Geddekas!
Azt kellene megérteni, hogy bármennyire kívánatos volna valamiféle szabályozás, azzal az a baj, hogy nem valósítható meg.
Ez nem igaz. Politikai akarat kell és megvalósul.
Ha korlátozni akarsz egy szabadon gyakorolható jogot, akkor képtelenség konszenzus alapján megvalósítani.
Nem is állítottam ilyet.
Ha korlátozni akarod az egy méhész által tartható méhcsaládok számát, akkor az egy méhcsalád/főnél nem lehet több. Fog működni? Nem.
Ki mondott neked ilyet? Mert én biztos, hogy
ilyet nem mondtam és a rendelet se szólna bele ebbe.
Korlátozni akarod a vándorlást? Majd álló méhészetek lesznek, akik a telephelyeik között mozgatják az állományaikat.
Megteheti. Ez akkor is fékező hatással lesz a méhállomány növelésére.
Ki akarod küszöbölni?
Nem.
Ne lehessen növelni a méhcsalád létszámot!
Ilyet nem állítottam és a jogszabály se állítana ilyen fajta korlátot.
Ebben az esetben nem tud alkalmazkodni a méhész a változó közgazdasági körülményekhez.
Dehogynem! A méhészek rájönnének, hogy a kevesebb méhcsaláddal is megtermelnek annyi mézet, mint a több méhcsaláddal, sőt minőségben még jobb lenne a mézük.
Ennél még az is igazságosabb, hogy aki nem bírja a versenyt, az kiesik.
Nem a verseny kiküszöbölése a cél. A méhlegelő szabályozás esetén is lenne verseny.
Aki tönkrement, az többet nem jelent veszélyt. Megvalósul a szabályozás.
De milyen áron és milyen erős ingadozással valósul meg jelenleg?
A rátermettség alapján, nem adminisztratív úton.
A rátermettség akkor is éppen annyira kell, ha van szabályozás, csak éppen sokkal több köztes méhlegelő lenne, mert megérné a helyi méhészeknek összefogni erre a célra.
Amelyik méhlegelő tulajdonos pedig nem akarja, hogy más méhészek is részesedjenek a méhlegelőből az tegyen rá szúnyoghálót, alája pedig rakja a saját méheit. Ha nem tudja megoldani az már az ő baja.
Hát ezt nem teszi meg és nem is tudja megtenni. Se most, se a szabályozás esetén.
Meg is szüntetheti a méhlegelőt, ha nem akarja, hogy mások ebből gazdagodjanak.
Látod! Ha van méhlegelő szabályozás, akkor nem kellene félnie a méhész közösségeknek, hogy a közösen elvetett facéliát idegen méhészek lelegelik.
Az élet mindig az egyszerűbben megvalósítható dolgokat favorizálja. Ha fordítva akarsz ülni a lóra, akkor előbb-utóbb leesel róla.
Igen. Most rendszeresen sokan leesnek a lóról, mert jóhiszeműen elmegy a méhész egy vaddohányos legelőre és 3 nap múlva állhat tovább, mert az 50 hektár vaddohány röpkörzetébe letelepül 1000 méhcsalád.
Egy gondolat a méhbetegségek miatti szabályozásról. Senki nem veszélyeztetheti mások tulajdonát. Tehát ha egy méhészet veszélyes egy másikra, akkor azt meg kell szüntetni.
Az szerinted nem veszélyeztetés, amikor 50 hektáros vaddohányra 1000 méhcsalád települ? De ezt most meg lehet tenni. Akkor a te gondolatod szerint melyik 850 méhcsaládot irtanád ki? Szerintem te még soha nem láttál túlzsúfolt méhlegelőt.
Ez azonban nem csak vándorméhészetre igaz. Az álló sem veszélyeztetheti a mellette levő méhészetet.
Egyetértünk.
A méhlegelő hiánya azonban nem veszélyeztetés, mert a nektár és virágpor is pótolható.
Tévedsz.
Vivaldi azt jól látja, hogy ez oda vezet, hogy a kicsik kiesnek, a nagyok maradnak életben.
Nem jól értelmezted az írását. Szépen leírta, hogy a telesen szabad verseny, ami most van, pontosan ez vezet a kicsi méhészetek megszűnéséhez.
Lehet, hogy ez nem igazságos, de ez kódolva van. Örök természeti törvény, hogy az erősebb marad életben, a gyengének pusztulnia kell.
Ez így igaz. De nem ez az egyetlen törvénye van a természetnek. Az egymás segítése is ott szerepel a törvények között és az tartja igazán életbe a fajokat. A ragadozók se mennek neki a csordának, hanem próbálnak leszakítani belőle egyet-egyet. Ha mi méhészek nem akarunk vesztesei lenni a nagy agrár versenynek, akkor nemcsak a növényvédelem ügyében, hanem a méhlegelők gyarapítása ügyében is össze kell fogni. Ezt a gyarapítást nem tudjuk megtenni a mostani vadnyugati állapotok között.
Ha lezajlott a szelekció, akkor lehet mesterséges méhlegelőt telepíteni.
A szelekció folyamatos, soha véget nem érő folyamat, ahogy a születés és halál is. Védett, biztonságos környezetben lehet méhlegelőt telepíteni, a jelenlegi erre alkalmatlan. Miért? Mert a vándorlás szabályozatlansága miatt nem tudod megvédeni a telepített méhlegelőt.
Hiszen a köztulajdonban lévő legelőknek az a sajátossága, hogy senki nem azért telepítette őket, hogy kizárólagos méhlegelő legyen.
Ez teljesen igaz, de nem következik az előző állításodból, tehát semmire se igazolás.
Ezek másodlagos termékei az adott kultúrának, amelynek csak akkor lesz értéke, ha a méh beviszi a kaptárba. Egyébként kárba vész. Akinek a méhei többet tudnak bevinni, az a nyertes.
Igen. Így igaz! Mégpedig az a méhészközösség ennek a nyertese, amelyik elveti, megvédi és learatja.