A hazai helyzet a használattal kapcsolatban nem változott, nálunk egyelőre nincs korlátozás a felhasználásban.
A Bayer katalógusban a technológia:
http://agro.bayer.co.hu/WEBSET_DOWNLOADS/82/Katalogus_2016.pdfA készítmény érvényes engedélyokirata:
https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso(Beírni a növényvédőszer nevét a keresőbe, aztán kiválasztani a találat alapján)
és biztonsági adatlapja:
http://agro.bayer.co.hu/WEBSET_DOWNLOADS/82/msdsBiscaya.pdfMár nem egészen ropogósan friss az alábbi tanulmány a neonikotinoidok méh-toxicitása tárgyában, de ma is idézett, és nem csak a konkrét toxicitást, hanem a szinergizmust is tárgyalja:
http://www.farmlandbirds.net/sites/default/files/Iwasa2004.pdfÉrdemes átolvasni, a neok méh-toxicitásáról egy frissebb dolgozat:
http://moraybeedinosaurs.co.uk/neonicotinoid/Toxicity%20of%20neonicotinoid%20insecticides%20to%20honey%20bees.pdfAdalékként érdekes lehet, hogy fontos összefüggéseket vélnek felfedezni a thiacloprid és a Nosema ceranae viszonyában:
http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0021550Van még számos jó anyag a thiacloprid és az acetamiprid használatának kockázatait illetően, s azt is jól látja Axoa, hogy nem az akut toxicitás az elsődleges kockázati tényező. Csak az a baj, hogy a laboratóriumi kísérletek eredményeit, relevanciáját még a tudományterület prominensei is gyakran teljesen eltérően ítélik meg. Sajnos az EFSA a neo-csávázószerek kétéves felfüggesztésének leteltével sem volt képes határozottan állást foglalni az újbóli engedélyezés és a végleges kivonás dilemmájában. Valahogy így lesz ez az MRL értékekkel is. Az tény, hogy rágcsáló-kísérletekben megnövekedett karcinogenitást tapasztaltak, de sietve kijelentették, hogy az az eredmény nem releváns a humán karcinogenitás megállapításához, a rágcsálóknál is nagy dózis esetén detektáltak kockázatot.
Ez a mai hazai helyzet is, a szermaradvány értékek nem nemzeti hatáskörben kerülnek megállapításra, ráadásul humán szempontból a thiacloprid reziduumok a magasabb engedélyezett dózisban is irrelevánsak, a hazai viszonyok között (max. 1 kg méz fogyasztása évente) biztosan nem okozhatnak jelentős kockázatot.
A hazai szakemberek természetesen felülvizsgálhatnák a felhasználási engedélyeket, s akár szigoríthatnának is a technológiai előírásokon, mint az egyéb növényvédő szerek esetében már megtörtént, illetve folyamatban van, viszont a teljes növényvédelmi tevékenységet felszámolni, megszüntetni méhész-nyomásra sem lehet, keresni kell tehát azokat a kompromisszumokat, melyek sem a földművest, sem a méhészt sem lehetetlenítik el.