Méhek vs. növényvédelem

Szerintem is abban van a dolog nyitja, hogy a télre felkészített méh virágpor ellátottsága a legjobb, zsírtestje a legnagyobb. A fiasítás gondozása során ezt éli fel. Ezzel párhuzamosan vékonyodik a peritrofikus hártya is.

Csak azt nem értem , hogy egyforma esélyel indulnak a télbe . A méz , a takarás meg ami evvel jár és az eggyik része elpúsztul a másik pedig erőssen és egészségesen  vészeli át a telet . Mindig van 10-15 % ul hullás , talán az anya , vagy  valami más ? Most nem arra gondolok amikór én hibázok . Vagy valamit be hozott a kaptárba , és már csak ídő kérdése a gyengűlésnek majd az el hullásnak ?  Űdv .  Antal

QUQURIQ!!!

Jól kapizsgálsz Anti!
Az anyákon nagyon sok múlik. Nem csak az anyákon, hanem az apákon is. Sok múlik a kereteiden, hány generáció kelt már ki belőle, és milyen egészségesek voltak az előző generációid. legyen csak egy keret ami már rég az olvasztóban kellene, hogy legyen, már ott hagyja a nyomát…

A Kiskakas!

Hú ezen most el kell gondolkodni ,na meg elő veszem a naplómat.  Kőszőnőm a választ !  Űdv . Antal

                                                    Az ember egészségét és jólétét szolgálja a növényorvoslá

A hazai növényvédelem nagy múltú, immár 61. alkalommal megrendezett eseményén a növényvédelem legújabb tudományos és gyakorlati eredményeiről számoltak be és vitáztak a résztvevők. A 61. Növényvédelmi Tudományos Napoknak a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont.
A kétnapos fórumon a növényvédelmi terület valamennyi szereplője képviseltette magát. Jelen voltak a hazai növényvédelmi- és agrárkutatás jeles személyiségei, számos akadémikus, a felsőoktatás, az innovatív fejlesztés és kereskedelem, a szakigazgatás, az érdekvédelmi szervezetek és a termelők.
Az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiát 2013-ban fogadta el kormány, ennek küldetése: az élelmiszerlánc-biztonság javításával mindannyiunk, védelme. A Stratégia jövőképe, hogy mindenkor egészséges, kiváló minőségű, biztonságos termékek legyenek elérhetőek, valamint, hogy ezek előállítása, kereskedelme, felhasználása vagy fogyasztása során az emberek és a társadalom magas fokú tudatosságot és felelősséget tanúsítson ¬– fogalmazott köszöntőjében Szalkai Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
Mint mondta, a hosszú távú közösségi érdekek és a rövid távú egyéni érdekek összehangolása nem valósítható meg az állam tudatos szerepvállalása nélkül. A növényvédelmi hatóság és a növényvédelmi szakemberek együttműködése, és az integrált növényvédelmi rendszerek alkalmazása biztosítja az egészséges, biztonságos élelmiszerek előállítását. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara tagjai a legújabb tudományos eredményeket alkalmazva segítik a gazdálkodókat. A speciális szakértelmet igénylő, előrejelzésen alapuló, okszerű növényvédő szer használat és a környezetkímélő, integrált növényvédelmi módszerek szakszerű alkalmazásával a minimális szintre csökkenthető a növényvédő szerek felhasználása
Az élelmiszerlánc a talajnál kezdődik, ez az első láncszeme az élelmiszerlánc- biztonságnak. Ebből is következik, hogy az egészséges talajok elengedhetetlenek az egészséges élelmiszerek előállításához. A FAO a 2015-ös évet a talajok nemzetközi évévé jelölte ki, az „Egészséges talajok az egészséges életért!

Egyoldalú önfényező szöveg. Egészséges talaj egészséges növény a ma általában alkalmazott növényvédelem mellett lehetetlen.

A Csanádi hírmondó című hirdetős újságban a mellékelt felhívás olvasható.

Jó lenne ha minél több önkormányzat felhívná a lakosok figyelmét.

Ne feledjétek. 2015 április 11 szombaton délután 3 órakor a Gödöllői Méhészegyesület vendégeként két előadó fog a saját szempontjai szerint a növényvédelemről és a méhpusztulásról.
Jordán László NÉBIH alelnök és S
Simon Gergely, aki most civilben, mint vegyész jön el ismertetni álláspontját, de munkahelye egyépként a Greenpeace.

Helyszín: Gödöllő Szent István Egyetem

Tisztelt Méhésztársak!


Friss helyzetjelentés Fényeslitke környékén 24-25 Celsius ragyogó napsütés az árvacsalán és a gyermekláncfű buja vegetációja mindenfelé, főleg a gyümölcsfák alatt. Eszményi a látvány a fehérbe öltöző gyümölcsösök, hol lila, hol sárga szőnyegen. A méhek is egy ragyogónak tűnő napban bízva , tömegével látogatják ezeket a virágokat. Röpködnek a méhek mellett a többi veszélyeztetett beporzók még megmaradt egyedei, aztán csak felzúg a távolban az axiál permetező félelmetes hangja természetesen mérgeket szórva megpecsételve a helyi méhészek méhcsaládjai sorsát....., de senki ne gondolja, hogy csupán az akácterméstől estek el, a mi rövidke méhészeti tevékenységünkhöz viszonyítva a lépkészlet viasza örökre magába zárja a gyilkos peszticideket és évekig alattomos legyengülések okozója lesz.

Szóval azt szeretném bejelenti, hogy a mai nappal megkezdődnek a méhek pusztulását okozó permetezések semmilyen körülmény sem változott a gyümölcsösök alja nincs rendberakva szinte sehol sem. A gazdát nem érdekli semmi sem, a morál mit sem változott.
Hiába kértük a hatóságokat és bíztunk egyesületünkben az OMME-ben. Az állítólagos szakembergárda semmit nem tett üres szavakon kívűl.
Csak néhány nap , egy-két hét és áldozatul esett méhészetekről fogok itt sajnos beszámolni, ne legyen igazam de semmi sem történt az elmúlt évhez viszonyítva a szavakon kívül, melyek segítenének elkerülni a veszteségeket.
Az OMME vezetőségéhez írt 2014. évi júniusi levelünkre, a mai napig még csak választ sem kaptunk.

A Kisvárda környéki reményvesztett méhészeken már csak egy felelős érdekképviselet segíthetne, ami jelenleg nem létezik.

Mivel másban nem bízhatunk, az Isten óvja a környék méhcsaládjait.

Tisztelt Méhésztársak, Tisztelt Tóth Zoltán!

A Kisvárda környéki reményvesztett méhészeken már csak egy felelős érdekképviselet segíthetne, ami jelenleg nem létezik.

Létezik, van egy másik alternatíva! Van egy csapat, aki a szavakat, a mondatokat, meg tudja tölteni tartalommal. Nem a levegőbe beszél, és nem azért beszél, mert tetszik a hangja (-juk), és nem hablatyolnak, nem nézik le a méhészeket. Ennek a felelős "csapatnak", az egyik programja, a nyíltság, nyitottság a méhészek felé, mert Ők tudják, hogy minden méhész véleménye számít. Nem csak akkor kellenek a "jó" méhészek, amikor a jogellenes döntéseket kell megszavaztatni, úgy hogy szegényeket átverik, és azt sem tudják mit szavaztak meg.  De addig, még  a méhészek többsége, nem látják a problémákat, nem érzik saját bőrükön, addig  sajnos nincs mit tenni. EZ A DEMOKRÁCIA!

Az OMME vezetőségéhez írt 2014. évi júniusi levelünkre, a mai napig még csak választ sem kaptunk.

Látod, ez is egyfajta irányvonal. És úgy néz ki, hogy a többségnek ez bejön!

         

                                                  Fordítsunk fokozott figyelmet a méhek védelmére!


Április-május a mezőgazdasági munkák egyik csúcsidőszaka, ezzel együtt a növényvédelmi munkák nagy része is ilyenkor zajlik. Viszont ebben az időszakban virágzik termesztett növényeink jelentős része is.

A termőterületek gyomnövényeinek és károsítóinak elfogadható alacsony szinten tartása kulcsfontosságú, emellett azonban különös figyelemmel kell lennünk a hasznos élőszervezetekre, a beporzó rovarokra. A méhek védelmét rendelet szabályozza [43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet]. Erre azért van szükség, mert a nem kellő odafigyeléssel végzett permetezéssel súlyos károkat okozhatunk a méh állományban és ezzel a méhészeknek.

Repcében ezekben a hetekben időszerű az állomány védelme a repce szárát, virágát és termését károsító rovarok ellen. A felhasználni kívánt rovarölő szer kiválasztásakor elengedhetetlenül fontos a repce fejlettségi állapotának a figyelembe vétele, mivel a repce virágát szívesen látogatják a beporzó rovarok.

A méhekre kifejezetten kockázatos két hatóanyagot – klórpirifosz és klórpirifosz-metil – tartalmazó rovarölő szerek (Alligator, Cyren EC, Dursban 480 EC, Dursban Delta CS, Nurelle-D 50/500 EC, Pyclorex Neo, Pyrifosz 25 CS, Pyrinex 25 CS, Pyrinex 48 EC, Pyrinex Supreme, Daskor, Roksa) csak korlátozással használhatóak fel.

Ezekkel a kezelést legkésőbb a repce rejtett bimbós állapotában szabad elvégezni. Az említett rovarölő szerek nem alkalmazhatók, ha szórványosan sárgabimbós vagy virágzó növények már megjelentek a zömében rejtett bimbós állományban. Fontos ügyelni rá, hogy az ország egyes részein a repce túl van azon a fejlődési állapoton, amikor a két említett hatóanyagú szerekkel szabad védekezni. Repce-fénybogár ellen bimbós állapotig indokolt védekezni. Amikor már kivirágzott a repce, szakmailag indokolatlan.

A méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szerek – amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi – méhkímélő technológiával juttathatók ki. Ez azt jelenti, hogy a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdve, legkésőbb 23 óráig permetezhetők ki ezek a szerek. Virágzás időszakában a méhekre nem kockázatos készítmények kijuttathatók.

A növényvédő szer kijuttatás következményeként vélelmezett méhelhullást a méhész az észlelést követően haladéktalanul köteles bejelenteni az elhullás helye szerint illetékes Kormányhivatalnak.

A képen jól látszik, hogy fújt a szél permetezés közben. Nem tudom mit fújt, de nem messze volt egy repcetábla stb.
Ennyit a szabályokról.

Hát úgy látom idén sem óvja az isten a méheket!
Látványosan csökken a népesség, sétálgatnak a méhek.Szép egészségesnek tűnnek a potrohukat szétnyomva sárga krémszerű anyag /kaki/ van bennük, mézeset nem láttam. Néztem kint a repcét azért járják a méhek viszont repcetábla sarkában egy nagy tartályos pótkocsi készülődött, sokfelé látok permetező traktort és láttam olyan búzatáblát ami tele van sok apró vadon kelt repcevirággal. Történetesen pont ezen a táblán fényképeztem vasárnap a szeles időben permetező traktort amit feltettem.
 SZÉP KILÁTÁSOK MEGINT!

Tisztelt Méhész Urak!
Nagyon elgondolkodtat egy kérdés.
Feltenném, de csak valóban szakavatott, hozzáértő válaszát várom.
Mindannyian szembesülünk a virágzó repce permetezésével, gondolom mindannyian akik érintettjei vagyunk érdeklődünk, hogy milyen szerrel kezelik az adott kultúrát.
Így tettem én is, szer neve „BISCAYA” „ A méhveszélyességi besorolása alapján a Biscaya virágzó kultúrákban, a nappali órákban is alkalmazható.”
Ez rendben is van!
„Élelmezés-egészségügyi várakozási idő:
napraforgó, őszi és tavaszi káposztarepce, kukorica, olajretek, mák 30 nap
mustár 45 nap”
Itt vetődik fel a kérdésem: vegyszer amit a méhek behordanak a kaptárba (márpedig hordanak be) annak mennyi az élelmezésügyi várakozási ideje. A Repceméz mikortól értékesíthető felelősségteljesen?
Köszönöm a választ, ha butaságot kérdeztem, amire mindenki tudja a választ, csak én nem, akkor elnézést kérek. Nem vitát akarok gerjeszteni.
„Hatóanyaga a neonikotinoid hatóanyagcsoport második generációjához tartozik. Alacsony dózisa ellenére magas biológiai aktivitással és hosszú hatástartammal rendelkezik a szívó- és rágó kártevők ellen. A hatóanyag csoport többi tagjától megkülönbözteti, hogy az engedélyezett dózisokban alkalmazva nincs hatással a beporzást végző rovarokra, ezért a méhveszélyesség szempontjából nem jelölésköteles.”
Forrás: http://www.bayercropscience.hu/webset32.cgi?BayerCrop@@HU@@326@@GOOGLEBOT

A válaszom összetett. Hatóanyag tiakloprid.

Nem szűzleány ártatlanságú szer. Normál alkalmazott dózisa akut méhmérgezést valószínűleg nem okoz, de...
1.
A szubletális dózisban adagolt tiaklopridnak a méhcsaládra gyakorolt hatásának vizsgálata nem tartozik az engedélyezési eljárás kötelező feladatai közé.
2.
A tiaklopridnak a méhek szociális magatartására végeztek kutatásokat, ami szerint hatásában azonos a többi neonikotinoiddal.
3.
A tiakloprid hatása ezerszeresen fokozódik, ha gombaölöszerekkel együtt juttatják ki. Aki növényvédőszerrel dolgozik, az tudja is ezt és alkalmazza, ha indokoltnak látja.
4.
Illegálisan szoktak hozzákeverni deltametrint, ami brutális hatású koktél, de napfényre bomlik, tehát már másnap este kimutathatatlan.
5.
Nincs mézre kidolgozott élelmezésügyi várakozási idő.