tóth Péter ott áll a méhcsaládjaival a mérgezett napraforgó tábla kellős közepén és évek óta nem veszi észre, hogy méheire milyen hatással vannak ezek a mérgek. Ahhoz pedig vakságra van szükség, hogy az ingerülátvitel sérülése miatt kialakuló tüneteket az ember ne vegye észre.

A méhcsaládjaim állapotáról Önnek halvány fingja sincs. A törzsállományom 2010 óta 100 méhcsalád. Tavaly 70 méhcsaládot értékesítettem, de volt év, amikor többet, mint maga a törzsállomány. Ha annyira tré lenne a méhcsaládjaim állapota, ahogy ön szeretné, akkor ezt nem tehettem volna meg.

Tisztelt Méhészek!
Szakszerűen végrehajtott nővényvédelmi tevékenység (virágzó kultúrában)!?
Virágzó repcetáblán 24 C napos délelőtti időben „csak” gombaölő permetlével permeteznek.
Mondtam a gazdának gratula: Mire Ő „ez nem árt a méheknek. „ Mondtam neki neveld a gyerekeidet csak frissen permetezett növényvédőszeres növényekkel. Kíváncsi lennék a végeredményre.
El kellene gondolkodni, hogy a gombaölő készítményekre miért írnak élelmiszer felhasználási várakozási időt, ha az nem árt.
Méheink se pusztulnak azonnal el a gombaölő szerektől, de azért kíváncsi volnék mennyivel csökkenti élettartalmukat.
Hab a tortán, felsőakácon délután 15 órakor az akácosok által körbevett búzatáblát; helikopterrel permetezték le. Természetesen a gazda szerint az sem ártott az ott lévő mintegy 400 méhcsaládnak.
Azt halja a kezdő méhész, hogy a repcén megerősödnek a méhcsaládok. Pár éves méhészeti tapasztalatom az, hogy repce virágzáskor méhcsaládjaim néptelenednek.
Elgondolkodtam azon, hogy repcéről el kell vándorolni.
Természetesen nem a csávázó szerek mellett írom amit írok. Az, hogy valójában mis is okozza az elnéptelenedést nem tudom. A gombaölő szereknek milyen szerep jut a történetbe nem tudom, de hogy a méheknek nem válik hasznukra, az biztos.
Még egy érdekes kérdés vetődik fel bennem, de le se merem írni.

Én is hasonlóképpen "Természetesen nem a csávázó szerek mellett írom amit írok", de úgy látom, hogy a csávázószeres védekezés kisebb kárt okozott a méhészetben mint a jelenlegi növényvédelmi stratégia.
Ahol én vagyok a méheimmel, a közelben most virágzik a Kaszanyűg bükköny, a Pipacs, hamarosan a Vaddohány és mivel a tábla szélében van, így érte a permetszer. Egy-egy permetezés után nincs sok méhhulla a kaptárak előtt (kb 30-50 db) de az én bogaraimról van szó. A gazda a "stresszben tartás" miatt az idén már 3x permetezett, így engem is sikerül folyamatos stresszeben tartania.
A Geddekas által felvázolt vegyszermentes mezőgazdaság csak utópia. Még ha volna is lehetőség biogazdaságokat létrehozni, a vegyszerlobbi bedarálná. Pl. Kishantos

Több országban történtek a házi méhek védelmére intézkedések /Olaszország, Szlovénia, Franciaország /. Javaslatom,hogy egy szakmai kirándulás keretében meglátogatnánk Olaszországban pár méhészetet ami /repcés,kukoricás.napraforgós/ területen található. Így saját szemünkkel láthatnánk ,hogy hol van az" igazság ".

Veszti!

A neonikotinoidos mérgezésnél nem sok nullát látsz, ezért nem hiszed el, hogy mérgez. A taglózó szerek hatását azonnal látod. Sokkal kisebb mérgezés is nagyon zavar, ha látványos.

Tudjuk, hogy a patkányt, aki különösen óvatos állat csak lassan ható mérleggel lehet kipusztítani, mert a gyorsat észreveszi. úgy látszik, hogy a növényvédőszer fejlesztők is rájöttek, hogy kell a méhészt becsapni, úgy ahogy a párkányt. Mi vagyunk a növényvédősök szemében a patkány.

Sziasztok!
Napok óta megy az értekezés (amit jónak tartok) a növényvédelemről.
Egyet nehéz megértenem. Egy ilyen "ártalmatlan" Méhészklubon mint ez, mennyi hozzászólás, okos, vagy buta ötlet elhangzik, az OMME meg hallgat. Egyet nem tehet, kijelenti, hogy nincs és nem is volt gond a méhcsaládokkal.
Nagyon érdekes,hogy a méhmérgezések (eltűnések) 90%-a repce, illetve napraforgó virágzás körül van sok éve.
Több hozzászóló azt feszegeti, hogy a gombaölő szerek nem okoznak problémát.
Általában így is van, de sokszor bizony pont az teszi be nekünk a kaput.
Tudományosan (nem OMME monitoring) bizonyított, hogy ha előzetesen csávázott növénykultúrában használnak gombaölő szereket, a méhek számára gyilkos "mix" lesz belőle.
(Ne legyintsetek, hogy a csávázás tiltott, már a múlté. Ja a drogkereskedelem is tiltott, és jobban űzik mint valaha. A csávázás olcsó, hatékony, egyszerű. Ezt fogják még feketén használni. Akkor lesz a nyavalygás, hogy látjátok van méhpusztulás de már nem is csávázták a növényt. Hol éltek? A pénz, a haszonszerzés reményében meglátjátok lesz még gondunk. GMO-s növényt is szántottak már ki, azt is tilos vetni.)

A gombaölő szer reakcióba lép a csávázó szerrel, ennek  van egy szakmai kifejezése, majd Arisztaioszt megkérem segítsen mis az. (Valószínű közben megtaláltam. Azért kérdezem ez az? Szinergikus hatások?)
Kontrahatás, kereszt reakció vagy mi a frász.
Megkeresem ezeket a szakcikkeket, és leközlöm.
Etienne Bruennau az UNIO méz munkacsoportjának elnöke, nagyon sokat beszélt erről azon a bizonyos csávázó szer konferencián.
Tehát ne legyetek nyugodtak ha "csak" gombaölővel kezelnek egy olyan mezőgazdaság kultúrát (repce-napraforgó-kukorica) amelyet a méhek látogatnak, mert hatalmas károtok lehet.
Valamikor hónapokkal ezelőtt leírtam a saját esetemet.
Tavaly előtt repcén, világos nappal 30 fok melegben "csak" gombaölővel permeteztek. Odaszaladtam a traktoros Úrhoz, hogy mit csinál? Kérdőre vontam. Megnyugtatott, hogy nem bejelentési köteles növényvédelmi munkát végez. Nem nyugodtam meg. Aggodalmam beigazolódott. Nagy veszteség ért. Előtte való nap még 2.6 kg-os gyarapodásom volt, attól kezdve nulla!
Mi történt?
Érdekességként megjegyzem, hogy az egyik IB tag is panaszkodott hasonló esetről. Most miért hallgat?
Nagyernyei Attila

Az egyik cikket itt olvashatjátok, amire Tóth Péter provokatív választ adott.
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Hatteranyag-Vegyi-koktel-a-kaptarban/

Tisztelt Nagyernyei Úr!

Pár hozzászólással lejeb ezt írta:

"Tudományosan (nem OMME monitoring) bizonyított, hogy ha előzetesen csávázott növénykultúrában használnak gombaölő szereket, a méhek számára gyilkos "mix" lesz belőle."

Én is átolvastam az Ön által belinkelt (Greenpaece blogbejegyzést) cikket és a fenti idézetre utaló vagy hasonlító egyetlen mondatot sem találtam. Legyen szíves a fenti állítás pontos forrását megadni, mert annak hiányában egyszerűen konstatálható, hogy egy vaskos csúsztatás amit leírt.
Erre azért volna szükség, mert csávázószer is több féle van (tudom Önnek ez nem újdonság, merthogy beleásta magát a csávázás tematikájába). Vajon a fenti megállapítás a gombaölő csávázó szerek (amelyek szintén lehetnek pirosak, zöldek stb., a lényeg hogy a szín felhívja a figyelmet: a vetőmag kezelve volt) és a gombaölő permetező szerek esetében érvényes csak? Vagy is?
Meg volna még egy csomó kérdésem, de sajnos csávázó szer konferenciára nem voltam hivatalos. A dialógus, a mások véleményének meghalgatása,....hát igen.

Nem akarom minősíteni a Greanpeace tudományos munkáját - persze megtehetném, mert ők és Önök is folyamatosan minősítik a növényvédő szer gyártók kutatási eredményeit (korrupciót és sok egyéb mást sugallva), és még biológus sem vagyok. De azért engedtessék már meg minden érdekelt félnek hogy kifejtse a véleményét ebben a témában, anélkül hogy mindenféle jómadarak (és még szépen fejeztem ki magam) bekiabáljanak. Vagy Ön és az Ön által jegyzett Klub nem a dialógusban érdekelt?

Tisztelettel, Csorba Csaba
(tuja, aki itta az OMME szavait)

P.S. Az nem baj ha nem a dialógusban érdekeltek, de akkor mondják ezt ki, és mindenki a helyén tudja kezelni a Klub-ot.

Tisztelt Csorba Úr!

Ugyan a Nagyernyei Attilának címezte a mondanivalóját a postscriptumban is–és az Attila vélhetően belátása szerint reagálni is fog, deklaráltan a cenzúrázatlan vélemények ütköztetésére alapította ezt a fórumot- ugyanakkor megkérném, hogy ne általánosítson! Többen megosztunk szakmai információkat és véleményeket itt is a méhészeti közélet különböző területeivel kapcsolatosan, s nem elsősorban hasra ütés után tesszük ezt. Tisztelje már meg ennek a klubnak a tagjait és olvasóit azzal, hogy legalább feltételezi az önálló individuumok létét és méltóságát!

Ha a különböző növényvédő szerek alkalmazásának fájdalmasan aktuális témakörében nem ért egyet valamely állítással, akkor a hozzászólóval vitatkozzon, s ne minősítse –akár burkoltan is- a klub összes tagját és az olvasóit. Elhiszem, hogy sokszor kellemetlen információk látnak itt napvilágot egyes emberek számára, de aki a szabályokat betartja és nem él vissza az egykor bizalommal megajánlott tisztségével, annak nincs félnivalója.

Sajnos én is számtalan súlyos szabálytalanságot látok a méhészeti közéletben-egyesületi működésben, de ez már nem ennek a topiknak témája…

Amennyiben nem ért egyet bizonyos állításokkal, írjon érvekkel alátámasztott cáfolatokat, az öné is a pálya. Ön nem ír személyeskedő stílusban, de vannak olyanok, akik a szegényes ismereteiket, korlátolt vitakészségüket és szocializációs kudarcaikat személyeskedéssel igyekeznek pótolni, ill. kompenzálni. Ezek az emberek előbb vagy utóbb ugyanezt kapják vissza. Ebben semmi nóvumot nem látok…

Győzze meg az álláspontjáról az olvasókat értelmes érvekkel! Megértő türelemre mindenképpen szüksége lesz, mert azok a méhészek, akiknek eltűnnek a méhei, mielőbbi megoldást várnak.

Tisztelt Csorba Úr!
Örülök, hogy ennyire tetszik a felvetett téma.
Most fordítanak néhány szakcikket a témában,de az OMME honlapján is volt egy nagyon hasznos, tényfeltáró írás.
Már az archívumban sem találom. Véletlenül eltűnt.
Abban minden kérdésre választ kaphatott volna. Az, hogy én ezeket a kutatási eredményeket, tényeket saját fülemmel hallottam, Önt ez nem győzi meg. Mindig mindent bizonyítanom kell,ezt már megszoktam. Most nagyon elfoglalt vagyok, de mindent megteszek, hogy a Méhészklub olvasóit is tájékoztathassam arról, amit kér tőlem.
Üdvözlettel:Nagyernyei Attila

Tisztelt Méhészek!

Azért tudjátok, hogy miről értekezünk? Egy kis történelem.
Az érdekképviseletünk így véd bennünket.
Akkoriban még mi is volt a mérési határ, vagy a kimutathatósági határ? 5 PPB!!!!!!!!!!
Hogy merték azt kijelenteni, hogy nem okoz problémát a neonikotnoid, ha bevallásuk szerint csak 2014-ben értek odáig, hogy a 0.1 PPB-t meg tudják mérni.
És 2007-ben akkor mi volt? Végighazudták nekünk,  hogy nincs probléma.
Akkor már a francia méhészek tomboltak!

ttp://www.farmit.hu/sites/default/files/documents/agroforum/TokesG_2013szeptember.pdf

A fent cikkből emeltem ki a lényeget.
"Magyar vélemény
Magyarország álláspontja az volt,hogy a szubszidiaritás elvének megfelelően a probléma kezelésére
nem a minden tagállamra kötelező tiltás, hanem a nemzeti szintű kockázatcsökkentő intézkedések elő-
írása lenne célszerűbb.
Magyarország nem támogatta a Bizottság által javasolt korlátozásokat – nevezetesen a fenti hatóanyagokkal történő csávázás és talajfertőtlenítés teljes betiltását a méhekre attraktív kultúrákban (kukorica,
napraforgó, repce) –, mert a mai napig nincs olyan tapasztalatunk,hogy a korlátozással érintett szabályosan végrehajtott kezelések következtében, méhpusztulás fordult volna elő hazánkban.
Sőt, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) által elvégzett 2007-2012-es időszakra vonatkozó
monitoring vizsgálatokból éppen az derült ki, hogy sem a csávázással, sem a permetezéssel szabályosan kezelt növényállományok nem okoztak semmilyen káros hatást az onnan gyűjtő méhcsaládokban. ."
Erről ennyit.
Nagyernyei Attila