QUQURIQ!
El a kezekkel a magyar akáctól, Európa!
Ballai Vince2014. 01. 18. 07:59
12komment
Címkék:
invazív fajok
erdészet
erdő
Harcot indított az akác megmentéséért egy magyar képviselő az Európai Parlamentben. Viccesen hangzik? Pedig egyáltalán nem az. Az akác elég agresszív, elég sok hátránya van, viszont rossz talajon is jól nő, van egy csomó nagyon jó tulajdonsága, imádják a méhek, több tízezer magyar megélhetését biztosítja, és olyan jól kikupálódtunk belőle 300 év alatt, hogy már a fél világ tőlük tudakolja: mi az akác titka?
Magyarországot sok tekintetben szokták megalapozottan, vagy kevésbé megalapozottan egyedülállóként emlegetni a világban, a Nobel-díjasok számától kezdve a sajátos magyar észjárásig. Hogy akácban is különlegesen vagyunk, az nem ennyire elterjedt, pedig Európában sehol sincs olyan mennyiségű akácerdő és ültetvény, mint nálunk.
hirdetés
A 2 millió hektáros hazai erdőállomány közel negyede - 460 ezer hektár - az Észak-Amerikában őshonos fafaj erdőiből áll Borovics Attila, a Nemzeti Agrárkutatás és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének megbízott igazgatója szerint. Az akác különböző felhasználása tízezrek megélhetését biztosítja Magyarországon, így nem véletlen, hogy Glattfelder Béla fideszes EP-képviselő fellázadt az akác megmentéséért a mézről szóló uniós terv hétfői vitájában. Glattfelder szerint az akácot hátrányosan érinti az Európai Bizottság idegenhonos özönfajok visszaszorításáról szóló rendelettervezete.
Az akácerdő a legfőbb legelőterület, a „főhordás” – mondta Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. „Az akácerdők virágzását 2 pozícióban is meg lehet fogni: tengerszint feletti magasságukhoz képest eltérő ciklusban virágoznak (egy évben kétszer, sőt akár háromszor is tudnak akácmézet gyűjteni a méhek), ez szenzációs helyzetet teremt nálunk.” Az elnök szerint Magyarország „Európában csúcs az akácerdők tekintetében”, a méz jelentős része Nyugat-Európába megy, és az 1,1 millió hazai méhcsalád évente 22-25 ezer tonna mézet állít elő, amivel 20 ezer embernek nyújt megélhetést. A méhészek aggódva figyelik, mi lesz a bizottsági rendeletben, már csak azért is, mert a Natura 2000-es területeken ettől függetlenül fokozatosan - de szerintük túl gyors ütemben - szorítják vissza a fafajt.
Kukorica, burgonya, paradicsom… akác
Az akác ugyanis nem őshonos nálunk, eredetileg egyedi parkfaként az 1700-as évek elején került ide Amerikából, akácerdő-telepítések pedig az 1750-es évek óta zajlanak. Rendkívüli hazai elterjedéséhez számos tényező hozzájárult, de ez nem spontán és kezelhetetlen módon történt, hanem tudatos emberi döntések következményeként alakult így - mondta az Origónak Borovics Attila. Az akác így agrárgazdasági jelentőségénél fogva a többi Amerikából származó, és itthon teljes létjogosultságot nyert mezőgazdasági termény – kukorica, burgonya, paradicsom – mellé tartozik.
Az elterjedésben komoly szerepet játszott a trianoni döntés, amikor határon kívülre került az erdőterületek 85 százaléka. Óriási fahiány alakult ki, ezt enyhíteni kellett, viszont a rendelkezésre álló 1-2 aranykoronás – gyenge termőképességű, lecsapolt, vagyis emberi tevékenység révén szárazzá, futóhomokossá lett Duna-Tisza-közi és nyírségi – földeken nem élt meg más fa. Az akác kiemelkedő előnye ugyanis, hogy olyan termőhelyen is lehet telepíteni, ahol más fafaj nem él meg. Mivel a pillangósvirágúak családjába tartozik, gyökerén nitrogénkötő baktériumok élnek, Borovics szerint „gyakorlatilag magát trágyázza a levegőből, és gyenge, sívó homokon is jó növekedést produkál, jövedelmet termel”.
Borovics Attila szerint zömében az akácnak köszönhető, hogy noha az első világháború utáni döntéseket követően csupán 1,1 millió hektár erdő maradt Magyarországon, mára 2 millió hektár feletti az erdőterület a kiterjedt telepítés következtében.
A világ legnagyobb naperőművének fehér akácból ácsolt Tartószerkezete Németországban
Akác és tudás, exportra
Bár legnagyobb mértékben tűzifaként használatos – frissen kivágva is jól ég, nem kell hosszasan szárítani –, az akácot is rendkívül sokrétűen alkalmazzák, és ennek csak egy része a méhészet. Beválhat mindenféle ipari célra, szőlőtámként, parkettának, természetbarát játszóterek építőanyagának. Sőt, Borovics szerint Hollandiában kisebb átmérőjű oszlopanyagként a tengertől visszahódított töltések megerősítésére, vagy az autópályák melletti kerítések oszlopának is alkalmazzák mint természetbarát és olcsó megoldást. Előnye, hogy „egy minimális pörköléses kezeléssel” akár 30 évig is bírja fölbe ásva.
A tudósító Kiskakas!