Mi újság Székesfehérváron?

Kedves Laci!


Velem nem kell szépen beszélni nem rólam van szó.Én a tárgyalási stílusod elemeztem ki.Nem vagyok sértődős de a nemtelen támadásokat visszautasítom mind akkor ha engem érnek mind akkor ha másokat.de ezt hiába írom le 100szor te akkor is félremagyarázod.Hogy mit tennék a helyedbe?Ide nagyon passzol az-az idézet hogy "sok beszédnek sok az alja "

Kedves Geddekas!

Maradjunk a realitások talaján.
Az hogy az OMME pénzt adjon neked vagy bárkinek kutatási témában felmerült ötletei megvalósításához kizártnak tartom.
Egy kutatási folyamat évekig tart mire az ötlet eljut az elmélettől a gyakorlati,terepi eredményig és súlyos évi 10milliókba kerül ahogy írod is.
Egy bölcs OMME vezetés ilyenre nem költheti a tagok pénzét!
Pláne nem most.
Pályázni persze lehet,de a VM nyilván a NÉHIB keretében kíván inkább gondolkodni ahol megvan a kutató személyzet,eszköz és a pénzügyi keretet is ad hozzá.
Talán itt kellene kopogtatnod,de ismerve az előzményeket ez sem tűnik egyszerűnek.

Más,biodinamikus méhészkedés.
Kiváló gondolat....biodiverzitás,őrizzük meg a méheket,a Földet.
Jó program egy családnak,egy kis közösségnek,amelyet ellát tiszta környezettel és saját mézzel.
Olyan helyre való ahol a méheknek folyamatos  méhlegelője van,vagy ültetnek nekik virágokat,fákat.
Jellemzően néhány(3-5) a méhcsaládok száma és a cukorhasználat ismeretlen fogalom.
Nos itthon az egyre szűkülő természetes méhlegelő hiánya miatt e méhészkedési forma aligha járható út.
Túlterhelt zsúfolt a méhlegelőnk,száraz hordástalan a nyár, a cukoretetés sajnos mára általános szükségszerűség.
Korábban azt hangsúlyoztad hordástalanságban könnyen felütheti a fejét a nyúlós ezért folyamatosan etetni kell.
Biodinamikus méhészetben sok-sok méhcsalád egy helyen pipás etetővel?Na ne.
Van létjogosultsága,de részaránya marginális lehet a a mézfogyasztók igényeinek kielégítésében.
Ja és nem kezdő méhészeknek való,mint Buchinger is írja azok keretes kaptárral sem tudnak elég mézet
termelni.

2014. január 31.-ei határidővel benyújtható alkalmazott kutatások támogatása címén beérkező javaslatokat vártak az OMME-ban.
Akkor ez csak valami mondvacsinált dolog lenne? Bizony ezek szerint ha a vezetés komolyan gondolja, pénzt kell erre a területre és másra is áldozni, vagy sajátot vagy államit.
A problémát abban látom ha rendelkezésre is fog állni az összeg, hogy ki kapja és milyen témakörben, no erre kellene széles nyilvánosság vagy akár szavazás is, szerintem.
Nem igazán értem ezt a "pláne most" dolgot. Mert ha arra gondolsz,hogy a vezetés a vele nem egy húron pendülőknek nem ad semmit , abban igazad lehet. No de erre jó a küldöttgyűlés vagy az OV ahol meg lehetne tárgyalni esetleg meghallgatni a javaslatokat és értékelni vagy megszavazni a rá nem biztos hogy elég de bizonyos összeget, amivel el lehet indulni az úton.
Egy bölcs OMME vezetés mire költi a tagok pénzét? Szerintem arra kellene neki amire a tagok akarják és úgy ahogy a tagokkal megszavaztatják,normális esetben, és akkor nem fognak előfordulni a mostanihoz hasonló dolgok.

Üdv. jani bátya

Jani Bátya!

Feltehetően félreértette Bükk válaszát (lehet, ő sem fogalmazott teljesen precízen), mert ez az "alkalmazott kutatások" dolog a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében szereplő jogcím.
A MMNP egy olyan támogatási lehetőséget biztosít a méhészeti ágazatnak, melyet az Unió és a magyar költségvetés finanszíroz. A "ződön" már beszélgettünk többször is e program céljairól és ott  módunk is nyílt arra, hogy a nemzeti programmal kapcsolatos gondolatainkat ne csak otthon, az íróasztal fiókjában dédelgessük, hanem a világháló szárnyaira bocsátva azok a döntéshozók (rendeletalkotók) munkáját segíthessék ("Milyen méhészeti nemzeti programot szeretnénk" topic). Magyarán: a "kerál" álruhában eljött a nép közé és meg kívánta hallgatni a nép óhaját és elképzeléseit azzal a programmal kapcsolatban, mely elsősorban a magyar méhészek, a magyar méz piacra jutását hivatott támogatni.

Szó sincs tehát az "OMME tagság pénzéről", hiszen a MMNP  uniós (Garancia Alap) és hazai költségvetési forrásokból finanszírozott támogatási program, melybe az OMME úgy került bele, mint koordinátor. Az Unió és az agrárkormányzat a szervezett, szakmai szervezetbe tömörülő méhészeket kívánja támogatni, de nincs kedve  16-18 000 méhésszel, vagy 111 tagszervezettel, mint koordinátorral egyeztetni, hanem a magyar méhészeti ágazatot közel kétharmados arányban "lefedő" érdekvédelmi ernyőszervezetre, az OMME-re bízza, hogy a támogatási jogcímek mögé szánt források a megfelelő helyre, a szervezett méhészekhez kerülhessenek, illetve egyes kérdésekben (pl. szaktanácsadói hálózat üzemeltetése) direktben "szolgáltat".

Nos, ez az "alkalmazott kutatások támogatása" cél, jogcím nem közvetlenül a méhészt kívánja támogatni, hanem forrást kíván biztosítani a méhészek számára fontos kutatási témáknak. E témák közül ezidáig már több is támogatást nyert a MMNP-ból, hiszen ebből jött létre a meteorológiai megfigyelő hálózat, ebből indulhatott el a csatlakozó fenológiai megfigyeléseket végző hálózat, ebből finanszírozták a méhegészségügyi és környezetterhelési monitoring munkát, ebből kapott támogatást több olyan kutatási program, mely közvetve, nem az egyén szintjén érzékelhetően szolgálta a méhészek közös érdekeit. Újdonság, hogy ebben a ciklusban emelkedett az erre szánt forrás összege, ezért természetes, hogy e támogatási összeg-emelkedés a témakörök számában is jelenthet bővülést. Több olyan kutatási program is nyerhet támogatást, mely valóban nagyon fontos a méhészek számára, hiszen a mézelő növények mézelőképességének vizsgálata elengedhetetlen a kultúrnövény-fajták méhészeti értékének megítélése tekintetében, a méhtenyésztők által végzett teljesítmény-vizsgálati munka elengedhetetlen a hazai méh-populációk szelekciós nemesítése szempontjából, de szükség lenne olyan fiatal kutatók munkájának támogatására is, akik e forrás segítségével akár alkalmazott, akár alapkutatások terén járulhatnának hozzá a méhészeti ágazat számára fontos kérdések tisztázásához. Támogatni kellene a méhészettel kapcsolatos diplomadolgozatok, doktori disszertációk készítését, s itt nem csak az effektív méhészeti kérdésekre gondolok, hanem a méhészeti ökonómiára is, szükség lenne a kutatók tanulmányútjainak, ösztöndíjainak támogatására is, de megkockáztatom az eretneknek tűnő gondolatot: szükség lenne a méhészeti kutatások gyakorlati támogatására is, pl. kutató-méhészet(ek) felállításával, ahol nem a versenyszféra melléktermékeként folyhatnának kutatások, és  a gazdasági kényszer nem korlátozná a "szellem szabad szárnyalását". S akkor nem beszéltem még a könyvkiadásról, szakmai folyóirat kiadásának támogatásáról, szakmai oktatás színvonalának emeléséről, amelyek mind-mind képesek lennének előbbre vinni a méhészeti ágazat boldogulását.

Természetesen nem nehéz belátni, hogy a MMNP prioritása nem a méhészeti kutatás, sem alap- sem alkalmazott kutatási vonatkozásokban. Már az is üzenet-értékű, hogy az alkalmazott kutatás témája is bekerült a programba, de az vágyálom, hogy az legyen az elsődleges, hiszen a program deklaráltan a méz piacra -uniós piacra- jutását kívánja elsődlegesen támogatni. Támogatja a méhegészségügyet, a mézeink vizsgálatát, a fajtánk nemesítését és a minőségi szaporítóanyag előállítását, a jó minőségű méz előállításának és a vándorlások eszközrendszerének korszerűsítését, de nem lehet első számú feladata a méhészeti ágazat összes sorskérdésének megoldása. Az OMME pedig nem kutatóintézet, hanem érdekképviseleti szervezet, mely nem kutatási feladatokra predesztinált. Ha a méhegészségügyi és környezetterhelési monitoring-munkában kapott feladatokat, s az ahhoz rendelt forrásokat is lehívhatta, az egy jó dolog, de végre be kellene látni, hogy az OMME nem döntheti el, mire hajlandó és mire nem forrásokat szánni. Az OMME nem dönthet abban, hogy a MMNP-ból mit kíván finanszírozni. Abban a forrást biztosító költségvetési szerv a kompetens, az OMME vagy az igazolást adja az egyes célokhoz nyújtott támogatási összegek odaítéléséhez, vagy javaslatot tehet az egyes célok meghatározására, működteti a szaktanácsadói hálózatot, stb.

Az OMME -és annak ügyvivői testülete- nem határozhatja meg, milyen célra ad vagy nem ad a MMNP-ból támogatást, neki adnak olyan feladatokat, melyhez uniós és költségvetési forrást biztosítanak. Ez a forrás (pénzeszköz) nem az OMME-é, még a célok közötti átcsoportosításban sem dönthet, legfeljebb javaslatot tehet. Nos, ha az "elosztás" nem OMME kompetencia, miképp lenne az a Küldöttgyűlésé, OV-é, tagságé. A véleményeket, javaslatokat a tagok és az OMME szervezetei leadhatták a döntéshozó kormányzati szervek felé, melyek kérték e véleményeket és javaslatokat. Ezeket a véleményeket és javaslatokat összefoglalhatta és továbbíthatta. Ha a "vezetésnek" volt a tagság észrevételein túl is javaslata, azt is továbbíthatta. A lehetőségek keretén belül ezeket bizonyára figyelembe is veszik. Ettől fogva viszont nem tudom, mit kellene megszavaztatni a tagsággal? Netán azt, hogy kormányváltásra van szükség, mert az agrárkormányzat nem hajlandó szétrúgni a méhegészségügyet, nem hajlandó a hatósági munkát ellehetetleníteni, s nem az OMME-re kíván bízni olyan feladatokat, melyekhez rendelkezik apparátussal, kompetens szakembergárdával, laboratóriumi háttérrel. Egy bölcs OMME vezetés (mint minden bölcs vezetés) tudja és teszi a dolgát, érdekképviseletként képviseli a tagság érdekeit, a rábízott "állami" feladatokat pedig bölcsen elvégzi. Az a dolga...

Ha a tagság dönteni szeretne alkalmazott kutatás tárgyában, akkor természetesen dönthet. Az OMME pénzének felhasználása tárgyában is, lévén az a tagság pénze. Ha a tagság úgy dönt, hogy forrást kíván rendelni az általa megadott feladathoz, akkor e döntésének anyagi konzekvenciái vannak. A tagság a zsebébe nyúl és megfinanszírozza az általa fontosnak vélt kutatómunkát... Uniós és költségvetési források felhasználásáról, a jogcímekről a forrást biztosítók döntenek, a tagság egyet tehet, ha ez neki nem tetszik: köszöni, de nem kér a MMNP-ból... Majd megkapja a feladatot és a forrást a NAK...

Tisztelt Bükk!

Nekem a tudományos kutatások témakörben más információim vannak mint neked. Nem vagy köteles ezeket elfogadni, de amit leírok tények.

Az OMME a saját pénzéből már több éve ad kutatási támogatást a KÁTKI-nak, tehát nem kizárt a kutatás támogatása a saját bevételekből, sőt alapszabályi szinten sincs kizárva. Sőt az OMME történelmében többször fordult már elő, hogy a méhészettel összefüggő tudományos célokra kisebb-nagyobb összeget fordított. Örösi Pál Zoltán tudományos munkásságát többször segítette az OMME.

A Magyar Méhészeti Nemzeti Programban meg van fogalmazva az OMME feladata az alkalmazott tudományos kutatásokkal kapcsolatban.

Az idő kereke az OMME vezetés fejében visszafelé forog.
Mai hírem és sajnos előre sejtettem, hogy így lesz.
Nem tartom lehetetlennek, hogy Takács Ferinek újra be kell mennie az OMME IB-re és kérni a vezérkart, hogy józanodjon már ki a méhmérgezések ügyében.

Mi történt ma?
Az OMME elnöke Balassagyarmaton többszáz méhész előtt kijelentette, hogy Magyarországon a méhmérgezéses méhpusztulás csekély jelentőséggű. Az méhmérgezésekkel kapcsolatosan az OMME nem fog javasolni kutatásokat sem a nemzeti programból, sem a saját forrásából. Azt is kijelentette elnökünk, hogy Európában egyedül Franciaországban van jelentősége a méhmérgezéseknek és különben is a finnek az EU-tól a csávázószer használati korlátozás felfüggesztését kérik a repce területeikre. Kijelentette elnökünk, hogy a mezőgazdasági kormányzatunk a helyzet magaslatán van és bizalommal forduljunk a NÉBIH-hez ha mégis bármilyen mérgezésre gyanús esetet észlelünk. És a méhmérgezésekkel kapcsolatos kutatás is a mezőgazdasági kormányzatunk kezében van, jó helyen van, és ők intenzíven dolgoznak. Bízzunk bennük.

Pedig mezőgazdasági kormányzatunknak a méhmérgezések ügyében folytatott eddigi tevékenysége a méhészek számára nem sok bizalomra ad okot.

Az én olvasatomban a fentiek a következőt jelentik:
Elnökünk kijelentette, hogy nyugodtan bízzuk csak és kizárólag a kecskére a káposztát és ha mi megengedjük neki, akkor még ő is szívesen segít a kecskéknek a káposztaevésben. Amit Balassagyarmaton elmondott az OMME elnöke az a méhészeti érdekek nyílt elárulása volt.

OMME Elnök úr!
Ez bizony korrupció, tehát nemcsak az a korrupció, amikor valakinek júdáspénzt nyomnak a zsebébe, hogy ...
Szóval a Pongrácz Atilla elsősorban erről a fajta korrupcióról beszélt, amikor az OMME vezetés tevékenységét ostorozta.

Kedves Méhésztársak!
Tudjátok-e, hogy Pongrácz Atilla ellen etikai-fegyelmi eljárást indított OMME elnökünk, amiért a korrupció gyanúját fel merte vetni a vezetés munkájával kapcsolatban? 

Tisztelt Bükk!

Ha másképpen fogalmaztál volna, akkor azt kellene mondanom, hogy a rakodókas hasznossága és használata témakörben neked csak elképzelésed, feltételezésed van. Mivel azonban te ex katedra kijelentést tettél, ezért azt kell mondanom, hogy csak előítéled van ez ügyben.

A tőlünk sokkal rosszabb méhlegelő adottságok mellett Németalföldön, francia és angol területeken évtizedek óta működnek a rakodókashoz hasonló rendszerű méhészetek, tehát azt feltételezni, hogy mindenhol jó, de nálunk biztosan nem jó, alaptalan feltételezés.

Kedves Csuja!


Jó reggelt! Mikor ma reggel olvastam az elemzésed a Balassagyarmati rendezvényen történtekről egész jó kedvem kerekedett.Nem vártam mást csak ezt tőled.Te egy bátor ember vagy ezért megbecsülést érdemelsz mivel egy nyílt fórumon sikerült olyan kijelentéseket tenned amivel nálam a "kemény csávó" kategóriába léptél.Szerintem ha józanul átgondolod amit leírtál akkor lehet hogy te is észrevetted azt a pici kis különbséget ami az OMME elnöke elmondott és azt ahogy te azt átértelmezted. Szerintem a te észrevételed a korrupcióról már lassan de biztosan közelítenek a rágalmazás illetve becsületsértés vétsége  kategóriához.De mivel nem az én dolgom ezt alátámasztani ezért csak érdeklődve figyelem az eseményeket.Ha mondataid valóságtartalmát kielemezvén ezt saját vénámból megvalósultnak tekintem.Nem tisztem védeni az omme jelenlegi vezetését csak az ahogy te a mások nyilatkozatainak a sajátos értelmezését kezeled szerintem előbb vagy utóbb kiüti valakinél a biztosítékot.De nem féltelek mivel biztosan alá tudod támasztani az álláspontod.Amit Bükk írására reagáltál hasonló átértelmezési folyamaton esett át.Már kezdtem gondolkodni hogy velem van a hiba de nem tudtam ezt elfogadni mivel az én tapasztalatom alapján is igaz az-az állásfoglalás ami a méhlegelőkkel,szárassággal,és egyéb tényezőkkel kapcsolatban irt.Te azt tartottad legegyszerűbbnek hogy rásütöd az "előítéletesség"bélyegét. Végül is ez is egy megoldás de azt se hagyd figyelmen kívül hogy a tények mást mondanak.És mivel ez valós ezért nálam kiérdemled a "mesélsz mint a nagybeteg"kategóriát.Gratulálok!

Karcsi!

Az OMME elnöke beszédében álláspontot fejtett ki, amiről bárkinek joga véleményét elmondani. Közéleti kérdésekben kifejtett álláspontjáról a megélt tapasztalataim alapján mondtam véleményt.

Bükk nem rendelkezik a szabadépítményes méhészkedésről tapasztalattal, de állítja, hogy Magyarországon ezzel nem lehet méhészkedni. Sokkal kisebb csapadékhozamú afrikai területeken ma is méhészkednek szabadépítményes kaptártípusban. Sőt az utolsó 100-150 évet leszámítva, az egész Földön többezer éven keresztül csak szabadépítményes méhészkedés folyt. Logikusan gondolkodva sem stimmel az álláspontja. Ezért kapta tőlem a jelzőt, hogy véleménye előítéleten alapul.

Károly!

Csodálkozom, hogy még egyáltalán hajlandó erőfeszítést tenni, hogy Geddekast bármiről is meggyőzze. Sajnos, hiábavaló próbálkozás bárki részéről is, hogy észérveket sorakoztasson fel egy rögeszmével szemben. Feri nagyon világosan elmagyarázta, miért nem az OMME a méhmérgezések ügyében a kompetens szervezet. A méhmérgezéseket a hatóság vizsgálja, a hatóságnál a "pénz, paripa, fegyver", rendelkezik szakemberekkel, van laboratóriumi háttere, s az ő feladatkörébe tartozik a méhmérgezések vizsgálata. A hatóság viszont nem kutat, ő hatósági vizsgálatokat végez, s hatósági eljárást folytat le a méhmérgezések tárgyában és mérgezések okozóival szemben. Kutatni  mostantól fogva az a nemzeti agrár-kutatóintézetekből felállított kutató-központ a NAIK fog, mely 13 agrárgazdasági kutatóintézetből került felállításra (ehhez még négy kutatóintézet csatlakozott gazdasági társaságként, mely gödöllői székhelyű szervezet az alapkutatási és alkalmazott kutatási témákat úgy képes vinni, hogy ne folyjanak egy témában párhuzamos kutatási projektek. ( http://www.naik.hu/hu/ )
A méhmérgezések vizsgálata továbbra is hatósági feladat marad, miként az egyes méhbetegségek vizsgálata és az azokkal kapcsolatos hatósági feladatok is. Ez a hatóság a NÉBIH, feladataiból az OMME semmit nem vett át. A világ legnagyobb tévedése, hogy a monitorozó program, a hatósági munka és a kutatási feladatok azonosak lennének. A méhegészségügyi monitoring -nevéből adódóan- azt a célt szolgálja, hogy folyamatos figyeléssel, monitorozással képet alkosson a méhegészségügy kérdéseiről, azok összefüggéséről. Nem kutatómunka és nem hatósági munka. Amolyan "figyelőszolgálat". Az, hogy a méhmérgezések témája is belekerült e programba, annak semmi más oka nem volt, mint annak kiderítése, hogy milyen összefüggés található a méhegészségügyi problémák és a környezetterhelést jelentő vegyszerhasználat között. Minden ellenkező geddekasi híresztelés ellenére Tóth Péterék, azaz az OMME már 2007-től foglalkoztak a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek problémakörével, elsősorban a családösszeomlásokban-eltűnésekben játszott szerepükkel kapcsolatban. Naprakészen ismerték a téma szakirodalmát, ismerték a megelőző időszakban végzett hazai vizsgálatok eredményeit. Dr. Zaják Árpád -ha jól tudom- 2005-ben már beszámolt a fácánkerti toxikológiai laboratóriumi vizsgálatok eredményeiről (a vizsgálatokhoz Kékes Gábor biztosította a méhállományt, tőle meg lehet kérdezni a tapasztalatait). Tóth Péter 2009-ben részletesen beszámolt a 2007-től folytatott mérgezési esetek kapcsán folytatott vizsgálataikról. Nem igaz tehát az állítás, hogy "átaludták" a problémát, az pedig tényleg a rágalmazás és becsületsértés kategória, ha azt állítja valaki, hogy akár Tóth Péter, akár Cserényi dr. vagy Lászlóffy Zsolt anyagi vagy egzisztenciális motivációk mentén tussolták el a problémát. Nem, az OMME a monitoring-vizsgálatokról kiadott jelentésében minden alkalommal kitértek a kérdésre, beszámoltak a vizsgálatok eredményéről. Az is érdekes felvetés, amikor Geddekas több alkalommal is kijelenti: az agrárkormányzat a "méhészek előtt bizalmat veszített" a mérgezések megítélése miatt. Még az a szerencse, hogy a mezőgazdasági kormányzatot nem vádolja közvetlenül és direktben korrupcióval...

Sajnos, akár hányszor leírom, leírjuk, hogy a probléma feltárásának, megoldásának ez a "kommunikációs" módszer nem hogy hasznára lehetne, de egyenesen ártalmas a megoldásra nézve: Geddekas személyes és közösségi megtámadásként éli meg azt, ha erre a mentalitásbeli és kommunikációs hibára, bűnre higgadtan igyekszik bárki is rávilágítani, az meg egyenesen vörös posztó a számára, ha én teszem ezt. Ettől ugyan nem lesz semmivel hitelesebb, de az tény, hogy a személyi ambíciói nyomán kiadott "kommünikéi", nyílt levelei és kommentjei ezidáig többet ártottak a változásokat váró és akaró méhész-közösségnek, mint bármilyen "ellenséges" támadás, hiszen ezekkel nem csak önmagát hiteltelenítette, dehonesztálta, de az egész közösségre nézve sikerült kialakítania negatív képet, hiteltelenítve, dehonesztálva a jobb sorsra hivatott szándékokat, gondolatokat, tetteket. Érdemes lenne elgondolkodni azon, ki is az igazi ellenség...

Tisztelt Nagyernyei Attila!

Higgye el nekem, Geddekast nem azért nem kedvelem, mert "csúnya ember". Nem is azért, mert extrém gondolatai vannak. Ezek az ő problémái, gondjai, nekem nincs okom és jogom ezeket kritizálni, néki felróni.
Ha szembe megyek vele, az csupán azon vélelmem mentén teszem, hogy a nevezett  személy motivációi, módszerei számomra idegenek. Nem zsigerből gyűlölöm, mint ő engem, mindaddig képes vagyok szó nélkül hagyni, mig nem haladják meg nyilatkozatai az ingerküszöbömet. Nem is azért szólítom meg, mert ezt közölni szeretném önnel. Teszem ezt azért, hogy felhívjam figyelmét: nem használ az ön által fémjelzett kezdeményezésnek, mozgalomnak, ha a valóság alapját is nélkülöző kommentárokkal, rágalmakkal igyekeznek ébren tartani a harci szellemet. Ha a harci tűz kihunyni látszik, akkor érdemes felülvizsgálni azt, hogy a "gyújtásának" premisszái valósak, hitelesek voltak-e, valóban egy nagy közösség érdekében kerültek-e megfogalmazásra. Ha pozitív a válasz e kérdésre, meg kell vizsgálni, a harci kedv lanyhulásának kik, mik az okozói. Ha sikerül felderíteni az okokat, sikerülhet orvosolni a problémát. A folytonos "harc" folytatásához nem csak az elszántság szükségeltetik, hanem muníció és hátország=utánpótlás is. Hiteltelen munícióval, hátországgal a mozgalom eleve bukott vállalkozás. Ha igazán hisz, hisznek vállalkozásuk eszmeiségében, hitelességében, figyeljenek az utóbbi megjegyzésem gondolatiságára is: hiteltelen, inadekvát munícióval, hátországgal és ilyen "szövetségesekkel" csatát lehet, hogy képesek nyerni, "háborút" soha. Még egyszer hangsúlyozom, akár tetszik a véleményem, akár nem, nem én vagyok az ellenség, hanem az, aki mentalitásával, kommunikációra való képtelenségével és rögeszmés viselkedésével ellehetetlenít egy sokak által szerethetőnek látott és követésre érdemesnek gondolt mozgalmat, programot.

Arisztaiosz a tényeket hamisan állítja be. Írása félrevezető. A választ a neonikotinoid témánál adom meg.

A neonikotionidok emberre gyakorolt negatív hatásairól lesz konferencia Bécsben... A méhészek ott tüntettek a neonikotinoidok ellen. Az akkori agrárminiszter a magyarokkal első körben ellenezte a Neonikotionidok betiltását. Tudjátok mire hivatkozott, amikor a parlamentben interpellálták ezen cselekményéért?

Idézet az Osztrák parlament honlapjának szószerinti jegyzőkönyvéből: Keleti szomszédaink kifejtették, ha az EU betiltja a neonikotionidokat, akkor ott GÉNMÓDOSÍTOTT növényekkel fognak gazdálkodni! Ausztria nem szeretné a szomszédságában sem a GMO-t, szólt az érvelés. Csak azt nem tudom, hogy kik Ausztria keleti szomszédai...

Ezt követően ugyan nyert az egykori agrárminiszter pártja, de az agrárminiszternek mennie kellett!

Ilyen ordas hazugság miatt tőlünk nyugatabbra azért illik megbukni. Nem követem az osztrák belpolitikát, ezért nem tudom, hogy milyen egyéb okok szólhattak még a leváltás mellett, de Magyarországot a GMO növények termesztésének szándékával sározni gátlástalan hazugság.
 
Magyarországon az Alaptörvény –a legmagasabb szintű jogszabály- rendelkezik arról, hogy az országban a génmódosított növények nem termeszthetőek. Ezen előírás betartatása érdekében már tárcsáztak le –a gazdálkodó költségére- olyan kultúrát, amely ennek a rendelkezésnek nem felelt meg. Ennek is nagy hírértéke volt, s nem csak gazdálkodói körökben.

Kizárt dolognak tartom, hogy egy szomszédos ország agrárminisztere ezzel a ténnyel ne lett volna tisztában...

Az alkotmányozás lehetősége bármikor nyitott, de az esély a módosításra még a választásokig még nagy. Az új kormány már nem lesz ilyen könnyű helyzetben egy alkotmánymódosítási igény esetén. De azért bízom, hogy a GMO lobbi nem tud utolsó pillanatban felerősödni kicsi hazánkban.

 Kedves Csuja laci!

Nem találok semmi kivetni valót abban hogy véleményt nyilvánítasz hiszen ez a fórum arra van ítéltetve hogy ez történjen rajta.Nem is az ami engem itt megszólalásra késztetett az hogy a másokra való sárdobálás még nem tekinthető a mai világban egy olyan gesztusnak amit józan paraszti ésszel,a dolgok rendezése(azt szoktad fájlalni hogy nem tárgyalnak veled) irányába mutatna.Nem gondolom hogy az általad képviselt "eszmék"megfelelő stílus és tartalmi alátámasztás nélkül célba érnek.Engem nem az vezérel hogy ártsak bár kinek vagy hátráltassak bármilyen olyan összefogást vagy kezdeményezést ami a szakma jelen esetben a méhészet jelenkori hibáinak a kijavítására törekszik.Hanem az hogy az amit te megpróbálsz a te sajátos tapasztalataid alapján abba az irányba terelni hogy a te elméleteidet alátámassza és mindezt a te sajátos értelmezésedben tényszerűen állítasz(így mondta-de emígy értette) az szegényes ,és szerintem ártalmas is.
A ártalmas szó nem azért került be az elmélkedésembe hogy bárkit is féltenék azok közül akik ellen próbálsz fellépni,két dolog az aminek viszont komoly problémát okozhatsz elsősorban magadnak másodsorban azoknak akik azt hiszik a valós problémáik(GMO,csávázó szerek,stb.) orvoslásában segíteni fog.És mint felelősen gondolkodó magyar méhész csak azért próbálom feltárni az okfejtésedben előtörő általam hibásnak gondolt dolgokat, hogy a kollégák  akik valós dolgokért próbálnak küzdeni ne váljanak hiteltelenné általad.Mivel minden olyan gondolattal egyetértek ami ezt előre viszi ezért mint segítő szándék értékeld ezt.
Második részére a technológia ami nem támadás csak mint értékelése az objektív tényeknek.Nem releváns részemről hogy mit és hogy csinálnak Afrikában és az sem hogy 150 éve hogy és mint méhészkedtek mivel nem erről szólt Bükk hozzászólása ,hanem ő azt próbálta egyébként tejesen tényekre alapozva elmondani hogy a mai magyar valóságban üzemszerű(megélhetési) méhészet céljaira nem alkalmas a rendszer.


 Kedves Arisztaiosz!


Már néha én is csodálkozom magamon.De  mivel átgondoltam és felelősen gondolkodó magyar méhészként nem az a célom hogy Csuját meggyőzzem és nem is az hogy legyőzzem hanem az hogy mutassam meg azokat a z alternatívákat amik mindenki számára könnyebbé teszi a dolgok objektív értékelését.Nem tudom mikor várhatok én is egy személyemet érintő szavazási kezdeményezésre miután Laci ezt már amikor kifogy az észérvekből megpróbálta alkalmazni.
Előző hozzászólásával messzemenőkig egyetértek,csak azért vagyok kicsit elégedetlen hogy nem rendelkezem olyan szabatos, jól érthető íráskészséggel mint ön.A leírtak alapján kiemelvén amit Attilának irt számomra de remélem mások számára is lejön az hogy amit ír ahhoz nem a rossz szándék tartja a sorvezetőt,hanem a realitás és ezen keresztül a segítő szándék.




        ÜDV:Karcsi


UI.  Nem hiszem hogy a tényeket be lehetne állítani mivel ez nem az a szó amit félrevezetésre lehetne használni.

Magyarországon az Alaptörvény –a legmagasabb szintű jogszabály- rendelkezik arról, hogy az országban a génmódosított növények nem termeszthetőek.

Az alkotmányozás lehetősége bármikor nyitott, de az esély a módosításra még a választásokig még nagy.......... azért bízom, hogy a GMO lobbi nem tud utolsó pillanatban felerősödni kicsi hazánkban.

Ezt azért gondold át még egyszer! A jelenlegi parlament a „plenáris” munkáját befejezte, tehát a választásokig már parlamenti ülésnap sem lesz. A GMO mentesség feladására még csak kormányzati szándék sincs. Éppen ez a kurzus emelte alaptörvényi védelemre a GMO mentességet.

Csak a teljesség kedvéért. A parlament elméletileg tarthatna még rendkívüli ülésnapot, de a tárgykört tekintve ilyen felvetés csak az ún. rezsicsökkentés ügyében merült fel. Tehát a GMO mentesség továbbra is „be lesz betonozva”.