Tóh Péter 2016-ban növényi részekben kereste és találta meg a neonikotinoidokat. Gyakorlatilag olyan információkat közöl, amik neki újnak tűnnek, de már réges-régen leírtak a nemzetközi irodalomban és sokkal alaposabb vizsgálatok alapján.
Tóth Péter vizsgálati módszertanára teszek az alábbiakban néhány kritikai megjegyzést.
A repcetáblán 3-500 000 magot vetnek hektáronként. A kukoricán és a napraforgón körülbelül 60-80 000 esetleg 100-120 000 tővel számolhatunk. Ha a növényekben keressük a mérgeket, akkor ehhez a nagy tőszámhoz kell igazítani a vizsgálandó növényi minták számát, hogy az adott kultúrnövény táblára jellemző tudományosan értékelhető eredményeket kapjunk arról, hogy a különböző növényi részekben mennyi méreg anyag jelenik meg.
Lehet még különbség az adott kultúrnövény különböző fajtái között is.
Különbségeket okoz az időjárás is, sőt a napszak is befolyásolja a szisztémás mérgek aktuális koncentrációját.
Nagyon jelentős különbségeket okoz a csávázószerekkel adott mérgek növényekbeni pillanatnyi koncentrációjában a talaj minősége, kiemelten az agyagtartalom, a szellőzöttség, sőt a domborzat, tehát a lefolyástalanság.
Más a helyzet, ha nem méhek járta növényi részekben, hanem magában a méhekben keressük a mérgeket. Egy gyűjtőméh napi 10-szer repül ki és egy kirepülése alkalmával addig gyűjt, míg a mézgyomor meg nem telik, tehát sok virágot, és egyéb növényi részt látogat meg. Ráadásul a termelő méhcsaládoknál 10-15 000 kijáró méh járja a méhlegelőt. Vagyis a csapdázott kijáróméhekben megtalált méreg sok növényről ad tájékoztató értéket. Tudomásom szerint Tóth Péter ilyen jellegű vizsgálatot a több mint egy évtizedes vizsgálódásai során egyszer se végzett.
Sajnos a mérgező hatások vizsgálatának a módszertana nem követi eléggé a mérgek fejlesztését. Egyre rafináltabb mérgek kerültek forgalomba növényvédelemben, amelyek a hagyományos toxikológiai teszteken simán átmennek, tehát méhkímélőnek tűnnek, ugyanakkor a valóságos alkalmazás során, tehát a növényvédelemben kiderül, hogy a természetes élővilágra és a méhekre nagyon mérgező hatásúak.
Küzd a Grrenpeace a szisztémás vagyis felszívódó növényvédőszerek ellen. Részsikereket elért, de újabb veszélyek jelentek meg, amik legalább olyan veszélyesek mint az eddigiek, a szerkombinációk alkalmazása. Ezek a mérgek külön külön méhkímélőnek vannak titulálva engedély okiratukban, viszont együttes hatásuk a méhekre végzetes.