A méhegészségügy helyzete

Ennél a 4 ügynél a felvásárló dobta vissza a mézet vagy a németek szóltak, hogy ácsií? Nekem is feltűnt, hogy a Karancs környékén nagyon sok futón zsákszámra viszik a cukrot akác idején.

Konkrétan a b...i méhészeknél, de másnál is. Csőd lesz ha a németek visza küldik a mézeinket.

Sziasztok!
Ezeket a hozzászólásokat rossz topiba írtátok, de sebaj én is ráteszek egy lapáttal.
A humán egészségügyről írok néhány gondolatot.
Az egyik méhésztársunkat kisebb üzemi baleset érte Ausztriában. Megszúrta az úját egy hegesztő elektródával, így kórházba került. Igazi hét végi méhész, de kiváló eredményei vannak.
A kinti kórházi állapotokról szeretnék néhány apróságot említeni.
Kaja, ugye ez a magyarok legfőbb értékmérője. Három menüből lehet, reggel, délben és este is választani.
Minden ágyhoz külön Tv, és internetcsatlakozás jár. Katonai rend, patyolat tisztaság, olyan érzése van az embernek, mintha most adták volna át az intézményt. Biztosítása is volt az előre látó méhésznek, így 100%-os bére mellé kap egy kis sebtapaszt. Semmiért nem kell fizetnie, mert üzemi baleset.
Mit keres ez a beszámoló a méhegészségügy rovatban?
Húzhattok egy egyenlőség jelet a Grazi Kórház és a magyar viszonyok között?
Aligha. Ugyan ez van méhegészségügyben is. Nagyon nagy a mellényünk, hogy mekkora átlagokat pörgettünk napraforgón, mostanságra meg sok szájhősnél családroncsok vannak.
Csak szerényen mert elhaladt mellettünk a világ.
Azonnal új hatékony atkairtó készítmények kellenek, mert mindenhonnan jönnek a hírek, hogy atka ügyben baj van.
Tényleg, mit csinál méhegészségügyben az OMME? Ma újra megkérdezem. Előtte kimehetnének Grazba, hogy legyen fogalmuk a sógorok hol tartanak, "ember egészségügyben."
Nagyernyei Attila

Azonnal új hatékony atkairtó készítmények kellenek, mert mindenhonnan jönnek a hírek, hogy atka ügyben baj van.

Nagyernyei Attila

Attila!

Segélykiáltásodat sokan nem fogják hallani,akik igen azok sem tudnak mit mondani.
A keresőbe ha beütöd:"varroa mites update" sajnos világszerte évek óta igazán új módszer vagy hatóanyag nem merült fel.
Akik mondanak valamit azok a komplex védekezést ajánlják.(biológiai védekezés+több féle hatóanyag)

Néhány ország indított programot az EU is,még a helyzet felmérésénél tartanak.
Ebből sokára lesz gyógymód vagy gyógyszer.

Az meg -iridó írta-hogy minden létező atkaellenes hatóanyagot egyszerre engedélyeztek használni itthon
visszaüt,nincs mihez fordulni.

Azért azt megjegyzem vannak méhészetek ahol nincs nagy gond az atkával.
Akiknél családtagok a méhek,mert nap mint nap a figyelem középpontjában vannak!
Azoknál-hogy nem bántsak meg senkit-akik amatőr módon méhészkednek meg itt a baj.

Régóta beszédtéma hogy egyszer összeomlás lesz ekkora hazai méhállománynál,csak azt nem tudtuk mi fogja
kiváltani.
2014 időjárása és annak következményei most már tudjuk.

Idézetet írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 22.  08:36

Azonnal új hatékony atkairtó készítmények kellenek, mert mindenhonnan jönnek a hírek, hogy atka ügyben baj van.

Nagyernyei Attila

Attila!

Segélykiáltásodat sokan nem fogják hallani,akik igen azok sem tudnak mit mondani.....

Tisztelt Bükk!
Tisztelt Elnök Úr!

Csak alátámasztani tudom Bükk fórumtárs idézett írását. Egyébként a négy hatóanyag közül amelyeket az atka ellen engedélyeztek és használnak a világon, három a "gaz multi vegyszerkeverő méhgyilkos és néma gyilkos" Bayer vagy előd cégeinek a fejlesztése. A fluvmetrin és a kumafos hatóanyagú készítmények "atyjával" beszéltem a nyáron, aki szintén megerősítette: nincs új atka elleni hatóanyag a láthatáron!

Nagyernyei Úr elmúlt hetekben elkövetett bejegyzéseit végigolvasva és elemezve, szerényen megkérdem: Mi is okozza a legtöbb gondot a méhcsaládok életében?

Nem kell válaszolnia, én tudom a választ!

Tisztelettel, BCS

" http://www.gazdazona.hu/2014/08/19/poke ... agyujtese/

A szerben előforduló nem engedélyezett hatóanyag a mézelő méhek és egyéb hasznos beporzó rovarok pusztulását okozhatja. - olvashatjuk a fenti írásban.

Okozta is, tavasszal Szabolcs- Szatmár- Bereg megyében, több ezer méhcsalád részleges, esetenként teljes pusztulását. A gombaölőszer mellett méhekre veszélyes rovarölő hatóanyagot – fipronilt - tartalmazott, nagy meglepetést okozva ezzel a felhasználóknak és különösen nagy kárt okozva a méhészeknek.

A méhészek, ahogy tudták elkezdték a kárügyintézést, levélben fordultak dr. Mészáros László OMME elnökhöz is, akitől a következő válaszlevelet kapták.


Tisztelt………


Elektronikus levelére és az augusztus 21-én történt telefonhívására hivatkozva, kérdéseire a jelenleg birtokunkban lévő információk alapján válaszolom.

- Az OMME minden méhmérgezéssel érdemben foglalkozik, amennyiben a mérgezésről tudomást szerez. Így történt ez az Ön által jelzett megyék területén bekövetkezett sajnálatos eseményekkel kapcsolatban is. Mindkét megyében a megyei szaktanácsadók érdemi munkát végeztek.

- Hajdú-Bihar megye vonatkozásában személyesen is intézkedtem a hatóság országos szintjével felvett kapcsolat alapján, majd ezt követően azonnal megkezdődtek a kárfelmérések.

- Tóth Péter IB tag, a monitoring vizsgálatok vezetője és Horváth Gábor vezető szaktanácsadó személyesen vett részt azon a tárgyaláson, ahol a vizsgálatok lezárását követő kártérítéssel kapcsolatos előzetes egyeztetések megtörténtek. Tóth Péter kiemelten javasolta, hogy az első kárfelmérést követően történjen egy ismételt állományfelmérés, hogy megállapítható legyen az eltelt időszakban bekövetkezett méhállomány veszteség és a kiesett haszon. Kiemeltük, hogy a károsultaknak célszerű egyénileg megállapítaniuk az őket ért veszteségeket, mivel az OMME esetleges közreműködésével kiadott kárfelmérést úgy a hatósági, mind a bírósági eljárás során az esetleges elfogultságra hivatkozva megvédeni nem lehet. Jelenleg az az információ van a birtokunkban, hogy a méhészek és a kárért felelős között az önkéntes kártérítésnek feltehetően nincs akadálya. Ez a károkozó és a mindenkori károsult közötti jogi aktus, melyhez az OMME részben adhat segítséget, a konszenzuson alapuló kárrendezés viszont a két fél belső ügye.

- Reméljük, hogy a károkozó és a károsultak között a mindkét fél számára megnyugtató megállapodás létrejön, s így szakértő bevonására nem lesz szükség.

Őszinte tisztelettel: Mészáros László


Időközben elkészültek az első kárszámítások is. A felmérések alapján a méhcsaládok károsodása 50 %-osnál nagyobb mértékű, de több helyen teljes méhcsaládok pusztultak el.

A kár általában következő tételekből tevődik össze,
- elpusztult méhek értéke
- elpusztult fiasítás értéke
- elmaradt mézhozam
- elmaradt viaszhozam
- cukoretetés költsége
- többlet munkaidő értéke

Az egy méhcsaládra jutó teljes kár, néhány példa méheszet vonatkozásban a következő
Méhészet 1: 33 485 Ft
Méhészet 2: 47 019 Ft
Méhészet 3: 47 715 Ft
Méhészet 4: 39 135 Ft
Méhészet 5: 40 285 Ft
Méhészet 6: 48 986 Ft

Az adatokból látható, hogy a legtöbb esetben a családból a mérgezés után alig maradt valami, és csaknem az egész éves mézhozam kiesett.

A kármegállapítások folynak, az OMME levél alapján az ADAMA HUNGARY ZRT. Nem zárkózik el a kártérítéstől. Akik ez ügyben hozzám fordultak, őket is közvetlenül hozzájuk irányítottam.

Elérhetőségük:
ADAMA HUNGARY ZRT.
H-1037Budapest, Montevideo. 6.
Telefon:+36-1/439-2000
Fax:+36-1/439-2009
E-mail:mahun@mahun.hu

Weblap, céginformáció:
http://www.mahun.hu/rolunk
http://ceginformacio.creditreform.hu/cr9310099443

_________________
Malya Péter
http://www.mehmergezes.hu/"

A "véletlen" műve...

Nagyernyei Úr elmúlt hetekben elkövetett bejegyzéseit végigolvasva és elemezve, szerényen megkérdem: Mi is okozza a legtöbb gondot a méhcsaládok életében?

Nem kell válaszolnia, én tudom a választ!

Helyes a dörgés BCS. Nagyon sok gondot okoz nekünk a Nagyernyei Attila, de vigyázniii, vigyázniii…, azt nem tudjuk rákenni, hogy miatta van sok atka. Vigyázniii, vigyázniii…, mert a tolnai méhészek is kapnak támogatást, pedig azzal is riogattuk őket, hogy nem fognak kapni semmit, ha a Nagyernyeit megválasztják. Most pedig a védekezések ellenére is kritikusan sok az atka. Tehát csak vigyázniii, vigyázniii…, mert a végén azt sem fogják elhinni, amikor igazat mondunk.

Idézetet írta: BCS - 2014. Szeptember 22.  11:18

Nagyernyei Úr elmúlt hetekben elkövetett bejegyzéseit végigolvasva és elemezve, szerényen megkérdem: Mi is okozza a legtöbb gondot a méhcsaládok életében?

Nem kell válaszolnia, én tudom a választ!

Helyes a dörgés BCS. Nagyon sok gondot okoz nekünk a Nagyernyei Attila, de vigyázniii, vigyázniii…, azt nem tudjuk rákenni, hogy miatta van sok atka. Vigyázniii, vigyázniii…, mert a tolnai méhészek is kapnak támogatást, pedig azzal is riogattuk őket, hogy nem fognak kapni semmit, ha a Nagyernyeit megválasztják. Most pedig a védekezések ellenére is kritikusan sok az atka. Tehát csak vigyázniii, vigyázniii…, mert a végén azt sem fogják elhinni, amikor igazat mondunk.

Tisztelt Nagyúr!

Mi van???

Egyébként én már bemutatkoztam ezen a fórumon, vezetékkel és keresztnévvel!

Tisztelettel, BCS

Csak a tisztánlátás miatt: A neonikotinoidok használatának tiltása kapcsán merült fel az, hogy nem az előbb említett rovarölők ölik a méheket, hanem paraziták és gombák. A neok betiltása után egy évvel tömeges méhpusztulás réme tűnik fel. Meg is van nevezve az oka: atka, tehát az előbb említett parazita. Ezek sajnos tények. Azért nem is a neok ártalmatlanságának bizonyítékai, de nem szolgálja ez a tény a neo elleni harcot. Legfeljebb azt bizonyítja, hogy nem normális ember az, aki még ezután is méhészkedni akar.
Szóba került többektől is, de szerintem nagyon fontos kiemelni: minden fegyverünk hadrendbe van állítva, és nem várhatók újabb fegyverek. A megoldás Ausztrália felől képes majd jönni. Atkamentes méhekkel. Azután, amikor már az egész országban nem marad egy élő méh sem, egyetlen odvas fában sem. A határtól 20 km-re pedig akkor sem lenne szabad méhet telepíteni. Ez is egy lehetséges kép a jövőből. Miért írom ezt ? Mert  biztosan sokan megrökönyödnek azon, amit most fogok írni: Most kéne abbahagyni, elfutni, elrohanni... Ha nem is az egész méhészkedéstől, de az amitráztól igen. Addig, amíg nincs teljes rezisztencia. Azért, hogy később lehessen valamihez nyúlni. Az oxálsav, hangyasav témát nem akarom nagyon boncolgatni, mert nekem ahhoz nincs elegendő tapasztalatom ezekkel a szerekkel. Nem tudom, hogy egy nyári oxálsav szublimáció képes-e helyettesíteni az amitrázt, vagy sem. Tegyük fel, hogy nem. Mit lehetne még tenni ? Igenis Perizin. Tudom, hogy ezt a szerves foszfátésztert sokan patkányméregnek tartják, azért nem használják, miközben lehet, hogy tényleg patkánymérget esznek gyógyszerként naponta (Syncumart). Nem lenne szabad a Check Mite +-t behozni az országba, mert arra is rezisztencia lesz néhány éven belül. A csorgatás nyáron nem megoldható, nem tudja helyettesíteni a Furettot, vagy papírcsíkot. Azonban ha tudnánk azt, miként bírja a magas hőfokot, akkor Furettóban alkalmazható lenne esetleg. Mi ezzel a baj ? 1 ml kell egy családnak, tehát töményen kellene adni petró nélkül. Ez biztosan nem működik így. Azonban a Bayernek létezik Mexikóban egy Asuntol nevű kumafosz készítménye, melyből szintén hasonló mennyiséget kellene a petróleumhoz adagolni, mint Mitacból. Ezzel kellene kísérletezni, hogy működőképes-e? Azonban én ennek a petróleumos, melegítéses technológiának nagy ellensége vagyok, mert nem tudom, hogy mennyi hatóanyag marad meg aktív formában. Ezért sokkal szimpatikusabb a hideg ködképző berendezéssel történő bejuttatás. Ahhoz viszont egy kamionnal kell kivonulni a méhesbe (áramfejlesztő, kompresszor, olajködleválasztó, kondenzvízleválasztó). Oxálsavat ilyen berendezéssel bejuttatva megöljük a méheket. Lehet, hogy Perizinnel is? Ezzel lehet amitrázt mínusz fokokban is a méhekre juttatni, a Furetto , Antivar már 12 fok alatt kinyírja a méheket. Ki érti ezt ? 
Tehát új atkairtó szerekre várakozni semmi értelme, mert nem lesz, de más technológiai újításban  még lehet ráció. Használható technológiára van a méhészeknek szüksége: amellyel a következő évre termelőképes családok maradnak. Akár készülékfejlesztés is, amelyik akkumulátorról saját maga állít elő sűrített levegőt és képez ködöt. Mielőtt a technológiát akár egy OMME tulajdonú méhészetben egzakt körülmények között kidolgozták, és hatásosnak találták. Ezt lehetne még tenni, vagy majd az ausztrál méheket tartani.

Sziasztok ! Úgy látom megint vége egy évnek . Márcsak egy kis simitás van a méhek kőrűl ,igy ráérűnk egymást  pocskondiázni . Igy nem is fogunk előbre jutni , semmijen téren . Hiába ellenszenves az ,,űrge ,, ha van jó őtlete, és neki bevált, elmondja, miért ne csináljam meg én is. Szégyen ? Jóbb űtni , mert ez bivik mostanság . Miért ne tanulhatnánk egymástól ? Egy alap őtletet tovább lehet felyleszteni, nem ? Bocsánat, de én igy gondolom !  Űdv.  Antal

Iridó!

A tények sokkal összetettebb okokra vezethetők vissza, mint ahogy első mondataid sugallják. A neonikotinoidokat próbálod mentegetni újra. Úgy látszik te már így fogsz meghalni. Ismerek olyan embert aki visszasírja a DDT-t is, mivel először és teljes sikerrel ezzel tetvetlenítették őt gyerekkorában.

De nézzük azokat a tényezőket, amik képesek jelentős méhpusztulást okozni.

Szegény embernek szegények a méhei is szegény esztendőben. Sőt éhen is halhatnak. Sok állomány így is járt.

A gyors meggazdagodásban hívők tömege tódult erre a szakterületre az utóbbi években. No ők is az első eredmények (eredménytelenségek) láttán cserben hagyták jószágaikat.

Nemcsak a hiányos atkairtás okozhat állomány összeomlást, hanem a túlkezelés is.

A hiányos méhegészségügyi ismeretek miatt rossz kezelést kapott állományok kritikus időszakban összeomlanak.

Nem utolsó sorban ez évben is találkoztam csávázószeres napraforgón levő lerobbant 100 méhcsaládos állománnyal. Tehát voltak gazdák, akik a tavalyi neonikkes csávázott vetőmagot idén vetették el. Sőt ez a méhész ez évben még a neonikkes csávázott repce káros hatását is átélte.

MÁS:
Amikor a kumafoszt és társait reklámozod, elfelejted, hogy itt élelmiszer termelés folyik és a kumafosz valahogy nem szeret eltűnni a viaszból. Olyannyira nem szeret, hogy a magyar viasz lépeméz termelésre éppen a kumafosz tartalom miatt alkalmatlan.

Az hogy kerüljük a személyeskedő sértő hozzászólást, mindenkire vonatkozik.  Egyéb iránt töröltem a mondatot!

moderátor

Látszik, hogy szövegértési problémákkal küszködsz. Olvasd el még egyszer a tisztánlátás kedvéért. Én nem találom benne a neonikk védelmét. A tetvekkel szerintem neked voltak problémáid, ennél súlyosabb megfogalmazást meg inkább most nem tennék. Mint írtam már: a viasz nem élelmiszer. Aki annak szánja, az tegyen róla, hogy ne legyen  benne kumafosz: tudod bioméhészkedés. Nem tudom ismerős-e neked ez a fogalom. Nem úgy tűnik most a hozzászólásodból hirtelen, hogy sajnos fogalmad sincs róla.

Ma az óvodákban a gyerekek jó része átél tetves fertőzést. Szóval rossz az, aki rosszra gondol. A fenének jutott eszébe, hogy akár rád is vonatkozhat a DDT-s hasonlatom. Bocs! Azt hittem, hogy te jóval fiatalabb vagy. Merthogy emlékezetem szerint a világon elsők között Magyarországon tiltották meg a DDT használatát a 60-as évek végén. Először az egészségügyi alkalmazása szűnt meg (ha jól tudom 1961-ben), tehát már az én generációm se valószínű, hogy átélt ilyen kezelést, nemhogy a tiéd.

Egyébként meg egy hasonlat csupán csak hasonlat és nem több. Nem feltételeztem rólad, hogy egy ilyen egyszerű hasonlatot félreértesz. Ja persze, ha valaki valamit félre akar érteni, akkor természetesen sikerül is neki.

A neonikotinoid mérgezések pedig még fognak történni. Ez nem hit kérdése, hanem tény kérdése. Merthogy a tiltás csak fokozatosan fog érvényesülni.

Lehet, hogy a viasz nem élelmiszer, de a magyar viasz a magas kumafosz tartalom miatt lépesméznek alkalmatlan. Mikor lesz a méhek számára is alkalmatlan? Lehet, hogy már most is károsítja a lárvákat, de nem vizsgálja senki. Te se.

Lehet,hogy ezért itt a fejemet veszitek,de az a gond a neonikotinoid-ok tiltásával,hogy a növénytermesztésben csávázószerek hiányában 2-3 növényvédelmi kezeléssel több kellesz a  megfelelő termésátlag eléréséhez.Valószínű hogy jóval több és ártalmasabb kemikália fog a termesztett növényekre jutni,mert a növénytermesztők meg fogják védeni a növényeiket...
Ezt kertészként rálátással a dolgok alakulására írtam...

Laci!
Én azt nem vonom kétségbe, hogy fiasításkárosító hatás van vagy nincs. Mindig azt szoktam mondani, hogy az ember elmegy a végsőkig. Ott aztán a mérleg nyelve megmutatja az egyenleget. Vagy az atka pusztítja el a méhcsaládot, vagy az ellene alkalmazott szer mellékhatásaiban pusztul el a méhcsalád, vagy pedig ez utóbbit kompenzálni képes, és majd a neo pusztítja el. Az igazság előbb-utóbb kiderül. Én pl. azon is elgondolkodtam, hogy a nyári oxálsavas sorozatszublimáció lesz az alternatíva. Ha anyaveszteséget okoz, akkor még tartalékból pótolható, és le lehet vonni a konzekvenciát, hogy a dolog elviselhető mértékű vagy sem. Ha a fiasítás károsító hatás miatt gyengül le a család, akkor ősszel egyesíthető. Az őszi kísérletezgetések viszont drámai hatásúak lehetnek. Ezért kellene egy protokoll. A Logar-féle oxálsav szublimálóról az Erista honlapján azt olvasom, hogy 0,25 g-ot adagol. Én 2 ,5 grammos oxálsav adagról tudok. Így miként vegyen meg az ember egy 130 ezer forintos készüléket ? Szükség lenne egy olyan kísérleti méhészetre, ahol ezeket a dolgokat objektíven lehet vizsgálni. Nem ragaszkodom én a Perizinhez, csak jelen pillanatban nem látok alkalmasabb megoldást. Lehet, hogy van ilyen, és remélem is, de  egy kicsit vakrepülésnek tűnik nekem a nem kipróbált dolgokkal történő kísérletezgetés ebben az időszakban. Idén még működik a x nevű szerrel történő Furettózás, jövőre már nem biztos.

Én gondolkodom akác előtt a fészekelvételes módszeren. Ha a nyitott fiassal elveszek egy fiókot az anyával, akkor 10-14 nap múlva lehetőség lenne a törzscsaládnál egy oxálsavas szublimálásra. Az elvétel után egy kelés előtti bölcsőt kapna, sikeres párzás esetén 12 nap múlva elkezdene petézni az új anya. Persze nem egyből 1500-at petézik naponta, ennek is van egy fölfutása...
Az elvett öreg anyás fészek néhány nap múlva kapna egy oxálsavas szublimálást, 5-6 nap után egy hangyasavas kezelést. Ott is minimális szintre csökkenne az atka.
Tudom, hogy ennek a módszernek a népesség csökkenése lesz a hatása, de ha nem megy másként...?
Én csak egy kezdő méhész vagyok, de elgondolkodom azon, mi van akkor, ha a méhegészségügyi problémák feldúsulása miatt már nem lehet olyan módszerekkel védekezni, és termelni, mint eddig?! Ha a túlzásba vitt "fejlődés", termelési célkitűzés már megvalósíthatatlan, és összeomlik a rendszer?
Ezért agyalok a fenti módszeren.
Nemrégiben volt itt egy link a fórumon a kubai mezőgazdasági válságról. Nekem nagyon tetszett az a dokumentumfilm. Azt mutatta meg, hogy van élet az kőolajválság után, a nagyüzemi termelés összeomlása utána, és van élet a kemikáliák csökkenése után is.